Aszály és sertéspestis: drágulhat a kenyér és a hús

Elemzések2019. jún 13.Növekedés.hu

Újabb kenyérdrágulást vetíthet előre, hogy az idei aszály megtizedelte a hazai búzavetéseket. A fogyasztók számára az sem jó hír, hogy időjárási és állategészségügyi okokból az élelmiszerek általában véve is felfelé húzhatják az inflációt 2019-ben. Kína miatt például a közeljövőben markáns húsáremelkedés indulhat meg.

Brutális csapadékhiány alakult ki a téli és a tavaszi aszály miatt a hazai termőföldeken, és bár a közelmúltban voltak tartósabb országos esőzések, ezek több növénykultúrában már nem tudták elhárítani a tetemes károkat. A szárazságot elsősorban az őszi vetésű szántóföldi növények – a búza és a repce – sínylették meg, amelyeknél a terméskiesés az első becslések szerint összességében elérheti a 100-200 milliárd forintot is.

Ez azt jelentheti, hogy az aszály az elmúlt hónapokban akár két-hárommillió tonnányi várható termést is megsemmisíthetett.
A hazai élelmiszerellátás szempontjából különösen a búzát ért veszteségek lehetnek súlyosak, bár a tényleges mennyiség és minőség még attól is függ, milyen lesz az időjárás a nyári betakarításig hátralévő hetekben. Ma úgy tűnik, a várható termés a lakosság liszt-, illetve kenyérigényeit biztonságosan kielégítheti, de az nem kizárt, hogy az aszály miatti kiesések további búzaár-emelkedéseket, illetve végső soron kenyérdrágulást alapozhatnak meg.



Tény ugyanakkor, hogy a magyarországi búzafelvásárlási árak nem csak a hazai aratási eredményektől, hanem sokkal inkább a világpiaci folyamatoktól függnek.

Az áralakulást tehát döntően befolyásolja, milyen lesz az idei búzatermés Európában, illetve a világ más kontinensein.

Az előrejelzések e szempontból ma inkább kiegyensúlyozott szezont sejtetnek, mivel az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) legfrissebb előrejelzése nemzetközi szinten jó terméskilátásokat és megfelelő készleteket vetít előre, bár az össztermést 1,8 százalékkal kisebbre prognosztizálja a 2017/2018-as szezon eredményeinél.

Az utóbbi időszak eseményei viszont azt mutatták, hogy a növekvő globális gabona-felhasználás mindent egybevetve keresletivé tette a piacot, és ez már az elmúlt években is folyamatos búzaár-emelkedéshez vezetett. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) statisztikái azt tükrözik, hogy az étkezési búza hazai felvásárlási árai a 2017-ben regisztrált 40 ezer forintról tavaly nyárra tonnánként 50 ezer forint körüli szintre, onnan pedig újabb jelentős ugrással 60 ezer forint fölé szöktek.

A hazai fizikai piacon az áfa és szállítási költség nélküli étkezési búzaárak idén április végén is 59-60 ezer forint között mozogtak, így csaknem 25 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A mai tőzsdei jegyzések a tavalyinál magasabb, 55-58 ezer forintos tonnánkénti árszintet jeleznek az idei aratás utáni időszakra is, miközben az aszály, illetve a további időjárási hatások még feljebb tornászhatják az árakat, így a malom- és a sütőipar áremelési kényszerbe kerülhet.



A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai világosan érzékeltetik, hogy már tavaly is a búzaárak játszották az egyik legnagyobb szerepet abban, hogy a hazai infláció gyorsult a korábbi évekhez képest. A KSH statisztikái szerint 2018 decemberére a liszt 10,5, a kenyér pedig 6,4 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest, és e trend az idén is folytatódott, mivel a legutolsó gyorsjelentés szerint márciusban

az áremelkedés a lisztnél 12,3, a péksüteményeknél 9,8, a kenyérnél 6,7 százalékos volt 2018 márciusához viszonyítva.
Az élelmiszerek összességében is felfelé húzták a 2018-as inflációt, mivel 4,2 százalékkal drágultak, miközben a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek. A KSH szerint a drágulásban a kenyér mellett jelentős tényezőnek számítottak az idényáras termékek – a burgonya, illetve a friss zöldségek és gyümölcsök – is, amelyek ára egy év alatt több mint 20 százalékkal emelkedett. E folyamathoz igazodnak a legfrissebbnek számító, idén márciusi KSH-adatok is, amelyek éves összevetésben 5,4 százalékos élelmiszerdrágulást mutatnak 3,7 százalékos átlagos infláció mellett.

Az idei szárazság az új gyümölcsterméssel kapcsolatban is aggodalmakat okoz, mivel az elmúlt hetek légköri aszálya akadályozta a pollenképződést, így sok helyen a várható termésre is negatívan hatott.

A zöldségtermelésben a csapadékhiány a korai növényfajok – így például a gyökérzöldségek és a zöldborsó – vetését nehezítette, de összességében egyelőre nem idézett elő tetemes károkat. Kétségtelen azonban, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek egyre bizonytalanabbá teszik a mezőgazdasági termelést, ezért a kormány a fólia- és az üvegházi beruházások, illetve az öntözésfejlesztés ösztönzésével igyekszik mérsékelni a hosszabb távú kockázatokat.

Az élelmiszerdrágulás ütemét tovább erősítheti, hogy a KSH adatai szerint a januári 8,3 százalék után februárban 7,7 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára az egy évvel korábbinál, így az első két hónapban a termelői agrárárak már átlagosan 8 százalékkal emelkedtek. A növekedési ütem hat éve, 2013 elején volt legutóbb ennél nagyobb, míg tavaly az áremelkedés egész évben 2,7 százalékot tett ki.

Világviszonylatban élelmiszerár-emelkedési trendet jelez a FAO árindexe is, amely az elmúlt év novemberében 160,8 pontos értékkel a legalacsonyabb szinten állt 2016 májusa óta, az idén márciusban viszont már 167 pontot ért el. A szervezet a gabonák mellett a tejtermékeknek, az olajos magvaknak és a cukornak tulajdonítja a változást, de egybehangzó hírek szerint a közeljövőben a sertés- és a baromfihúsok is gerjeszthetik a drágulást.

Sertésfronton az okoz hatalmas piaci változásokat, hogy a kínai sertésállomány jelentős részét ki kell irtani az afrikai sertéspestis (ASP) ottani felbukkanása miatt. Kínában tartják a világ sertéslétszámának 50 százalékát, de az ASP nyomán az ázsiai ország termelésének akár 25-30 százaléka is kieshet 2019-ben. Ennek következtében Kína jelentős sertéshúsvásárlóként léphet a piacra, és ez látványosan meglódíthatja a nemzetközi sertésárakat.

A kínai járvány a hazai sertésszektorban már most érezteti hatását, mivel a felvásárlási árak az év eleje óta mintegy 40 százalékkal nőttek. Erre reagálva a hazai húsipar máris kilátásba helyezte, hogy húsáremeléseket hajt végre, amelyeket az iparág szerint a munkabérek több mint 10 százalékos növekedése is indokolttá tesz.

A drágulás átragadhat a baromfihúsokra is, mivel ezek a sertéshúsok helyettesítő termékeinek számítanak. Így a kínai ASP végső soron a baromficikkek árát is felfelé húzhatja, és erre a magyar fogyasztóknak is számítaniuk kell.

Érdekesség, hogy az állati termékek eddig kifejezetten fékezték az áremelkedést, mivel például februárban a mezőgazdasági termelői árak 7,7 százalékos  növekedése a növénytermelési és kertészeti termékek 13,1 százalékos drágulásának volt köszönhető, miközben az élő állatok és állati termékek árszintje az egy évvel korábbihoz képest 1,5 százalékkal csökkent. Az állattenyésztés helyzetére jellemző, hogy éves összevetésben legutóbb tavaly márciusban nőttek az árak, de most a világpiaci változások miatt újabb trendforduló következhet be.

Ahogy azonban az étkezési tojás piaci helyzete is mutatja, a beindult drágulási hullám nem minden állattenyésztési terméket érinthet. A KSH szerint a tojás tavaly decemberben 26 százalékkal volt olcsóbb 2017 decemberéhez viszonyítva,

az idei húsvétkor pedig az a szinte példátlan eset fordult elő, hogy az árak a legnagyobb keresleti időszakban is csökkentek.

A szokatlan események mögött elsősorban az állhat, hogy a nagy élelmiszerláncok egyre inkább nem ketreces, hanem természetesebb technológiákkal előállított tojásokat igényelnek. Ennek következtében a gazdálkodók más tartási módokra állnak át, de egyelőre nem számolják fel ketreces telepeiket sem, így végeredményben az európai tojótyúk-állomány és a piaci tojáskínálat is növekszik. Ma még nem látszik, hogy a jelenlegi piaci körülmények mikor változhatnak meg, ezért a tojás az élelmiszer-áremelkedés egyik fékezője lehet a következő időszakban is.