Csillagászati fizetések, óriási szakemberhiány - ideje tisztázni mi is a valódi helyzet az IT-s szakmában

A recessziót mennyire érezte meg az IT-szektor?

Kis túlzással lehet mondani, hogy a COVID időszak alatt a cégek, amit csak lehetett azt IT-ra már elköltötték. Emiatt 2022-ben jött egy komolyabb visszaesés, ami tavaly csak tovább erősödött.

Eleve a recesszió is érezteti a hatását, és ha a gazdaságban gondok lépnek fel, akkor a vállalatok, a költségvetési szervek és a különféle intézmények első körben az IT fejlesztéseket napolják el.

Nagyon megéreztük azt is, hogy az utóbbi időben zárva voltak az uniós pénzcsapok és rengeteg pályázat elmaradt, ugyanis az IT fejlesztések jelentős részét EU-s pénzből finanszírozzák.

Sokat hallani a hazai informatikus-hiányról. Mekkora a baj?

A médiában némileg el szokták túlozni ezt a témát. Valóban vannak területek, ahol nehéz képzett szakembert találni, de jelenleg messze nem olyan vészes a helyzet, mint mondjuk két-három évvel ezelőtt.  2021-ben valóban volt, hogy 80 ezres napi díjért se találtam fejlesztőt.

Most sok cég inkább kivár: új embereket nem vesznek fel, a régieket meg nem bocsájtják el, mivel rengeteg idő és energia van a képzésükben.

Ehhez tudni kell, hogy egy iskolából kikerülő informatikusba területtől függően még egy-három évet kell invesztálni, mire eljut arra a szintre, ahol igazán elkezd pénzt termelni.

Ha már a képzések szóba kerültek: mi a véleménye a programozó bootcamp-ekről?

Itthon rengeteg ilyen képzés úgy lett meghirdetve, hogy fél év tanítás után bárkiből lehet informatikus, a tanfolyam végeztével pedig csillagászati összegeket lehet elkérni a munkáltatóknál.

Emiatt a piacot el is árasztották az „átképzett informatikusok”. Bár tisztelem és becsülöm őket, a használhatóságuk limitált. Jól lehet őket alkalmazni például egy tesztelési feladatra, illetve sokuk rendszergazdaként is megállja a helyét, de a tapasztalat az, hogy fejlesztési, szervezési feladatokat korlátozottan tudnak ellátni.

Az összetettebb IT-s munkák olyan gondolkodásmódot igényelnek, amelyet nagyon nehéz elsajátítani, arra „születni” kell Legalábbis nekem ez a véleményem.

A programozóknál mi a realitás: mekkorák a keresetek?

Egy junior, medior programozó kezdőfizetése úgy nettó 450 - 900 ezer forint között mozog.

Ha valaki speciális tudással bír – például nagyon bonyolult hálózatokat tud üzemeltetni, konfigurálni – az valóban csillagászati összegeket kérhet el.

Az már a munkaerőpiac egyik sajátossága, hogy Magyarországon a külföldiekkel is kell versenyezni. Egy újabb irány, hogy az amerikai cégek nem feltétlenül várják el, hogy a munkavállaló kiköltözzön.

Kibérelnek egy pesti irodát, ahova csak heti pár alkalommal kell bejárni, a többi napon pedig home office-ban is lehet dolgozni. Így ma már azokat is el tudják csábítani, akik nem akarnak más országba költözni, méghozzá olyan fizetéssel, amivel itthon nehéz versenyezni.

A távmunkáról egyébként mi a véleménye?

A home office-nak megvannak a maga előnyei, de a teljes távmunka nem működik, mivel erősen hátráltatja a csapatmunkát, és csökkenti a hatékonyságot. Csak hogy egy példát mondjak: felmerül egy kérdés napközben, de aki a választ tudja, órákkal később, csak este reagál, mert otthon éppen akkor dolgozik.

Én annak a híve vagyok, hogy legyen távmunka, de mellette heti 2-3 napot jöjjenek be a dolgozók, hogy a csapatmunka is működjön.

Az utóbbi években ez egy újfajta kihívás lett: valahogy rá kell vennünk a friss munkavállalókat, hogy igenis néhány nap helyszíni munkát vállaljanak be, és csak azért, mert néha be kell jönni az irodába, ne mondjanak fel.

Az egyetemi képzések színvonalával mennyire elégedett?

A felsőoktatásban a legtöbb esetben túl sok az elmélet, a gyakorlati tudásból viszont nem adnak át eleget. Ráadásul sok esetben régebbi, már elavult technológiát oktatnak.

Itthon mekkora a nők és a férfiak aránya az IT cégeknél?

Ágazati számaim nincsenek, ezért csak a saját benyomásaimat tudom megosztani: ez alapján általában tíz férfi munkavállalóra jut egy nő

Egyébként úgy látom, hogy bizonyos területeken a női munkavállalók jobbak is, mint a férfiak: például a monotonitást például kifejezetten jobban bírják.

A hírek szerint felfutóban van a kibertámadások mérete és gyakorisága. Mekkora a veszély?

Aki fix IP címmel rendelkezik, az előbb vagy utóbb, de bele fog futni egy kibertámadásba.

A tapasztalataim alapján a céges kibertámadások túlnyomó részénél a bajokat okozza, hogy valamelyik kolléga olyan e-mailre kattint, amire nem szabadna.

Ezt pedig nagyon nehéz kivédeni, mert ehhez roppant mód le kellene korlátozni a felhasználók jogait, ami sok esetben a működést tenné nehézkessé. A megoldás a munkavállalók képzése, de láthatóan nem könnyű elérni a dolgozóknál, hogy ne nyissák meg a gyanús leveleket.

Önök a Printnetnél milyen ügyfélkörrel dolgoznak?

Mi 2000 óta vagyunk jelen a magyar piacon. Kifejezetten egyedi szoftverfejlesztéssel foglalkozunk. Elég szerteágazó a tevékenységünk. Csak hogy néhány példát mondjak: készítettünk a NAV-nak eljárás-automatizálási megoldást, dolgoztunk a Nemzeti Szívinfarktus Regiszteren, csináltunk olyan rendszert is, amely a baromfitelepek járványvédelmi auditálását támogatta,

az elektronikus dokumentumkezelésben közel 20 évnyi fejlesztési tapasztalatunk van, illetve dolgoztunk gyógyszerfejlesztésben is. A sort hosszan lehetne még folytatni.