Élesen kettévált az infláció: az élelmiszerek árai nagyot ugrottak, az üzemanyagoké meredeken csökkentek
ElemzésekAz élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősen növekedett májusban, miközben a járműüzemanyagok ára meredeken csökkent. A külföldről importált infláció is jelentősen visszaeshet.
A piaci várakozásoknál gyorsabban süllyedtek az inflációs mutatók májusban éves alapon. Az infláció 2,2 százalék volt, míg a maginfláció 4,0 százalékon, az adószűrt maginfláció 3,5 százalékon alakult.
Forrás: MNB
Kettős hatás
A fogyasztói árindexet az élelmiszerek 8,4 százalékos, illetve a szeszes italok, dohányáruk 6,7 százalékos drágulása fűtötte, míg a járműüzemanyagok 22 százalékos csökkenése lefelé segítette a mutatót.
Forrás: MNB
Az élelmiszerárak gyors ütemű emelkedése leginkább a járványhelyzet miatti pánikvásárlásokkal, a kedvezőtlen időjárási körülményekkel, valamint a kínai sertéspestissel hozható összefüggésbe.
A járműüzemanyagok drasztikus éves alapú visszaesése másrészről az alacsonyabb olajárakkal és a bázishatásokkal magyarázható. Egy évvel ezelőtt ugyanis még jóval magasabb szinteken mozgott a kőolaj világpiaci árfolyama.
Tartósabb folyamatok
A maginfláció süllyedésének hátterében a piaci szolgáltatások és az ipari termékek mérsékeltebb árdinamikája áll. Utóbbit lefelé segíti az eurózónában uralkodó rendkívül visszafogott inflációs környezet.
Az Európai Központi Bank a járvány infláció csökkentő hatásai miatt 0,3 százalékra vágta vissza az idei évi inflációs előrejelzését, de még 2022-ben is messze a 2 százalékos cél alatt lehet a mutató.
A visszafogottabb külső keresletet a forint gyengülése sem tudta érdemben megemelni. Emiatt az iparcikkek inflációja változatlanul nyomott szinteken alakult.
Forrás: MNB
Kockázatok és mérési nehézségek
Az inflációs pálya szempontjából az egyik legnagyobb kockázat a kőolajárak jövőbeli alakulása. A járvány hatására számottevően lecsökkent a globális kőolajkereslet, amivel párhuzamosan az OPEC országok és Oroszország a kitermelés jelentős növelésébe kezdett.
A világgazdaság újraindulásával ugyanakkor ismét magához térhet a globális olajkereslet, ami az olajárak és a fogyasztói árindex emelkedéséhez vezethet. Egyedül a mérték a kérdéses. Az elmúlt hónapokban látott alacsony olajárak hosszú távon nem indokoltak fundamentálisan.
A járványhelyzet miatt meglehetősen nehézkessé vált a szolgáltatások árváltozásának mérése, de az inflációs várakozások megbízhatósága is csökkent. Az inflációs pálya előre jelezhetőségét most rendkívül nagy bizonytalanság övezi, miközben a megváltozott fogyasztási szokások nem tükrözik hűen a korábban megszokott fogyasztói kosarat.
Az árak jövőbeli alakulását az is drasztikusan befolyásolja, hogy lesz-e második hulláma a járványnak vagy sem. Ezt jelenleg senki nem tudja biztosan.
Mit lép az MNB?
Az MNB nemzetközi összehasonlításban is egy kiemelkedő intézkedéscsomagot jelentett be az elmúlt hónapokban, mely nagymértékben segíti a gazdasági szereplők likviditási helyzetének stabilizálódását, valamint koronavírus utáni gazdasági újraindulást. A jegybank másrészről sikeresen stabilizálta a forintárfolyamot az egyhetes betéti eszköz bevezetésével.
Figyelembe véve a rendkívül bizonytalan inflációs környezetet és a 3 százalék közelében mozgó inflációs mutatókat, az MNB valószínűleg kivár és nem módosít jelentős mértékben a monetáris kondíciókon a júniusi kamatdöntő ülésén.
A jegybank az ülést követően teszi közzé a friss inflációs előrejelzéseit.
Mi mennyivel drágult?
Az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt, ezen belül a párizsi, kolbászé 22,0, a sertéshúsé 20,7, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,1, a cukoré 15,0, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,6 százalékkal lett magasabb.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás, karbantartás ára 11,7, a járműjavítás, karbantartásé pedig 9,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 22,0 százalékkal csökkent.
