Esélyteremtés, vagy csapdahelyzet? - Híd a város és a vidék között
ElemzésekA leszakadó térségek társadalmi és gazdasági kihívásai hosszú ideje meghatározzák Magyarország munkaerőpiaci valóságát. Az alacsony iskolázottság, a korlátozott helyi foglalkoztatási lehetőségek, a gyenge infrastruktúra és a tartós elszigeteltség egyszerre nehezítik az ott élők felzárkózását. A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös online szakmai konferenciáján a szakértők arra keresték a választ, hogyan lehet hatékonyan támogatni a hátrányos helyzetű településeket és milyen szerepet tölthet be a Felzárkózó települések program.
A Felzárkózó települések elnevezésű kormányzati program elindításának alapját a Központi Statisztikai Hivatal komplex mutatója adta. A legalacsonyabb értékeket elérő 300 települést, amelyek döntően az északkeleti és déldunántúli térségekben helyezkednek el, 2019 óta ütemezetten vonták be a programba. A cél pediga társadalmi, gazdasági és infrastrukturális hátrányok csökkentése, a helyi foglalkoztatás bővítése és a vidék lakosságmegtartó képességének növelése.
A csatlakozási menet több lépcsőben zajlott: 2019-ben 31 településsel indult a program, 2020-ban további 36, 2021-ben pedig 51 község lépett be a körbe. Ezt követően egy finanszírozási váltás következett be, a hazai források helyét 2022-ben egy Európai Uniós projektekre alapozott támogatási forma vette át. Az utolsó 182 települést már az új finanszírozási rendszer fogadta
- számolt be a program megvalósítási folyamatáról Németh Nándor, az MMSZ értékelési munkacsoportjának vezetője.
A program egyik legnagyobb kihívása a foglalkoztatás. Sok érintett faluban szinte nincs munkahely, a lakosság nagy része alacsony iskolai végzettségű, a közlekedési kapcsolatok gyengék. A munkaerőpiac eléréséhez gyakran a megyeszékhelyekig kell ingázni, ami napi több órás utazást jelenthet.
A hátrányok, az alacsony végzettség, a tartós munkanélküliség, rossz egészségi állapot, szegregált lakókörnyezet ugyanazokban a térségekben jelentkeznek és erősítik egymást. Különösen nehéz helyzetben vannak a roma nők, akik számára a családi szerepelvárások, a gyermekvállalás és a képzettség hiánya egyszerre jelent korlátot
- hívta fel a figyelmet a magyar munkaerőpiac társadalmi és területi egyenlőtlenségeire Csonkáné Utasi Katalin, a modellprogramok dél-dunántúli regionális vezetője.
A közfoglalkoztatás sok településen az egyetlen biztos jövedelemforrás, ami viszont hosszú távon fenn is tarthatja a kiszolgáltatott helyzetet. Az ennél a foglalkoztatási formánál elérhető alacsony bérezés miatt nem jelent valódi előrelépést, mégis kulcsfontosságú a társadalmi biztonság fenntartásában.
A felzárkózó települések munkaerőpiacáról szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
