Elvérezhet a magyar húsipar a tomboló sertéspestis miatt

Elemzések2019. szept 24.Növekedés.hu

Kényszerű leállásoktól, fokozódó fizetési gondoktól és vállalati csődöktől tart a hazai húsipar, mert a cégek nem tudják továbbhárítani az év eleje óta tartó drasztikus sertésdrágulás miatti többletköltségeiket. A hozzánk is begyűrűző világméretű húspiaci válságot a Kínában tomboló afrikai sertéspestis (ASP) okozza.

Hatalmas feszültség alakult ki néhány hónap alatt a hazai húsiparban, mivel az év eleje óta alaposan meglódultak a sertésfelvásárlási árak, és a folyamatos drágulás nyomán ma már az egekbe szöknek. Az agrártárcához tartozó Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint

a minőségi sertések úgynevezett meleg vágási súlyban mért ára januárban még kilogrammonként 400 forint körül mozgott, most pedig eléri az 550-600 forintot is.

Ez azt jelenti, a hogy a húsipar alapanyagául szolgáló hízók rövid idő alatt 40-50 százalékkal drágultak, és elképzelhető, hogy az áremelkedési hullámnak még nincs vége.

Kínában pusztít az ASP

A hozzánk is begyűrűző árrobbanást alapvetően a Kínában tomboló afrikai pestis okozza, amely miatt a sertésállomány jelentős részét ki kellett irtani az ázsiai országban. A helyzet súlyosságát mutatja,

hogy a világ mintegy 900 millió darabos sertéslétszámának 40-50 százaléka Kínában található, és egyes előrejelzések azt valószínűsítik, hogy az ottani hízók akár 30-40 százaléka is áldozatul eshet az ASP-járványnak.

Ez a világ termelésének 15-20 százalékát jelentené, és a mai világpiaci húsipari krízis további fokozódásához vezetne.  Ráadásul elhúzódó válságra kell számítani, mivel még legalább két-három évig eltarthat, amíg a távol-keleti országban úrrá lesznek a helyzeten.

A belföldi termelés csökkenése miatt Kína most tetemes importra kényszerül, és külpiacra lépése felfelé tornássza a nemzetközi húsárakat. A drágulási hullám elérte Európát is, mivel az ázsiai vevők itteni – elsősorban német és spanyol – húsvásárlásokkal igyekeznek pótolni hiányzó készleteiket. A kínai kereslet növekedése így Magyarországon leginkább közvetett módon érezteti hatását és járul hozzá a sertésárak emelkedéséhez. Emellett azonban a húsipar alapanyagimport lehetőségeit is szűkíti, hiszen a behozható sertések, illetve feldolgozható húsok ára is megugrott.

Kisebb turbulencia vagy tartós válság?

A kialakult piaci viszonyok kettős prés alá helyezték a hazai cégeket, mert alapanyagaikért jóval többet kell fizetniük, de pluszköltségeiket átadási áraikban legfeljebb részben tudják érvényesíteni. Legalábbis ezt mutatják a piaci tapasztalatok, mivel a tőkehúsok az utóbbi időszakban csak 10-15 százalékban drágultak, a legtöbb húskészítmény ára pedig csupán néhány százalékkal emelkedett.

A húsipari árnövelési próbálkozások eddig egyértelműen a kereskedők ellenállásán buktak meg, akik nem voltak hajlandók elfogadni a cégek drágítási kezdeményezéseit. Ennek egyik oka, hogy a húsforgalmazásban is meghatározó üzletláncok nem ismerték el, hogy hosszan tartó, fundamentális húspiaci válságról van szó, és csupán kisebb múló zavarnak tulajdonították a kialakult helyzetet.

A kereskedői ellenállás másik oka, hogy a húsok olyan alapélelmiszereknek számítanak, amelyek árváltozására a vásárlók érzékenyen reagálnak.

Ezért az üzletláncok nem szívesen hajtanak végre húsdrágításokat, és éberen figyelik egymás árpolitikáját, illetve piaci magatartását is. Sőt, a fogyasztók megnyerése és az árstabilitás érdekében húsipari beszállítóikkal többnyire éves szerződéseket kötnek, amelyekben az árakat igyekeznek előre rögzíteni és kizárni a durva drágítási lehetőségeket.

Az árprés valamennyi hazai húsipari vállalat működését negatívan befolyásolja, és számos cég ellehetetlenüléséhez vezethet, ha a kívánt áremeléseket ezután sem tudják kikényszeríteni. A kereskedelmi tárgyalások folyamatosan zajlanak, de egyes vágóhidak átmenetileg máris leálltak, és az iparágban fokozódnak a fizetési nehézségek is. Egyes szakértők szerint pedig – főként a kisebb méretű feldolgozóknál – csődök sem kizártak, ha az iparág a kereskedelmi egyeztetéseken nem tud áttörést elérni.

A sertésdrágulás egyértelműen kedvez ugyanakkor a sertéstartóknak, akik most extraprofitra tesznek szert.

Érdekes módon azonban egyáltalán nem látszik, hogy a felvásárlási árak drasztikus emelkedése élénkítené a belföldi állattartási kedvet. Ezt mutatják a Központi Statisztikai Hivatal adatai is, amelyek szerint az országos sertéslétszám továbbra is rendkívül alacsony szinten, 2,85 millió darab körül mozog.

A stagnálást csak részben magyarázza, hogy az állatfaj biológiai sajátosságai miatt az állományok felfuttatásához hosszabb időre van szükség. Ennél sokkal nyomósabb ok, hogy a gazdálkodók tartanak attól, hogy az ASP a hazai sertéstelepeken is végigsöpör, ezért túlságosan kockázatosnak tartják a létszámnövelő befektetéseket.

A pestisvírust eddig Magyarországon csak vaddisznókban mutatták ki, vagyis mostanáig sikerült megakadályozni, hogy a kórokozó a haszonállattartó telepekre is bejusson.

Rendkívül nagy a tét, mert bár az ASP emberre nem veszélyes, kíméletlen a házi sertésekkel szemben, ezért elterjedése hatalmas gazdasági károkkal fenyeget.

Már a gyanú is elég a felszámoláshoz

Az agrártárca nyilatkozatai szerint a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) az afrikai sertéspestis járványt kiemelten kezeli, és a feltárt vaddisznó-megbetegedések függvényében növeli a fertőzött és szigorúan korlátozott területeket, illetve szükség szerint módosítja a közepes és magas kockázatú területek besorolását. Ahol az ASP-t vaddisznókban kimutatták, a sertéstelepeket fokozottan és soron kívül vizsgálják, az állattartóknak pedig szigorúan be kell tartaniuk azokat az előírásokat, amelyek arra irányulnak, hogy a sertések se közvetlen, se közvetett módon ne érintkezhessenek vaddisznókkal.

A Nébih a betegség nagy kockázata miatt rendkívül szigorúan lép fel, így már a sertéspestis gyanúja miatt is elrendelheti a sertésállományok felszámolását.

A hivatal adatai szerint a közelmúltig ilyen címen 5 ezer sertést semmisítettek meg, de a hatósági vizsgálatok egyik esetben sem igazolták az ASP jelenletét.

Ha a vírust a hazai sertéstelepektől nem sikerülne távol tartani, az ágazat szereplőinek a mostaninál is nagyobb válságra kellene felkészülniük. Biztosra vehető, hogy a fő exportpiacok bezárulnának, mivel az importőr országok részleges vagy teljes kereskedelemkorlátozó intézkedéseket léptetnének életbe. Ennek nyomán a külföldre szánt húsipari készletek az országban ragadnának, ami tovább mélyítené az iparág krízisét és rontaná a cégek árérvényesítő képességét.

Tetézné a bajt, hogy az értékesítési problémák visszahatnának a sertéstermelésre is, mert valószínűleg a felvásárlási árak csökkenésével járnának. Így bár a feldolgozókon lévő árnyomás lanyhulna, a vállalatok az értékesítési gondok miatt egyáltalán nem kerülnének jobb helyzetbe.

Ezzel párhuzamosan pedig gazdaságtalanná válna a sertéstartás is, így az ASP végezetes csapást mérne a teljes magyar sertésszektorra.