Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Felmérés Európában - Mennyire vagyunk elégedettek az anyagi helyzetünkkel? 

Elemzések2025. szept. 18.Csath Magdolna

Az emberi kapcsolatok terén majdnem mindegyik korosztály a helyzet romlását látja Magyarországon. Az anyagi helyzetünkkel ugyanakkor valamivel elégedettebbek vagyunk. Bár e téren az Európai Unió középmezőnyében helyezkedünk el. Nem számít meglepetésnek, hogy e téren a finnek és a svédek a legelégedettebbek.

Az Eurostat e témában legutóbb közölt jelentése szerint az anyagi helyzettel kapcsolatos átlagos megelégedettség az EU-ban - a válaszadók körében - 2022-ben egy 0-10-es skálán mérve 6,6 pont volt. A legelégedettebbek a hollandok és a finnek (7,6 pont) voltak, őket a svédek (7,4 pont) és az osztrákok (7,3 pont) követték. Hat pont alatti elégedettséget csak 6 országban mértek. Ezek - növekvő sorrendben - Bulgária (4,6 pont), Görögország (5,3 pont), Horvátország (5,7 pont), Szlovákia (5,8 pont), Magyarország (5,9 pont) és Lettország (5,9 pont).

Az Eurostat adatai ugyanakkor átlagértékek, ezért érdemes a részletekbe is belemélyedni. Az Eurostat ugyanis közli például a korcsoportok és a végzettségi szintek szerint is az elégedettségi értékeket. Az 1. táblázatban 5 ország és az EU-s átlag értékeit látjuk 5 korcsoportban.

  1. táblázat. Elégedettség az anyagi helyzettel néhány korcsoportban (0-10-es sáv, 2022)

Ország

16-24

25-34

35-49

50-64

65 és fölötte

korcsoport

Magyarország

6,4

6,3

6,1

5,8

5,7

Csehország

6,5

6,8

6,8

6,7

6,7

Lengyelország

7,2

6,9

6,5

6,1

6,2

Szlovákia

5,6

6,0

6,0

5,7

5,5

Ausztria

7,5

7,2

7,2

7,1

7,6

EU átlag

7,1

6,6

6,5

6,5

6,6

Forrás: Eurostat 2025.07.18.

  • A táblázat szerint a 16-24 éves fiatalok Magyarországon csak a szlovákoknál elégedetlenebbek az anyagi helyzetükkel.
  • Meglepő a lengyel fiatalok osztrák szinthez közeli elégedettségi szintje.
  • Az osztrákok elégedettsége minden korcsoportban a legmagasabb.
  • Magyarországon a kor előrehaladtával csökken az elégedettség.
  • Végső soron a V4 országok adatai között nincsenek jelentős különbségek.

Az Eurostat 3 évre adja meg az értékeket: 2013-ra, 2018-ra és 2022-re, így időbeli összehasonlításra is lehetőség nyílik.

Meg kell említünk, hogy a nem túl magas, 2022-ben mért elégedettség Magyarország esetében minden korcsoportnál magasabb, mit 2013-ban volt, vagyis a magyarok anyagi helyzetükkel kapcsolatos elégedettsége javult. A következő, 2. táblázatban tovább részletezzük a hazai adatokat és a korcsoportok mellett a végzettségek szerint mért elégedettséget is elemezzük. A végzettséget három: alsó, közép és felsőszinten értelmezzük.

  1. táblázat: Elégedettség az anyagi helyzettel Magyarországon különböző korcsoportok és végzettségi szintek szerint (2022)

Végzettségi szint

16-24

25-34

35-49

50-64

65 és fölötte

korcsoport

Alsó

6,4

4,8

4,5

4,3

4,9

Közép

6,6

6,1

6,0

5,8

5,8

Felső

-

7,2

6,9

6,7

6,6

Forrás: Eurostat 2025.07.18.

A táblázat szerint

  • A 16-24 éves korcsoportban az alsó- és középszintű végzettségűek esetén magasabb az anyagi helyzettel való elégedettség szintje, mint a többi korcsoportban.
  • A közép- és a felsőfokú végzettségűek elégedettségi szintje között nincs jelentős különbség.
  • Legkevésbé az 50-64 éves korcsoportban lévő, alsószintű végzettségűek elégedettek anyagi helyzetükkel, de a 65 éves és e feletti korosztálynál is nagy a végzettség szerinti elégedettségi eltérés.

Ha az időbeli változást is megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2013-ról 2022-re – egy kivétellel – minden korcsoportban és végzettségi szinten javult az elégedettség. Egyedül a 65 éves és annál idősebbek korcsoportjában lévő alsó szintű végzettségűek körében romlott ez a helyzet.

Az Eurostat még egy területen vizsgálta az elégedettségi szintet. Ez pedig az emberi kapcsolatok alakulásával kapcsolatos elégedettség. Magyarország esetén azt találta, hogy az alsófokú végzettségűek körében három korcsoport, közöttük a 16-24 és a 25-34 évesek esetén, romlottak az emberi kapcsolatok alakulására adott elégedettségi értékek. Javulás két helyen következett be. A középfokú végzettségűek körében 3 korcsoport nem érzékelt változást, egy csoport tagjai pedig – a 35-49 évesek – javulásról számoltak be.

Végül a felsőfokú végzettségűek esetén a 4 korcsoportból (a 16-24 évesek körében érthetően nincs a felsőfokú végzettségűekre vonatkozóan felmérés) kettő – tehát a korcsoportok fele – romlást, egy korcsoport pedig javulást tapasztalt. Egy esetben pedig változatlan helyzetről számoltak be.

Összességében tehát azt látjuk, hogy az emberi kapcsolatok alakulásával kapcsolatban sokkal negatívabb képet fest a felmérés, mint az anyagi helyzet alakulásával kapcsolatban. Ennek sokféle oka lehet, amit érdemes lenne mélyebbre ható szociológiai felmérésekkel megvizsgálni. Különösen azért, mert a fiatalabb korosztályok visszajelzése a rosszabb.

Végül ne feledjük, hogy a felmérési adatok 2022-ből származnak. Azóta a helyzet javulhatott, de romolhatott is.