Elkerülhető halálozások – Egymillió embert lehetett volna megmenteni
ElemzésekSok mindent tükröz, ezért rendkívül fontos társadalmi adatnak számít az elkerülhető halálozások száma. Hazánk nem áll túl jól e tekintetben: százezer esetből közel ötszáz magyar állampolgár elhunytát lehetett volna a legfrissebb uniós adatok szerint megakadályozni. Több minden is oka lehet ennek, de egy biztos: ha a humán vagyon megőrzése kapná hazánkban is a legnagyobb figyelmet, volna ezen az adaton mit javítani.
Az Eurostat március 26-án megjelent elemzése szerint 2023-ban az EU-ban körülbelül egymillió 75 év alatti ember halt meg olyan betegségben, amelyik megelőzhető, illetve kezelhető lett volna. Százezer lakosra vetítve 237,7 esetről beszélünk, amelyből 86,8 volt a kezelhető és 150,9 a megelőzhető.
Másodikként a „feketelistán”
A legrosszabb helyzetet Lettországban mutatták ki, 498,5 esettel. A második helyen Magyarország áll 472,7, a harmadikon pedig Románia 463,7 esettel. A legalacsonyabb értékeket Cipruson, Luxemburgban és Olaszországban találjuk. Az EU-s adatokat a következő ábrán látjuk. A zöld szín a megelőzhető, a kék pedig a kezelhető esetek számát mutatja.
1. ábra. Halálozási adatok a megelőzhető és kezelhető betegségek esetén a 75 év alattiak körében, 100 ezer lakosra vetítve. (fő, 2023)
zöld: megelőzhető; kék: kezelhető
Forrás: Eurostat 2026. 03. 26.
Érdemes felfigyelni a magyarnál sokkal jobb cseh és lengyel adatokra: a magyar 472,7 esettel szemben a cseh érték 281,05, a lengyel 341,49. Ezeknél az értékeknél a szlovák érték sokkal rosszabb, 365,99, de a magyarnál ez is jobb. Az osztrák érték, ami 218,25 esetre vonatkozik, pedig az EU átlag közelében van, ami 237,66 eset.
Az Eurostat tanulmánya úgy fogalmaz, hogy a fenti halálesetek hatékonyabban működő gyógyító- és megelőző egészségügyi rendszerek esetén nem következtek volna be. Az elemzés arra is rámutat, hogy a rossz adatokhoz az egészségtelen, főleg a rákos megbetegedést okozó munkahelyek magas aránya is hozzájárul. De a légszennyezés magas szintje szintén növeli a megbetegedési esélyeket. Ez utóbbi két jellemző összefüggésben van a gazdasági szerkezettel: az egészségtelen munkakörülmények között dolgoztató és a jelentős légszennyezést okozó cégek magas arányával.
Háttérben az egészségügyi ráfordítások
Az Eurostat további egészségügyi adatokat is közöl. Felhívja a figyelmet például a keringési betegségek okozta elhalálozás magas arányára is. Amint a 2. ábrán látjuk, 2023-ban 100 ezer lakosra vetítve Magyarország a harmadik helyet foglalja el a keringési betegségek miatt bekövetkezett halálesetekkel kapcsolatban. Ez az érték 100 ezer főre vetítve nálunk 710,19 fő. A cseh érték 463,75, az osztrák 333,44, az EU-s átlagérték pedig 312,95 fő.
2. ábra. 100 ezer lakosra jutó keringési betegség okozta elhalálozás, fő (2023)
Forrás: Eurostat 2026.03.13.
Anélkül, hogy közvetlen összefüggést keresnénk a rossz halálozási statisztikák és az egészségügyi ráfordítások között, mégis érdemes egy pillantást vetni az EU országok GDP arányos egészségügyi ráfordításaira. Ezt látjuk a 3. ábrán.
3. ábra: GDP arányos egészségügyi ráfordítások (%)
Forrás: Eurostat, 2025. október
Az ábrán azt látjuk, hogy Magyarország, 6,4–es GDP arányos értékkel a 25. helyen áll. Ausztria a harmadik, Csehország a tizenharmadik. Tekintettel azonban a GDP értékek jelentős eltéréseire, a GDP arányos értéknél kifejezőbb az egy főre jutó érték. Ezt látjuk néhány ország vonatkozásában a 4. ábrán.
4. ábra: Egy főre jutó egészségügyi ráfordítások (euró, vásárlóerő-paritáson, 2023)
Forrás: Eurostat, 2025. október
Az ábra szerint Magyarország ennél az adatnál még rosszabb helyzetben van, csak Romániát előzi meg. A ráfordítások és a halálozási statisztikák között tehát, ha nem is közvetlen, de közvetett összefüggés biztosan felfedezhető.
Nemzeti kincs a humán vagyon
Az adatokkal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy mivel azok mind 2023-ból valók, nem tükrözhetik a 2023-2025. évi változásokat. A KSH adatokból tudható, hogy a 2023. évi 128 176 fős halálozással szemben ez érték 2024-ben 127 470, 2025-ben pedig 124 200 fő volt, azaz enyhe javulás mutatkozott. Ennek ellenére a népességfogyás a születések számának jelentős csökkenése miatt (2023-ban 85 225, 2025-ben 72 000 gyerek született) gyorsult. Mélyebb és objektív elemzést igényel ezért, hogy az EU-s összehasonlításban alacsony egészségügyi ráfordításokon kívül még milyen okok vezethetnek a folyamatosan magas halálozási adatokhoz, hiszen az alacsony születésszám mellett ezek okozzák a gyors népességfogyást, ami a nemzet jövője szempontjából nagyon veszélyes tendencia.
Nem árt időről-időre emlékeztetni arra, hogy egy nemzet legfontosabb értéke a humán vagyona. Ha az csökken, akkor a nemzeti vagyon is kevesebb lesz.
