Európa az afgán menekült-hullámra készül, ám az Unióban már most is több százezer afgán él
ElemzésekAmerikában csak kétezer, Németországban viszont 140 ezernél is több afgán menekült tartózkodik.
Bár az Unióban hosszú éveken át a migráns-kérdés volt az egyik legforróbb téma, még mindig nincs egységes terve arra, hogy miként kezelje az EU a nagyszámban érkező bevándorlókat. Hogy mi lesz pontosan a tálibok elől menekülő afgánokkal a következő hónapokban az minden csak nem világos.
Mindenesetre Európában már most is számos afgán menekült él. Különösen nagy a kontraszt, ha Amerikával vetjük össze a kontinensünk adatait.
Míg az Egyesült Államokban a mostani tálib offenzíváig kétezer afgán menekült élt, addig az EU-ban több mint kétszázezer.
Csak Ausztria 40 ezret fogadott be. Itt azonban meg is akarják húzni a határt. Sebastian Kurz a napokban leszögezte, hogy amíg ő az osztrák kancellár addig önként több embert nem fognak befogadni Afganisztánból.
Afgán menekültek száma az egyes országokban (2020)*
Pakisztán | 1 438 000 |
Irán | 780 000 |
Németország | 148 000 |
Ausztria | 40 000 |
Franciaország | 32 000 |
Svédország | 30 000 |
Ausztrália | 11 000 |
Egyesült Királyság | 9 000 |
India | 8 000 |
Egyesült Államok | 2 000 |
Forrás: UNHCR
*az adatok kerekítve vannak
Úgy 2,6 millió afgán menekült szórodott szét a világban, de a 85 százalékuk a két szomszédos országban Iránban és Pakisztánban tartózkodik.
Európában a legnagyobb afgán közösség Németországban él. A számuk 1979-ben indult igazán növekedésnek. Előtte úgy kétezren voltak az NSZK-ban. Ők is főleg Hamburg városában. Ebben az időben a többségük üzletember vagy diák volt. Jó páran közülük szőnyeg-kereskedések működtetésével keresték a kenyerüket.
Amikor 1979-ben a Szovjetunió megtámadta Afganisztánt, akkor jött az első nagy hullám Németországba: a 80-as évek elején úgy évi háromezer ember menekült a nyugat-német területekre.
Majd ahogy a tálibok felemelkedése megkezdődött a 90-es években a bevándorlási hullám újabb lökést kapott. A számuk ebben az évtizedben már bőven meghaladta az 50 ezret.
Végül aztán a 2015-ös migránsválság idején az afgán kisebbség a többszörösére duzzadt. Ekkoriban Szíria után Afganisztánból jött a legtöbb ember az Unióba. Ha nem csak a menekülteket nézzük, hanem az összes Németországban élő afgánt akkor a számuk most már meghaladja a 250 ezret.
Közülük úgy 35 ezer él a második legnagyobb német városban Hamburgban.
Afgán nemezetiségű lakosok száma Németországban (ezer fő)
Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal
Az afgánok integrációja Németországban mindenesetre nem zajlik zökkenőmentesen. Még 2016-ban született egy törvény, amely értelmében a menekültek könnyebben munkához juthatnak, ha részt vesznek különféle integrációs kurzusokon.
A kezdeményes egyelőre nem ért el áttörő sikereket.
Németországban a Szövetségi Munkaügyi Hivatal adatai szerint a dolgozóképes afgánok 44 százaléka nem tudja eltartani magát. Kénytelenek legalább részben állami támogatásokra támaszkodni. A helyzet még így sem olyan rossz, mint a Németországban élő szíriaiaknál, akiknél az említett arány eléri a 65 százalékot is.
Részben azért is, mert köztük különösen sok a nő, akiknek egy jelentős hányada nem is tervezi, hogy munkába áll.
Az országot vezető konzervatív szövetség a CDU/CSU-frakció belpolitikai szóvivője Mathias Middelberg a Szövetségi Munkaügyi Hivatal adatait nemrég úgy kommentálta, hogy a bevándorlók integrációja terén még sok teendőjük van.
Hasonló gondokkal küzdenek Svédországban is, ahol egy elemzés rámutatott, hogy egy menekült csoport minél tovább tartózkodik egy országban annál látványosabban nőnek a foglalkoztatottsági adataik.
Azoknak az afgánoknak, akik egy éve érkeztek Svédországba, csak úgy a 10 százaléka dolgozik. Egy évtized után ez a szám úgy 50-60 százalékra megy fel.