Európa az afgán menekült-hullámra készül, ám az Unióban már most is több százezer afgán él

Elemzések2021. aug. 27.D.J.

Amerikában csak kétezer, Németországban viszont 140 ezernél is több afgán menekült tartózkodik.

Bár az Unióban hosszú éveken át a migráns-kérdés volt az egyik legforróbb téma, még mindig nincs egységes terve arra, hogy miként kezelje az EU a nagyszámban érkező bevándorlókat. Hogy mi lesz pontosan a tálibok elől menekülő afgánokkal a következő hónapokban az minden csak nem világos.

Mindenesetre Európában már most is számos afgán menekült él. Különösen nagy a kontraszt, ha Amerikával vetjük össze a kontinensünk adatait.

Míg az Egyesült Államokban a mostani tálib offenzíváig kétezer afgán menekült élt, addig az EU-ban több mint kétszázezer.

Csak Ausztria 40 ezret fogadott be. Itt azonban meg is akarják húzni a határt. Sebastian Kurz a napokban leszögezte, hogy amíg ő az osztrák kancellár addig önként több embert nem fognak befogadni Afganisztánból.

Afgán menekültek száma az egyes országokban (2020)*

Pakisztán 1 438 000
Irán 780 000
Németország 148 000
Ausztria 40 000
Franciaország 32 000
Svédország 30 000
Ausztrália 11 000
Egyesült Királyság 9 000
India 8 000
Egyesült Államok 2 000
Forrás: UNHCR
*az adatok kerekítve vannak

Úgy 2,6 millió afgán menekült szórodott szét a világban, de a 85 százalékuk a két szomszédos országban Iránban és Pakisztánban tartózkodik.

Európában a legnagyobb afgán közösség Németországban él. A számuk 1979-ben indult igazán növekedésnek. Előtte úgy kétezren voltak az NSZK-ban. Ők is főleg Hamburg városában. Ebben az időben a többségük üzletember vagy diák volt. Jó páran közülük szőnyeg-kereskedések működtetésével keresték a kenyerüket.

Amikor 1979-ben a Szovjetunió megtámadta Afganisztánt, akkor jött az első nagy hullám Németországba: a 80-as évek elején úgy évi háromezer ember menekült a nyugat-német területekre.

Majd ahogy a tálibok felemelkedése megkezdődött a 90-es években a bevándorlási hullám újabb lökést kapott. A számuk ebben az évtizedben már bőven meghaladta az 50 ezret.

Végül aztán a 2015-ös migránsválság idején az afgán kisebbség a többszörösére duzzadt. Ekkoriban Szíria után Afganisztánból jött a legtöbb ember az Unióba. Ha nem csak a menekülteket nézzük, hanem az összes Németországban élő afgánt akkor a számuk most már meghaladja a 250 ezret.

Közülük úgy 35 ezer él a második legnagyobb német városban Hamburgban.

Afgán nemezetiségű lakosok száma Németországban (ezer fő)

Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal

Az afgánok integrációja Németországban mindenesetre nem zajlik zökkenőmentesen. Még 2016-ban született egy törvény, amely értelmében a menekültek könnyebben munkához juthatnak, ha részt vesznek különféle integrációs kurzusokon.

A kezdeményes egyelőre nem ért el áttörő sikereket.

Németországban a Szövetségi Munkaügyi Hivatal adatai szerint a dolgozóképes afgánok 44 százaléka nem tudja eltartani magát. Kénytelenek legalább részben állami támogatásokra támaszkodni. A helyzet még így sem olyan rossz, mint a Németországban élő szíriaiaknál, akiknél az említett arány eléri a 65 százalékot is.

Részben azért is, mert köztük különösen sok a nő, akiknek egy jelentős hányada nem is tervezi, hogy munkába áll.

Az országot vezető konzervatív szövetség a CDU/CSU-frakció belpolitikai szóvivője Mathias Middelberg a Szövetségi Munkaügyi Hivatal adatait nemrég úgy kommentálta, hogy a bevándorlók integrációja terén még sok teendőjük van.

Hasonló gondokkal küzdenek Svédországban is, ahol egy elemzés rámutatott, hogy egy menekült csoport minél tovább tartózkodik egy országban annál látványosabban nőnek a foglalkoztatottsági adataik.

Azoknak az afgánoknak, akik egy éve érkeztek Svédországba, csak úgy a 10 százaléka dolgozik. Egy évtized után ez a szám úgy 50-60 százalékra megy fel.