Elszabadulnak az amerikai kötvényhozamok? - Mit jelent ez ránk nézve?

Az elmúlt egy-két hónapban példátlan módon megugrottak a kötvényhozamok az Egyesült Államokban. A folyamatot a német és a magyar kötvényhozamok emelkedése követte.

A fejleményekért az egyre jobban növekvő inflációs félelmek a felelősek. Tavasszal világszerte meglódulhat az infláció, miután az olajárak lényegesen magasabban alakulhatnak, mint egy évvel korábban.

Emellett kockázatot jelent, hogy az újranyitó gazdaságokban milyen ütemben kezd majd gyorsulni az árdinamika. Számos esetben kivezethetik a vállalkozások a korábbi árkedvezményeket. Ezenfelül a turizmus, vendéglátás ágazatban is könnyen munkaerőhiány alakulhat ki, amennyiben gyorsan megvalósul a társadalom beoltása és a nyitás. Ez könnyen bérinflációhoz vezethet.

Az Egyesült Államokban fokozza a „hangulatot”, hogy tavaly a gazdaságban keringő M2 pénzmennyiség közel 25 százalékkal nőtt az extrém jegybanki pénznyomda miatt.

M2 pénzmennyiség változása, Egyesült Államok, milliárd dollár

Forrás: FRED

A pénzmennyiség ilyen példátlan megugrása fokozza az inflációs félelmeket. Nem is csoda, hogy több befektető is visszavonulót vár a jegybankoktól. Nevezetesen, hogy érdemben csökkenthetik a központi bankok a különféle kötvényvásárlási és likviditásfokozó programjukat. Egy ilyen eshetőség a kötvényhozamok jelentős megemelkedéséhez vezethetne.

Mi történt a hozamokkal?

Az Egyesült Államokban az inflációs folyamatokat jól jelző 10 éves kötvényhozamok az év eleji 1 százalékról 1,6 százalékig szaladtak gyakorlatilag egy hónap leforgása alatt.

Ezzel párhuzamosan Németországban a 10 éves hozamok a 2021 eleji -0,6 százalékról -0,3 százalékra emelkedtek. A folyamatból nem tudták kivonni magukat a magyar 10 éves kötvényhozamok sem, melyek az év eleji 2,1 százalékról 2,6 százalék környezetébe kúsztak.

A stabil magyar fundamentumokat és az MNB kötvényvásárlási programja iránti bizalmat ugyanakkor jól jelzi, hogy az amerikai-magyar hozamkülönbözet nem, a német-magyar hozamkülönbözet pedig csak minimálisan emelkedett. Utóbbi az év eleji 2,5 százalékról 2,9 százalékra tágult, mely történelmi távlatban egyáltalán nem számít kiugró értéknek.

10 éves magyar-német kötvényhozamok közti különbség, százalék

Forrás: Investing.com

Miért fontos mindez ránk nézve?

Amennyiben megugranak az irányadó amerikai kötvényhozamok, azt a feltörekvő piaci és a magyar hozamok is lekövetik. Egy ilyen környezetben ráadásul jobban hullámzik a globális kockázati étvágy, ami a régiós devizák és a forint gyengülését eredményezheti.

Magasabb euró/forint árfolyam pedig magasabb inflációt jelent. Ha nagyon begyűrűzik a folyamat, akkor arra a Magyar Nemzeti Banknak szigorítással, például az egyhetes betéti kamatlábak megemelésével kellene reagálnia. Ez utóbbi megdrágítaná a finanszírozást. A hitelkamatok megemelkedése mérsékelné a beruházásokat és a fogyasztást, azaz lassítaná a gazdasági kilábalást.

Mi várható?

A globális adóssághegyek gyorsuló ütemben növekednek a koronavírus-válság hatására. A globális állami, vállalati, háztartási és banki adósság 2020-ban 300 ezermilliárd dollárra hízott. A mutató 2030-ra várhatóan 20 százalékkal 360 ezermilliárd dollárra növekedhet az IMF előrejelzései alapján.

Globális adósság, ezermilliárd dollár

Forrás: IMF

Amennyiben számottevően megemelkednének a kötvényhozamok, akkor több ország költségvetése fenntarthatatlanná válna, de az Egyesült Államokban is súlyos terhet jelentene az extra kamatkiadás.

Emiatt a jegybankok egyszerűen nem engedhetik el a kötvénypiacok kezét és szükség esetén a jövőben is beavatkozhatnak. Még akkor is, ha ennek a "költsége" a magasabb infláció.

Másrészről az Egyesült Államokban tapasztalható dinamikus hozamemelkedés hatására számos német és japán nagybefektető elkezdhet amerikai állampapírokat vásárolni. Ez segítet gátat szabni az amerikai hozamok további elszabadulásának, ami meglehetősen jó hír a feltörekvő régiós piacok és Magyarország számára is.

Ezenfelül bekapcsolódhatnak a tőzsdei momentum kereskedők is, akik a vásárlásaikkal szintén segíthetnek leszorítani a hozamokat.

Végezetül az amerikai nyugdíjalapok új befektetései, azaz vásárlásai is segíthetnek stabilizálni az Egyesült Államok kötvénypiacát.

Összességében a hozamkörnyezet jó eséllyel csak átmenetileg alakulhat magasabb szinteken, miután a Fed, a jegybankok és a piaci szereplők vásárlásai idővel leszorítják a hozamokat. Az infláció is várhatóan a tavaszi hónapokban alakul kiugróan magasan, majd fokozatosan mérséklődni kezdhet. Ez utóbbi is gátat szabhat egy tartós kötvénypiaci eladói hullámnak.