Fürdik a világ az adósságban - Mi lesz, ha beüt a válság?

Elemzések2020. feb 26.Sz.A.

Csak nem akarnak eltűnni az adóssághegyek a világban, ami súlyos kockázatot jelenthet egy közelgő pénzügyi válság esetén. Hazánkban a nemzetközi tendenciákkal ellentétben csökken az államadósság aránya, és a szerkezete is kedvező irányban mozdult el.

Úgy látszik, túl messze kerültünk a 2008-as nemzetközi pénzügyi válságtól, és a világban megint beindult az eladósodás folyamata. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) szerint a következő hónapokban a globálisan felhalmozott adósság meghaladja majd a 257 ezer milliárd dollárt, ami háromszor akkora, mint a világgazdaság által megtermelt érték.

Különösen aggasztó, hogy a folyamat gyorsul, a háztartások, a kormányok, a pénzügyi és nem a pénzügyi cégek tartozása csak 2019 első három negyedévében 9 ezer milliárd dollárral nőtt.

Az IIF szerint a 2020 első negyedévében várható globális adóssági rekord az alacsony kamatoknak és a laza pénzügyi szabályozásnak tudható be, s miután változatlanul rekordmélységben vannak a kamatok világszerte, ez tovább ösztönzi az eladósodást. 

Az év elején a Világbank is riasztó tendenciákról számolt be. Ha csak a globális államadósságot nézzük, azt látjuk, hogy 2010 és 2018 között a GDP 38 százalékáról 50 százalékra emelkedett.

A szervezet jelentésében hozzáteszi, az országok háromnegyede esetében nőtt az adósság, és csak negyedüknél stagnált vagy csökkent.

Az elmúlt ötven évben ez már a negyedik eladósodási hullám, s míg az előzőt a mértéktelen amerikai jelzálog-hitelezés okozta, ez most elsősorban a feltörekvő és fejlődő országok problémájának tűnik. Az Egyesült Államok azért most is kiveszi a részét belőle, csak másképpen. Donald Trump 2017-es adócsökkentéssel egybekötött reformja mintegy 1,5-2 ezer milliárd dollárral növelte tíz évre szólóan a deficitet.

Amerikai bankok mérlegének változása (millió USD)

amerikai adósság

Jelenleg 78 százalék körül áll a GDP-arányos államadósság, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2023-ra 117 százalékra emelkedhet. Bár az Egyesült Államok hitelképessége nagyon erős, szakértők erősen aggódnak az emelkedő tendencia miatt. 

A globális adósság mostani növekedéséért azonban elsősorban Kína a felelős. A világ második legnagyobb gazdaságában az állam és a magánszektor adóssága együttesen az ország éves bruttó hazai össztermékének 303 százalékát teszi ki.

Kína súlyát mutatja, hogy a feltörekvő országok teljes államadóssága a GDP 170 százalékát érte el 2018-ban (2010-ben még csak 114 százalék volt), ugyanakkor Kína nélkül számolva ez az érték csak 107 százalék lenne.

A Moody's Analytics elemzői szerint különösen a kínai vállalatok eladósodottsága jelent hatalmas kockázatot. Amint arról a Fitch Ratings hitelminősítő hírt adott, már tavaly is rekordszámban dőltek be a kínai vállalatok, mert nem tudták fizetni a tartozásaikat. A jüanban denominált kötvényeket kibocsátó kínai magáncégek körében a  tavalyi év első 11 hónapjában 4,9 százalékos volt a bedőlési arány, míg 2014-ben még csak 0,6 százalék.

Kínai új hitelek alakulása (milliárd jüan)

kínai adósság

Idén még több cég kerülhet csődközelbe, miután amúgy is lassul a kínai gazdaság, amit csak súlyosbítanak az új koronavírus okozta gazdasági károk és az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Az S&P Global becslése szerint 5600 milliárd jüannal nőhet a kínai nem teljesítő adósságállomány, ami a GDP 6,3 százaléka. Ez adódna a 2400 milliárd jüannyi, már meglévő bedőlt hitelállományhoz.

Az alacsony kamatok miatti vállalati eladósodás globális szinten is aggasztó. Az IMF korábban kiszámolta,

az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban, Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban felvett mintegy 19 ezer milliárd dollárnyi vállalati hitel nagyjából 40 százalékát fenyegeti a vissza nem fizetés kockázata, ha jönne egy recesszió. 

Az Európai Unióban Olaszország államadóssága ér el aggasztó mértéket, veri Német- és Franciaországét,  és az Egyesült Államok valamint  Japán mögött a harmadik legnagyobb a világon. Az uniós GDP-arányos államadóság egyébként a 2017. év végi 81,7 százalékról 2018 végére valamelyest csökkent, 80,0  százalékra. Az Európai Unió 15 tagországánál az államadósság meghaladta a 60 százalékot. A legmagasabb hiányt Görögországban (181,1 százalék), Olaszországban (132,2 százalék) és Portugáliában (121,5 százalék) mutatták ki, a legalacsonyabb Észtországban (8,4 százalék), Luxemburgban (21,4 százalék) és Bulgáriában (22,6 százalék) volt.

Ami hazánkat illeti, 2010 és 2018 között a GDP-hez viszonyított nyolcvan százalék fölötti szintről 70,2 százalékra csökkent az államadósság aránya, ami szembement a globális tendenciákkal. Ez tavaly is folytatódott, az államháztartás bruttó (maastrichti) adóssága 30 287 milliárd forintot, azaz a GDP 64,8 százalékát tette ki a múlt év végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az adósság összege 31 040 milliárd forintra rúgott, vagyis

a GDP 66,4 százaléka volt, ami jelentős csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Ami külön örvendetes, hogy az adósság devizaaránya is folyamatosan mérséklődött. – Míg 2010-ben még 50 százalék fölött volt, most nem éri el a 20 százalékot – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy múlt heti sajtótájékoztatón. Ebben nagy szerepet játszik, hogy ugyanebben az időszakban a lakossági kézben lévő állampapírok aránya 5 százalékról 25 százalékra nőtt. Minden bizonnyal ezeknek az eredményeknek is betudható, hogy múlt pénteken a Standard & Poor’s hitelminősítő pozitívra javította a magyar államadósság besorolásának kilátását, ami közelgő felminősítésre utal.