Félmillió munkavállaló jelenhet meg a hazai piacon

• Történelmi mélypontokra süllyedt a munkanélküliségi ráta
• 4 és fél millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon
• Még mindig komoly tartalékok vannak a munkaerőpiacban
• Hosszú távon azonban egyre nagyobb korlátot jelentenek a demográfiai folyamatok

A 2019. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A férfiak körében stagnált a munkanélküliség, a nők mutatói viszont javultak. A munkanélküliség átlagos időtartama 14 hónapra csökkent.

A korosztályok szerinti bontásban leginkább a fiatalabb korúak esetében magas a munkanélküliségi ráta, melynek mértéke 10,8 százalék.

Forrás: KSH

Az elkövetkezendő években a munkanélküliségi ráta várhatóan alacsony szinteken maradhat, valamint a képzett munkaerőhiány miatt folytatódhat a dinamikus béremelkedés mind nominális mind reálértelemben, aminek tükrében a lakossági fogyasztás is jelentős mértékben bővülhet.

Hogyan alakult a foglalkoztatottak száma?

A 2019. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 492 ezer fő volt, 47 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,8 százalékra emelkedett. Összehasonlításképpen ez a mutató 2010-ben még csak 54 százalék körül ingadozott. Mindkét nem esetében javulás történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket.

Varga Mihály a munkaerőpiaci adatokkal kapcsolatos sajtótájékoztatón elmondta, hogy a foglalkoztatottság a nyári hónapokban részben a szezonalitásnak köszönhetően még tovább emelkedhet.

Az elmúlt években a közfoglalkoztatás is meghatározó szerepet töltött be a munkaerőpiacon. Ez a foglalkoztatási forma egyszerre tompította a ciklikus munkanélküliséget és aktivizálta a munkaerőpiactól korábban távol maradókat. A közfoglalkoztatottak száma a 2012 és 2016 közötti időszakban pár tízezer főről 200 ezer fő fölé emelkedett. Mára ugyanakkor a versenyszektor munkaerőéhsége miatt számuk 117,5 ezer főre süllyedt.

Komoly tartalékok vannak még a munkaerőpiacban

A kormány versenyképességi programja alapján a hasonló lélekszámú régiós országokban 200-700 ezer fővel magasabb a foglalkoztatottság, mint hazánkban.

Ezzel párhuzamosan a Központi Statisztikai Hivatal becslései szerint Magyarországon 560 ezer fő csatlakozhatna még be a munkaerőpiacba az elkövetkezendő években. Leginkább a fiatalabb és az idősebb korosztály esetében vannak még szabad kapacitások, illetőleg a hangsúly fokozatosan áttevődik a munkavállalók képzésére.

Ezenfelül a dinamikusan emelkedő béreknek köszönhetően egyre több külföldi munkavállaló térhet vissza Magyarországra, amely szintén hozzájárulhat a magasabb foglalkoztatottsági számokhoz.

2030-ra az alábbiak szerint alakulhat a foglalkoztatottság az egyes korosztályokban a kormányzati előrejelzések alapján.

A foglalkoztatottság bővülése hozzájárulhat a vállalatok részéről érzékelt munkaerőhiány enyhítéséhez, egy gyorsabb növekedési pálya eléréséhez, illetőleg tovább javítaná a keresők és eltartottak arányát, ezzel enyhítené a költségvetés kiadási terheit és növelné az állami bevételeket.

A régiós versenytársainknál is fokozatosan erősödik egyébként az egyes ágazatokban a munkaerőhiány, mégis Magyarországon jelentkezik leghangsúlyosabban ez a termelési korlát. Ezért is kiemelten fontos a foglalkoztatottak számának növelése.

A hosszú távú kihívások közül a legelső helyen a demográfia áll

Amennyiben nem törik meg a népességszám csökkenő trendje, abban az esetben 2030-ra a jelenlegi kormányzati becslések szerint 400 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatottság szempontjából releváns 15-64 év közötti korosztály létszáma.

Ez a folyamat negatívan hatna hazánk gazdaságára és nyomás alá helyezhetné a nyugdíjrendszert a későbbi generációk számára.

Nem véletlen tehát, hogy a nemrég bejelentett különféle kormányzati támogató intézkedések a magasabb születésszámot célozzák.