Figyelmeztet a világhírű közgazdász: Európa csúnyán lemaradt egy kulcsfontosságú területen

Európának égetően szüksége van még ennél is újabb ötletekre, ha a termelékenység növekedését szeretné elérni - írja Barry Eichengreen, a kaliforniai Berkeley Egyetem közgazdász-professzora, az IMF korábbi főtanácsadója a Project Syndicate oldalon megjelent elemzésében.

Mint fogalmaz, az Egyesült Államok és Európa termelékenységnövekedése közötti szakadék Európa számára elkeserítően mély.

A 2004 óta eltelt két évtizedben az USA termelékenységnövekedése egy ledolgozott órára jutó teljesítmény értékében mérve több mint kétszerese, mint az eurózónában.Hangsúlyozza: míg az eurózóna termelékenysége a COVID-19 világjárvány kitörése óta egyenletes, sőt enyhén visszaesett, az Egyesült Államokban a nem mezőgazdasági üzemek óránkénti teljesítménye több mint 6%-kal nőtt ugyanebben az időszakban, ami Amerika saját történelmi mércéjéhez képest is több mint jó teljesítmény.

Eichengreen szerint úgy tűnik, hogy valami komolyan rendben van az Egyesült Államokban, és valami nagyon nincs rendben Európában. Egyes beszámolók az Egyesült Államokban a járvány kitörése óta alkalmazott erőteljes fiskális ösztönzőkre mutatnak rá.

Az európaiak számára ez a magyarázat megnyugtató, mert azt sugallja, hogy a különbség átmeneti - teszi hozzá.

Végül is az Egyesült Államok nem tud hatalmas költségvetési hiányt felmutatni, és a végtelenségig nem működhet a lehetősége határain túl.

Noha az erőteljes kiadásösztönzés gyors teljesítmény- és foglalkoztatásnövekedést válthat ki, nem világos, miért kellene gyorsabb termelékenységnövekedést produkálnia. Éppen ellenkezőleg, tekintettel a foglalkoztatás erőteljes növekedésére és a szűkös munkaerőpiacokra, arra számíthatunk, hogy az amerikai vállalatok kénytelenek lesznek kevésbé produktív munkavállalókat felvenni, ami negatív hatással lesz az óránkénti termelékenységre.

Szerinte valószínűbb, hogy az Egyesült Államokban a szűkös munkaerőpiacok azt jelentik, hogy a cégek, amelyek bármilyen áron sem tudnak megfelelő munkaerő-utánpótlást találni, arra kényszerülnek, hogy tőkével helyettesítsék a munkaerőt – hogy munkaerő-megtakarító technológiába fektessenek be.

A bankfiókot felkereső amerikaiak rengeteg ATM-mel találkoznak, de néha egyetlen pénztárossal sem. Még a fehérterítős éttermekben is kénytelenek az ételt QR-kóddal rendelni. A párizsi bisztrók ettől a gondolattól elborzadt vendégei azzal érvelhetnek, hogy francia-amerikai kulturális különbségről van szó. De nehéz tagadni, hogy a szűkös munkaerőpiacok is szerepet játszanak.Kiemeli, hogy az Egyesült Államok termelékenységének növekedése felgyorsult Európához képest már a világjárványt megelőző évtizedben, amikor a munkaerőpiacok még nem voltak olyan szűkösek.

Emlékeztet, hogy a 2008-as globális pénzügyi válságot követően az Egyesült Államok és Európa is a fiskális konszolidáció felé fordult. Európa többet tett a megszorítások terén, de a piaci keresleti feltételei között nem volt olyan különbség, ami megmagyarázná az eltérő termelékenységi eredményeiket.

Sőt, míg az amerikai cégek gyorsabban vezették be a digitális technológiákat, az időzítés kedvezőtlen volt Európában.

Az Egyesült Államok ugyanis jobban teljesített a számítógép-előállító és felhasználó szektorokban a globális pénzügyi válságot megelőző évtizedben volt a legszembetűnőbb és nem az azóta eltelt időszakban.Ami a legújabb digitális technológiákat illeti, a cégek még csak most kezdik feltárni, hogy a nagy nyelvi modellek és a generatív mesterséges intelligencia hogyan használható fel a termelékenység növelésére.

Mint írja, a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó fejlesztések nem magyarázzák Amerika szokatlanul erős termelékenységi teljesítményét az elmúlt négy évben. A történelem arra mutat rá, hogy a radikális új technológiák kihasználása megköveteli a cégektől, hogy átszervezzék üzleti tevékenységüket, ami valójában egy próba-szerencse jellegű folyamat, ezért időbe telik.

Eichengreen hangsúlyozza:

A hibák elkerülhetetlenek, ami azt jelenti, hogy a termelékenység valószínűleg először csökken, mielőtt emelkedne – ezt a jelenséget a közgazdászok „termelékenységi J-görbének” nevezik.

És nem mintha az európai vezetők ne lennének tisztában a digitális technológiákban rejlő munkaerő-megtakarítási és termelékenységnövelő lehetőségekkel.

Előfordulhat, hogy Európa erős szakszervezetei a munkahelyek megszűnésétől tartva ellenállnak, bár az erős szakszervezeti hagyománnyal rendelkező Németországban található több, leginkább robotintenzív gyár.

Elképzelhető az is, hogy korlátozó európai uniós szabályok akadályozzák a legújabb technológiák bevezetését. Az EU adatvédelmi szabályozása és a most javasolt mesterséges intelligencia szabálykönyve, ha szigorúan betartják, lassíthatja a mesterséges intelligencia alkalmazások fejlesztését.Végül lehetséges, hogy Európának egyszerűen csak balszerencséje volt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és az általa okozott energiaár-sokkal.

Mivel az Egyesült Államok önellátó energia terén, ezért nem volt ugyanilyen mértékben kiszolgáltatva az energiaellátási zavaroknak.

Ezzel szemben az európai cégek kénytelenek voltak felfüggeszteni a leginkább energiaigényes tevékenyégeiket, vagy költséges szerkezetátalakítást végeztek, ami nem tett jót a termelékenységnek.

A közgazdász rámutat:

Mario Draghi, Európa vezető gazdaságpolitikusa még ebben az évben javaslatokat terjeszt az EU elé a termelékenység növelésére. Minden bizonnyal támogatni fogja az európai tőkepiaci unió kiépítését, hogy a cégek könnyebben finanszírozhassák az új technológiákba való befektetéseiket.

Draghi a verseny akadályainak felszámolását fogja célul kitűzni, ami a túlélés érdekében fokozza cégekre nehezedő innovációs nyomást. Nagyobb energiahatékonyságot és önellátást fog előterjeszteni, hogy ne legyen függés az orosz energiától.

A hozzám hasonló megfigyelők magabiztosan jósolják meg előre Draghi javaslatait, hiszen ilyen javaslatok már évek óta léteznek. Európának most lépnie kell e régi elképzelések megvalósítása érdekében. És feltétlenül újakkal is elő kell rukkolnia

- zárja elemzését a közgazdász.