Közel 10 százalékkal emelkedhetnek idén a bérek

A dinamikus hazai gazdasági növekedéssel összhangban a versenyszféra magas munkaerő-kereslete támogatja a foglalkoztatás további bővülését, aminek nyomán a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra, azaz új történelmi mélypontra süllyedhet 2021-re az MNB legfrissebb előrejelzései alapján.

Tényleg elfogy a munkaerő?

Az elkövetkezendő években a foglalkoztatás további bővülése fokozatosan lassulhat az egyre jobban érezhető demográfiai korlátok miatt.

Kormányzati becslések alapján maximum 200-700 ezer fő vonható be még teljes vagy részmunkaidős formában a munkaerőpiacra,

ugyanakkor ebben az esetben jellemzően a 20 év körüli, illetve a nyugdíj előtti korosztályra érdemes gondolni, mely korosztály képzettsége és termelékenysége elmaradhat az átlagtól.

A versenyszférában lévő egyre nagyobb munkaerőhiányt kis mértékben enyhíti, hogy a közmunkaprogramokban résztvevők száma fokozatosan csökken. Az MNB inflációs jelentése alapján a közfoglalkoztatás 2021 végére további 20 ezer fővel mérséklődik a jelenlegi 131 ezer főről. A közfoglalkoztatásból kikerülők egy része visszaáramolhat az elsődleges munkaerőpiacra, ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni ezen réteg képzésére.

Foglalkoztatás, aktivitás és munkanélküliség a nemzetgazdaságban

Hogyan hat a magas munkaerőkereslet a bérekre?

A feszes munkaerőpiac következtében folytatódhat az intenzív verseny a képzett munkaerőért, amely további dinamikus bérnövekedéshez vezethet az elkövetkezendő három évben.

Mindazonáltal az elmúlt években a bérhányad felzárkózott a historikus átlaghoz, így hosszabb távon a bérek folytatódó emelkedését a feszes munkaerőpiaci kondíciók mellett egyre inkább a termelékenység növekedése határozhatja meg. A bérhányad megmutatja, hogy a bértömeg (számfejtett bruttó bérek összege) hányad része a nettó árbevételnek.

Versenyszféra, bruttó átlagkereset várható alakulása

Visszatekintve, a nagyvállalati szektorban a 2008-as válságot követően a bérnövekedés üteme csak az elmúlt két évben közelítette meg a 10 százalékos értéket, míg a kkv-szektor bérdinamikája többek között a minimálbér és a garantált bérminimum emelése következtében alakult magasabb szinteken.

A bruttó átlagkereset éves dinamikája vállalati méret szerint

Forrás: MNB

Kettőség figyelhető meg a bérek növekedésében

Magyarországon a kkv-szektorban a foglalkoztatottak több mint 70 százaléka dolgozik, ugyanakkor a hazai GDP-nek csak kevesebb, mint felét állítják elő. Ezzel szemben a nagyméretű, jellemzően külföldi tulajdonú vállalatok termelékenysége sokkal magasabb, aminek fényében előretekintve nagyobb mozgásterük van a béremelésre.

Ezen nagyvállalatok által kifizetett bérek színvonala ráadásul elmarad a termelékenységüktől, amely azzal magyarázható, hogy a versenytársak (kisebb vállalatok, vállalkozások) által fizetett relatíve alacsony átlagbér nem ösztönözte a külföldi vállalatokat erőteljesebb bérezésre.

A kkv-szektorban a bérköltség nem tér el érdemben a termelékenységtől, aminek hatására szűkebb a bérezési mozgástér a kis- és középvállalatok esetében. A szektorban lévő alacsonyabb bérszínvonal hátrányt jelent a nagyvállalatokkal és a külföldi munkavállalással szemben a munkaerőért folytatott versenyben.

A képzett munkaerő megszerzése érdekében tehát elengedhetetlen, hogy a kkv-szektor termelékenysége érdemben javuljon és a vállalati dualitás csökkenjen.

Az MNB 330 pontos versenyképességi programjából 26 pont foglalkozik a kis- és középvállalkozások termelékenységének javításával és az ehhez kapcsolódó javaslatokkal.

A munkaerőköltség és a termelékenység kapcsolata a külföldi tulajdonú (bal panel)

és a hazai vállalatok körében (jobb panel)

Forrás: Eurostat