Észak-Korea vezére a világ harmadik urával is találkozott

Elemzések2019. ápr 26.Fellegi Tamás

Szenzációs diplomáciai körút: amióta országa nukleáris hatalom lett, Kim Dzsong Un először a kínai elnökkel találkozott, majd az amerikai elnökkel kétszer is, és most sorra került Vlagyimir Putyin is.

Ördögi diplomácia

Ügyes külpolitikát folytat Észak-Korea mindenható ura azóta, hogy országa minden várakozást megelőzően lett 2017-ben olyan nukleáris hatalom, amely képes atomfegyvereit rakétákkal a fél világra eljuttatni. Azóta tudja, hogy katonailag legyőzhetetlen, de azt is, hogy sokan rettegnek fegyvereitől, ezért nyomás nehezedik rá a leszerelés irányába, és súlyos szankciók is sújtják országát.

Atomhatalmi kiváltságok

Egy atomhatalmat már nem lehet figyelmen kívül hagyni, akkor sem, ha egyébként kis ország. A nagyhatalmak már nem fenyegethetik, hisz hiába van hatalmas nukleáris túlerejük: elég, ha egyetlen ellenséges nukleáris fegyver célba ér. Ezt senki nem kockáztathatja, de még csak azt sem, hogy végzetesen felbosszantsák az ország vezérét, kockáztatva ezzel azt, hogy meggondolatlanságot követ el.

Egy atomhatalom vezetőjét innentől kezdve figyelem és körültekintés övezi, akkor is, ha hazájában egy kényúr, akinek vér tapad a kezéhez. Ha valakit tárgyalni hív, nem célszerű elutasítani. Ezt remekül ki is használja Kim Dzsong Un: amint meglett az atomhatalmi státusz, fenyegetésről békeoffenzívára váltott. Először a kínai elnökkel találkozott, akivel eleve nem volt rossz kapcsolata, utána viszont hirtelen az addig szidott ősellensége Amerika irányában lett feltűnően békülékeny.

Húzd meg, ereszd meg

Ennek során országa gazdag, déli felével is barátságos lett, amit Dél-Korea túlzottan is készpénznek vett, azt hitték, jöhet majd a békekötés (66 éve állnak hadban, csak fegyverszünet van érvényben), és az enyhülés, mint egykor a két Németország között, de Kimnek csak arra kellett a déli szomszéd, hogy az amerikai elnökkel megkezdett húzd meg - ereszd meg játékban felhasználja.

Kim ugyanis ügyes taktikába kezdett az amerikai elnökkel szemben: hirtelen mézes-mázos lett vele, ígért neki sok mindent, sőt, még el is engedett fogva tartott amerikaiakat, és visszaadta a koreai háborúban meghalt amerikai katonák földi maradványait. Erre Trump is barátkozni kezdett vele, el is fogadta a személyes találkozó javaslatát kétszer is. A tárgyalások során mindig követelni kezdte a nukleáris leszerelést. amire persze Kim dühbe gurult, és újra ellenséges lett, de ügyesen nem Trumpra tett megjegyzéseket, hanem mindig mást talált meg bűnbaknak (legutóbb Pompeo külügyminisztert).

Az adu ász

Ezzel Kim lehetővé tette, hogy közben Trump folytathassa vele a párbeszédet, ne kelljen visszakoznia. Remek időhúzás Kim részéről, de most a második találkozó után, amikor Trump írásban követelte tőle a leszerelést, Kim kijátszotta a következő kártyát: Putyinhoz fordult.

Az orosz elnökkel Vlagyivosztok mellett találkozott (a város közel van az észak-koreai határhoz, Kim páncélvonatának nem kellett hosszú utat tennie). A tárgyalásokon Putyin is Észak-Korea teljes nukleáris leszereléséről beszélt, de úgy, hogy ez gondosan kidolgozott nemzetközi garancia mellett történjen.

Orosz álláspont

Az orosz elnök szóvivője szerint a tárgyalásoknak abban a hatoldalú formában kell zajlaniuk, ahogy ez 2003 előtt történt: a két Korea mellett Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán venne részt. Észak-Korea számára a nukleáris leszerelés valóban csak úgy lehet elfogadható, ha a nagyhatalmak együtt adnak garanciát arra, hogy az országot senki nem támadja meg és nem próbálhatja megdönteni a Kim-dinasztiát és kommunista rendszerét. Ez az egyetlen eset, amikor Kim nem kockáztatja azt, amit a nukleáris hatalommá válással elért: sérthetetlenségét.

Hivatkozási alap

Egy ilyen folyamat igen hosszadalmas lehet a mostani helyzetben. Ha épp jóban lennének egymással a nagyhatalmak, gyorsan le lehetne bonyolítani a tárgyalássorozatot és a többhatalmi paktumot megkötni, mégpedig olyan garanciákkal, ami kizárja, hogy bárki vissza tudjon ebből lépni. Kim Dzsong Un azonban most időt nyert, egyúttal az Amerikával folytatandó tárgyalásokon hivatkozhat az orosz elnökre: nem szerel le, amíg az említett többhatalmi paktum nincs meg. Lényegében nem tud mit kérni tőle Trump, ő viszont továbbra is igényelni fogja tőle a szankciók feloldását.