Erőddé alakítja az USA Szaúd-Arábiát

Elemzések2019. szept 22.Fellegi Tamás

A múlt héten elkövetett, az eredetileg gondoltnál sokkal súlyosabb Szaúd-Arábia elleni támadás arra készteti az Egyesült Államokat, hogy komoly katonai védelmet szervezzen az országnak. Egyelőre elmarad a háború Iránnal, az olaj piaca is megnyugodhat.

Biztonsági intézkedések

Egy hét telt el a szaúdi olajlétesítmények elleni példátlan terrortámadások óta, ennyi idő alatt már sok minden tisztábban látszik, mint kezdetben. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy mindenekelőtt a megtámadott ország védelmét kell megszervezni, miután sem diplomáciai, sem háborús úton nem oldható meg egyelőre a bonyolult válság.

A szaúdi és esetleg a kisebb szomszédos olajkitermelő országok fokozott védelme védelme által lehet így a világ olajellátásának biztonságát is szavatolni.

Durvább támadás, mint amire számítottak

Kezdetben úgy tűnt, hogy a szúdi olajmezők és az olajat megtisztító és exportra előkészítő feldolgozóüzem elleni támadásokat drónokkal hajtották végre, nagyjából tíz darabbal. Mint kiderült, a helyzet nem ilyen egyszerű: a támadásban részt vettek cirkálórakéták is, ráadásul az összes támadóeszköz jóval több volt, mint amit eredetileg gondoltak.

A támadást profi módon hajtották végre, ami alapesetben egy állam hadiirányítását feltételezné, ugyanakkor nem zárható ki egyelőre, hogy jól képzett terrorcsoportról van szó, ahogy ez 2001 szeptemberében a New York és Washington ellen elkövetett merényleteknél történt. Az Egyesült Államok Iránt vádolja, de bizonyítottnak még nem tekinthető az elkövető kiléte.

Van bűnbak, nincs háború

A helyzet így egyelőre az első világháborút kirobbantó helyzetre emlékeztet, ahol az osztrák-magyar trónörökös elleni merényletet egy fiatalokból álló csoport hajtotta végre, akik kaptak ugyan támogatást Szerbia területéről, de a szerb kormány nem tudott az akcióról. Azonban mielőtt ez tisztázódott volna, Ausztria bizonyítékok nélkül is eldöntöttnek tekintette a szerb kormány érintettségét, csakhogy háborút indíthasson Szerbia ellen. Nos, itt a helyzet annyiban tér el, hogy az amerikai elnök máris Iránt tartja bűnösnek, de esze ágában nincs katonailag megtámadni.

Ijesztő a katonai megoldás

Lehetőségei ugyanis korlátozottak: ha az arányosság elve alapján lerombol néhány iráni létesítményt, csak olajat önt a tűzre, hisz Irán akkor feljogosítva érzi magát, hogy a Közel-Kelet teljes olajkitermelése, feldolgozása és exportja ellen támadást indítson, megbénítva a világ olajellátásának nem kis hányadát, az egekbe küldve az olajárat.

Egy ilyen helyzetben az Egyesült Államoknak olyan pusztító katonai erővel kellene fellépni, amely lényegében képtelenné teszi Iránt bármilyen ellenreakcióra, és egyúttal elviselhetetlenné válik számára a helyzet. (Ahogy ugyancsak Szerbiával történt 1999-ben, amikor Koszovó miatt bombázta a NATO, csakhogy Irán sokkal nagyobb, erősebben felfegyverzett ország, ráadásul stratégiai helyen). Ez nagyon durva háborút jelentene óriási emberveszteséggel, ráadásul Irán esetleg meg se adná magát, erre pedig jobb, ha nem is gondolunk.

Védelmi gyorsítás

Szaúd-Arábia, Amerika, sőt, az egész világ így kissé kiszolgáltatott helyzetbe került, rövid távon nem lehet mást tenni, mint katonai erővel védeni Szaúd-Arábiát. Ezért az Egyesült Államok haderőt küld az országba, de nem harcoló alakulatokat, hanem légvédelmi és rakétaelhárítással foglalkozó szakértőket. Az amerikai védelmi minister egyúttal bejelentette, hogy felgyorsítja a Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emirátusoknak szánt katonai felszeréles szállítását, amellyel megerősíthetik védelmüket.

A drónok és cirkálórakéták elleni védelmi rendszer kiépítése nem lesz egyszerű feladat: Joseph Dumford tábornok, az amerikai egyesített haderőparancsnokság elnöke szerint még vizsgálják, melyek a legjobb szisztémák.

Egy védelmi rendszer nem elég véleménye szerint, csak a védelmi rendszerek egymásra épített hálózata tudja jelentősen lecsökkenteni az ilyen támadások okozta kockázatokat, különösen, ha azok a közeli Iránból indulnak ki.

Olajár

Ezzel úgy tűnik, elhárult az Irán elleni amerikai katonai akció veszélye, és ez kissé megnyugtatta az olaj piacát. A hétfőn rövid ideig 15 százalékkal emelkedő Brent típusú olaj ára már kedden visszaesett, majd 64 dolláron zárt, ami csak 7 százalékos többlet a merénylet előtti utolsó árhoz képest, így látszik, hogy a piac egyelőre nem számít sokkal drámaibb helyzetre.