Elszaladnak előlünk a német és az osztrák bérek

A KSH közzétette a júniusi hazai kereseti adatokat, így egyúttal az egész első félév folyamatai is láthatók már. A júniusi és a teljes első féléves béradatok alig térnek el, így a jelenlegi szám stabilnak tekinthető, visszaesés már nem lehet benne.

Átlagkereset

A júniusi átlagkereset 642 ezer, az első féléves adat 635 ezer forint volt. A nettó bérek tekintetében a kedvezményeket is figyelembe véve az adat 442, illetve 437 ezer forint volt. Ha a közfoglalkoztatás torzító hatását is kiszűrjük (a nettó 88 ezer forintos tétel sokkal inkább tekinthető valamiféle segélynek, mint munkabérnek), 7 ezer forinttal magasabb eredményt kapunk,

ami júniusra 449, a félévre 444 ezer forintot ad a tényleges nettó átlagkereseti adatban.

Reálbér

Ezek természetesen forintban jelentős növekedést mutatnak a reálbér tekintetében is, így mérséklődik a 2022-23-as összesen több mint 35 százalékos infláció hatása, a reálbér előbb-utóbb eléri a 2021-es szintet és vélhetően így visszakerül a hosszabb távú növekedési pályára.

Mediánérték

A számok mögé nézve azonban látni kell, hogy a tényleges, átlagosnak tekinthető jövedelemszint ettől lényegesen elmarad, miután a nettó mediánbér, melynél az összes foglalkoztatott fele keres kevesebbet, a másik fele többet, 360 ezer forint körül alakul, ami a közmunka figyelmen kívül hagyásával néhány ezer forinttal lehet több.

Ami pozitívum, hogy a medián bér nagyobb, 15 százalék fölötti ütemben nőtt, mint az átlagkereset, amely 13 százalékkal lett magasabb, mint egy évvel korábban.

A hazai átlagkereset euróban

Nézzük ezek után a szokásos nemzetközi összehasonlítást. A forintárfolyam kissé kedvezőtlenül hat, miután a tavaly ilyenkorinál lényegesen gyengébb az árfolyam, az euró esetében 390-400 forint között alakul.

A nettó átlagkereset így euróra váltva nagyjából 1150-es összeget ad. 

Ez annyiból kedvező, hogy ennél magasabb még nem volt az érték, vagyis összességében euróban is növekedés zajlik, nem is kicsi, persze sokkal szebben mutatna a kép, ha a forint nem gyengüt volna jelentősen az elmúlt nagyjából 6 év folyamán.

Régiós összevetés

Az 1150 eurós összeg nagyságrendileg megegyezik a szlovák és a lett szinttel, 10 százalékkal haladja meg az 1040 eurós román átlagot, 25 százalékkal a 915 euró körüli bolgár adatot (a vásárlóérték számítástól itt eltekintünk, az elemzés csak a nominális adatokra szorítkozik). 

A régióban érdemben előttünk van Lengyelország, Horvátország és Litvánia 1320-1350 euró közti értékekkel, az 1400 eurós átlagú Csehországhoz képest már nagyobb a lemaradás, a két kis ország, Szlovénia és Észtország pedig 1500, illetve 1600 euróval az egész mezőnyhöz képest előreszaladt.

Felzárkózás

A régebbi uniós tagállamok tekintetében a felzárkózás a mediterrán országokhoz, Franciaországhoz és Belgiumhoz képest érdemi még az elmúlt egy év szintjén is:

az utóbbi kettő adatához viszonyítva 47 százalék jelenleg a magyar átlagkereset.

Ez az arány igazából a nagy elszívóhatással rendelkező Ausztria és Németország esetében lenne szép, azonban Németországban a bérek az elmúlt években nagy ütemben nőttek: azt mondhatjuk, hogy Németország bérszintben felzárkózott Hollandiához, Svédországhoz és Íroroszághoz a 3000 euró fölötti értékkel.

Ausztriában eleve magasabb volt a szint, de ott is érződött a bérnyomás, jelentős emelkedést okozva, így az utóbbi időben hozzájuk sem tudtunk sokat közelíteni: a magyar béradat a két országéhoz képest 36-37 százalék körüli. Optimális az lenne, ha az érték közelítené az 50 százalékot, hisz ekkor már

visszaesik a gazdasági célú elvándorlás.

Ehhez azonban az kellene, hogy néhány évig fennmaradjon a 10 százalékos vagy azt közelítő béremelkedés, a forint leértékelődése teljesen megszűnjön, és a fejlett országok bérnövekedése visszaálljon a szokásos, 3-4 százalékos szintre.