MKB-vezér: a magyar cégek még nem elég tőkeerősek, és ezen tovább ronthat a járvány

Az MKB Bank 1 milliárd forinttal segíti a járvány elleni küzdelmet. Milyen célokra használható fel ez a bőkezű adomány?

„Kétszer ad, aki gyorsan ad” – ezt a latin bölcsességet tartottuk szem előtt, mikor a bankok közül egyedüliként felajánlottuk az 1 milliárd forintos adományt. A helyzet súlyosbodásának láttán kötelességünknek éreztük, hogy segítsünk. Azokra bíztuk az adomány felhasználását, akik a legjobban tudják, hogy hol, miként volt és van rá szükség. Örülünk, hogy segíthettünk!

Mennyire lesznek súlyosak a koronavírus gazdasági hatásai? Mekkora GDP növekedésre számítanak idén és jövőre? Mely ágazatok esetében lehet hosszabb a kilábalási folyamat?

A jelenlegi helyzetben felelőtlenség lenne találgatni. Még nem láthatóak az úgynevezett hard indikátorok, statisztikák arra vonatkozóan, hogy a vírus mekkora kárt okozott eddig és mekkora kárt okoz még. Nem látjuk a végét és azt sem, hogy mikorra állhat helyre a gazdaság. Ezek alapvetően határozzák meg az előrejelzési pályákat. Ebben és az ilyen helyzetekben, szcenáriókban érdemes gondolkodni.

A Danube Capital R&A Zrt. – az MKB Csoport tagjaként – makrogazdasági elemzéssel is foglalkozik. Várakozásaik szerint idén 4 százalékos recesszió következhet be, abban az esetben, ha 3-5 hónapos távon fokozatosan visszaáll a rend a gazdaságban és jövőre V alakú lesz a kilábalás. Ha a kilábalás gyorsabb vagy lassabb lesz, úgy más pályák lépnek életbe.

Egyes iparágakat elemi módon súlyt a helyzet: a turizmusban, a vendéglátásban, a közlekedésben és szállításban, drasztikusan csökken a kereslet. A korlátozó intézkedések miatt a kínálati oldalon is mutatkozik hiány árukban és a szolgáltatásokban, ráadásul mindez – a folyamat jelentős részében – a globális értékláncokon keresztül fejti ki hatásait. Ezeknél az ágazatoknál hosszabb kilábalással számolunk.

Hogyan hat a hazai bankrendszerre a járvány? Miként alakulhat a szektor jövedelmezősége?

A járvány hatásaival most egy jóval kiegyensúlyozottabb bankszektor néz szembe, mint a 2008-ban indult pénzügyi válság idején, de még ennek ellenére is egy nehezebb időszak áll előttünk. A moratórium lehetősége fontos döntés volt, ez a vállalatoknak és lakosságnak is jelenthet könnyebbséget idén.

A bankszektor jövedelmezőségére gyakorolt hatás nem választható el a gazdaság egészére kifejtett hatástól, illetve attól, hogy meddig is tart a járvány, milyen gyorsan tud helyre állni a gazdasági működés, ezért is fontosak az állami intézkedések is.

A bankadó ugyan rontja a bankok tőkéjét és ezáltal hitelezési képességét is, de az MKB szerint jól van megírva a jogszabály, a negatív hatásokat idővel sikerülhet kompenzálni.

2020-ban a bankszektor egyik félelme a hitelezési veszteségek alakulása, hiszen az első törlesztőrészletek beérkezésekor lehet majd látni, hogy mennyire volt sikeres a moratórium. Kockázatot jelenthet az is, hogy ha az ügyfél moratórium ideje alatt „leszokik” a törlesztésről, akkor vajon hogyan fog „visszaszokni” arra.

Talán meglepő, de a helyzetnek lehet pozitív hozadéka is: napjainkban a legszélesebb rétegek számára is egyértelművé válik, hogy a bankok nélkülözhetetlenek a gazdaság működéséhez. Ez alkalmat adhat a bankokkal kapcsolatos – néha negatív – vélekedés átalakítására.

Előnyben vannak azok a bankok, amelyek gyorsan képesek reagálni a változó körülményekre és határozott digitális jövőképpel rendelkeznek. Például az MKB Bank az elmúlt egy hónapban párhuzamosan, sikeresen vezette be lakossági és vállalati VideóBANK szolgáltatását és digitális ügyfélhívó rendszerét.

Milyen mértékben nőhet meg a nem teljesítő hitelállomány a fizetési moratórium lejárta után?

A lakossági és a vállalati szegmensben egyaránt számítunk a nem teljesítő hitelállomány növekedésére. Ugyanakkor enyhébb mértékű romlásra számítunk, mint a 2008-as válságot követő időszakban.

A lakossági ügyfeleknél a legfontosabb szempont, hogy milyen mértékben nő a munkanélküliség, hiszen ez áll szoros összefüggésben a hitel visszafizetési képességgel.

A vállalati ügyfelek általánosságban jobb pénzügyi helyzetben vannak, mint 2008-ban voltak, itt az lehet döntő fontosságú, hogy a tulajdonosok milyen mértékben fogják támogatni vállalkozásaikat.

Mennyire ellenállók a hazai vállalkozások, vállalatok?

A március közepén készült saját felmérésünk szerint a vállalatok 83 százaléka kedvezőtlennek tartja saját üzleti jövőképét. Kilátásainak jelentős mértékű romlására 39 százalék, kisebb mértékű romlására 44 százalék számít.

A leginkább érintett területeken februárig a vállalatok 11 százaléka, márciusig már 53 százaléka, júniusig – a becslések szerint – 91 százaléka tapasztal negatív gazdasági következményeket. A megkérdezettek 41 százaléka tart lehetségesnek létszámleépítést. Nehéz időket élünk, ilyenkor különösen fontosak a kormányzati és jegybanki intézkedések.

Hány hónapos működést tudnak átvészelni a leginkább érintett vállalkozások?

A járványhelyzet kezdete óta a korábbiaknál is aktívabb párbeszédben vagyunk ügyfeleinkkel: kérdőívekkel, felmérésekkel folyamatosan mérjük, elemezzük helyzetüket. Eddigi tapasztalataink szerint – a jelenlegi likviditási helyzetük alapján – a kisvállalatok átlagosan legfeljebb 1, a középvállalatok 1-4, a nagyvállalatok 3-12 hónapos időszakot tudnak „átvészelni”.

Az MKB Csoportot milyen mértékben érinti a koronavírus miatti gazdasági leállás?

Az MKB Csoport a magyar gazdaság aktív, dinamikusan fejlődő része, ezen belül az MKB Bank, a jelentősebb vállalati pénzintézetek közé tartozik, így minden idegszálunkkal be vagyunk kötve a teljes rendszer működésébe. A jelenlegi és a jövőbeni helyzetben is a stabilizáló szerepünket és a kiszámítható partneri viselkedésünket tekintjük működési alapelvünknek.

Komoly szakértői, elemzői potenciált építettünk fel az elmúlt években, értékes saját tudással, jelentős hazai és EU-s tapasztalatokkal rendelkezünk, ezért bízok magunkban és annak ellenére is pozitívan tekintek a jövőbe, hogy a helyzet jelenleg borúsnak tűnik.

Lesznek-e leépítések, fiókbezárások, illetve átalakítják-e a munkavállalók kompenzációs rendszerét?

Minden apró részlétre kiterjedően, folyamatosan elemezzük a napi helyzetet. Nagyon sok azonnali teendőnk van, a fiókbezárás és a kompenzációs rendszer átalakítása nincs a mai feladataink között.

Meglátása szerint mennyire tudja a járvány felgyorsítani és hangsúlyosabbá tenni az otthonról történő munkavégzést? Az MKB Banknál milyen tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban?

Az MKB több éve tartó, rendkívül korszerű HR programot hajt végre. Annak hangsúlyos eleme a rugalmas munkavégzés előtérbe helyezése, ezen a területen már eddig is jelentős eredményeket értünk el. Az otthoni munkavégzés körülmény és feltétel rendszerének megteremtése – ide értve a technika és a személyi feltételek előkészítését egyaránt – évekkel ezelőtt elindult, így a járványhelyzet kezdetekor azonnal, zökkenőmentesen tudtunk határozottat lépni.

Az MKB közel 1700 munkatárásból ma 1100-nál is többen tudnak otthonról dolgozni. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Rendkívül pozitívak az eddigi tapasztalataink.

A magánszektor GDP-arányos hitelállománya európai összevetésben rendkívül alacsony, jelentős növekedési tartalékok azonosíthatók e téren. A járvány lecsengése után milyen hitelfelvételi dinamikát lát fenntarthatónak?

A vállalati és lakossági hitelezés bővülésére a szektor – nemzetközi összehasonlításban is – alacsony eladósodottsága biztosíthat lehetőséget. Ezt az is lehetővé teszi, hogy Magyarországon a 2008-as válság után a vállalati adósságleépítés sokkal nagyobb mértékű volt, mint a régió többi országában.

A devizahitelezés negatív tapasztalatai a lakossági hitelezést fogták vissza, évekig. A hitelezés ciklikusságát tekintve még nem azonosíthatók a túlfűtöttség jelei; a járvány megjelenését megelőző három évben folyamatosan bővült a hitelezés, ugyanakkor ez a fundamentumok erősödése mentén zajlott.

2020-ban előtérbe kerülnek a kormányzat és jegybank programjai. Ezeket szükséges, fontos és jó intézkedéseknek tartom, amelyek lehetőséget teremtenek arra is, hogy a hiteldinamika mielőbb magára találjon. Ne feledjük, hogy mostantól a hitelezési döntéseket bizonytalan gazdasági környezetben kell megtenni, ami a bankokat is óvatosságra kötelezi.

A hitelezési döntéseket jelentősen nehezíti az a tény, hogy a magyar vállalkozások többsége – sajnos – nem tőkeerős, ráadásul tőkehelyzetüket, minden bizonnyal, tovább rontja a gazdaság mostani leállása. A tőkehiány felső korlátot szab a pénzügyi szektornak abban a tekintetben, hogy mennyi hitelt tud a gazdaságba juttatni.

Ezért tartom kiemelten szükségesnek, hogy a hitel mellett a tőkeprogramok is megjelenjenek.