Eljegyezte egymást az MKB és a Takarékbank - mire mennek majd együtt?

Elemzések2020. máj 26.Növekedés.hu

Két top 10-es magyar bank jelentette be, hogy vizsgálják a fúzió lehetőségét. A két magyar tulajdonú bank külön-külön is rendkívül mozgalmas időszak után áll. Ha sikerül az eltervezett menetrend, a magyar bankpiacon már nemcsak az első (OTP), de a második számú bank is hazai döntésközpontú lehet.

Filozófiai kérdés, hogy milyen bankoknak érdemes egyesülniük? Azoknak, amelyek alapvetően ugyanazt csinálják, vagy azoknak, amelyek teljesen másra lőnek?

Az első esetben világítanak a szinergiák. Nekem is van egy soproni bankfiókom, neked is, ha egyesülünk, akkor majd az ügyfeleinket kisebb költséggel (fiókszámmal, stábbal) szolgáljuk ki, vagyis a bevételeink jó esetben megmaradnak, de a költségeink apadnak.

A második esetben pedig „merünk nagyot álmodni”. Én a fővárosban voltam jó, te vidéken, nekem nagyvállalati ügyfeleim voltak, téged a KKV-k szerettek jobban. Az ilyen egyesülésnél a horizontális és a vertikális integráció nő, vagyis egy rétegszereplő ellép az univerzalitás irányába.

A Takarékbank és az MKB esete

A május 15-én belengetett potenciális MKB – Takarékbank közeledés egy kicsit a kettő között van, de talán a második esethez van közelebb.

A két bankban lesznek majd szinergiák, hiszen nem kicsi niche-szereplőkről van szó. mindketten országos, lakossági ügyfélkörrel is rendelkező bankok, de azért valójában az eredet-történetükben sok a különbözőség, igaz felbukkan pár hasonlóság is.

15 éve még nem nagyon lett volna a hazai piacon eltérőbb szereplő, mint ez a két bank. Az MKB a nagyvállalatok, a jómódú magánszemélyek elitbankja volt, a Takarékbank egy különös intézmény, a vidéki emberektől, vállalkozóktól forrást gyűjtő kisebb takarékszövetkezetek ernyőbankja.

Közeledtek a profilok

Aztán elkezdtek egy kicsit hasonlítani egymásra. Az MKB nyitott a tömegek (a retail) irányába, mert akkor egy ideig azzal lehetett pénzt keresni, a Takarékbank pedig elkezdett komolyodni, egységesíteni, előbb csak óvatosan, majd jó sok különös csavar után egyre több bankot és főleg takarékszövetkezetet integrálva.

Érdekesség, hogy egy időben mindkét bank német tulajdonban is állt, amiről azt gondolhatnánk, hogy a precíz működés, a tőkeerő, a pontosság és a kontroll szinonimája, de ezen két bank esetében ez nem így alakult, a német tulajdonosok (a bajor BLB és a DZ Bank AG) nem voltak különösen sikeresek, vagy fogalmazzunk úgy, hpgy egy idő után már nem voltak igazán sikeresek Magyarországon.

A legújabbkori történelem

Az MKB és a Takarékbank az elmúlt években aztán valóban kacskaringós történetet írtak le.

Az MKB a német tulajdonostól visszakerült előbb a magyar állam kezére, de olyan rossz állapotban, hogy szanálni kellett és az EU mindenféle erős korlátozást fogalmazott meg a bank működésére. Ebből a negatív helyzetből magyar tulajdonosokhoz kerülve, épült fel újra a bank, majd hagyhatta el a béklyóit és vált újra nyereségessé.

A Takarékbank pedig egyszer csak egy integrációs nagyüzem közepén találta magát, szép lassan egy egész szektort (a takarékokat) és több kisebb bankot integrált magába, folyamatos informatikai feladatdömpinggel fűszerezve a mindennapjait.

Régóta pusmogták

Az elmúlt években már nyílt titok és teljesen természetes ötlet volt, hogy ennek a két banknak (illetve a Budapest Banknak) érdemes közelednie egymáshoz.

Hasonló tulajdonosi körrel, átfedő ambíciókkal, magyar tulajdonú szereplőként igyekeztek megkapaszkodni egy nehéz piacon (2008-as válság, devizahitelezés, forintosítás, különadók, zéró kamatok), és eléggé adta magát, hogy ez a két szereplő, vagy az említett harmadikkal kibővítve, ez a három, együtt több, mint külön.

Együtt ugyanis már érdemi kihívói lehetnek a piacvezető OTP-nek és mindenképpen megelőzhetik a nagyon erős 2-6. csapatot, vagyis az Erstét, a K&H-t, az UniCreditet, a CIB-et, illetve a Raiffeisent. Az ő sorrendjük nem feltétlenül az előbbi, hiszen eltérő listák adódnak a megkérdőjelezhetetlenül első OTP mögött mérlegfőösszeg, ügyfélszám, vagy nyereség alapján.

Biztos második

A Takarékbank és az MKB együttesen mindenképpen a második számú bank lenne, legalábbis ami az összesített mutatószámok átlagából adódna, hiszen együtt nagyon sok ügyfél (1,3 millió), nagyon sok fiók (840) jellemezné ezt a kettőst.

A mérlegfőösszeg alapján is még biztosan meglenne a második hely.

A közös bank jövedelmezősége a deal előtt viszont még nem lenne kimagasló. Ugyanakkor éppen azért kellene integrálódni, hogy a rengeteg szinergia (közös vezetés, pénzügy, hr, informatika, kommunikáció és még ki tudja hányféle racionalizálási lehetőség) ki legyen használva.

A magyarabb bankszektor

Orbán Viktor miniszterelnök jó pár éve meghirdette a legalább 50 százalékban magyar bankszektor vízióját, majd a Magyar Nemzeti Bank vezetői is ennek fontosságát hangsúlyozták. 2008 válsága után egyre fontosabbá vált ugyanis, hogy a magyar bankok ténylegesen akkor is hiteleznek, ha baj van, mert számukra ez a fontos piac, nem fogják bevonni a csápjaikat és csak az anyaország piacára figyelni, mint tette sok bank a 2009 és 2012 közötti időszakban.

Ha az egyes számú szereplő (az OTP) után a kettes számú (MKB-Takarékbank) is magyar döntésközpontú bank lenne, akkor a régióban egyedülállóan erős lenne a szektorban a hazai irányítás.

Nem érdemes az összes kelet-közép-európai országon végigmenni, de a lengyel piacon spanyol, a szlovákon és a románon osztrák, a cseh szektorban belga, a szerbeknél olasz a piacvezető bank. A mi szempontunkból kedvező, hogy a bolgár és a montenegrói piac legerősebb szereplője magyar bank, de ha az ottani piac felől nézzük, akkor külföldi.

Ezzel egy politikai, vagy nevezzük úgy, hogy egy gazdaság-politikai célt elérhetünk, és aztán jön egy embert próbáló nagy feladat, mert eltérő hátterű, kultúrájú, más rendszerekkel működő bankokat összerakni sohasem egyszerű.

És végül megint egy hasonlóság, a két banknak bőven van tapasztalata most ebben, az MKB core banking rendszert cserélt, a Takarékbank kismillió rendszert egységesített. Tapasztalat tehát van ezen a téren bőven, már csak az a kérdés, hogy melyik rendszert lesz érdemes megtartani?