G20-csúcs: Trump kibékült Kínával, majd átruccant Észak-Koreába

May és Putyin

Osakában gyűltek össze a világ 20 legfontosabb országának vezetői, és noha több ország között komoly ellentétek feszülnek, mégiscsak képesek voltak egy csoportképen mutatkozni, sőt, kétoldalú találkozókat is tartottak, még a haragosok is. Ennek legjobb példája a leköszönő brit miniszterelnök, Theresa May találkozása volt az orosz elnökkel: May ugyan kissé fanyalogva fogott kezet Putyinnal, de mégiscsak szót váltottak, javítandó országaik kapcsolatát.

May a volt orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezését rója fel az orosz elnöknek, amely veszélyes méreg bevetésével történt, és ártatlan áldozatai is lettek a láthatóan pancser módon végrehajtott akciónak. London szerint bizonyítékaik vannak arra vonatkozólag, hogy Oroszország áll az ügy mögött, de Putyin tagadja ezt. May mindenesetre jelezte, hogy a két ország viszonyát javítani kellene, de brit oldalról szeretnék tisztázni ezt az esetet.

Az orosz elnökkel egyébként szinte mindenki más kedélyesen érintkezett, mivel különös módon annak ellenére, hogy rengetegen szankciókat tartanak fenn ellene, senki nem tekinti ellenségnek. Európában a legtöbben csak szinte illendőségből tartják fenn a szankciókat, Amerikában pedig ugyan az egész politikai elit oroszellenes, maga Trump barátkozna Oroszországgal.

Egyéb ellentétek

Akinek megjelenése viszont felborzolta a kedélyeket, az Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös, akit az ENSZ azzal vádol, hogy tudhatott Szalmán Hasogdzsi Hasogdzsi újságíró meggyilkolásáról, esetleg egyenesen ő hagyta jóvá azt, ezért szeretnék kivizsgálni az ügyet.

Egy komoly kérdésben viszont Trump volt mindenki ellen: a résztvevők megerősítették a párizsi klímaegyezményt, Trump kivételével.

Trump békemenete

Nézzük ezek után a pozitívumokat: a legfontosabb, hogy Trump és Hszi Csinping párbeszédet kezdtek egymással, enyhítendő az eldurvult kereskedelmi háború okozta feszültséget. Az igazi meglepetés azonban akkor jött, amikor Trump Twitter-üzenetben felvetette: mi lenne, ha vasárnapra tervezet dél-koreai látogatása során felkeresné a két Korea határát, szimbolikusan átlépné azt és kezet rázna az ellenségből lett baráttal, Kim Dzsong Unnal?

Az észak-koreai vezetőnek tetszett az ötlet, kért egy hivatalos megkeresést is, ez meg is történt, így létrejött a kézfogás és a szimbolikus határátlépés, amit rövid tárgyalás követett. Feltehetően nem jutottak előre abban a feloldhatatlan dilemmában, hogy Trump az észak-koreai nukleáris fegyverek leszerelését követeli, amire érthető módon Kim nem hajlandó (pont a mostani helyzet is őt igazolja: akinek nukleáris fegyvere van, azt körüludvarolják, aki még csak készítené azt, mint Irán, azt fenyegetik).

Kereskedelmi enyhülés

Donald Trumpnak szüksége is van a konfliktusforrások számának mérséklésére, egyrészt mert az amerikai közvélemény sokallja ezeket, másrészt a világgazdaság növekedési ütemének lassulását részben az amerikai-kereskedelmi háború is okozhatja, így nyomás nehezedik az elnökre a protekcionizmus csökkentésére. Most a kínai elnökkel folytatott megbeszélés után Trump megígérte, hogy nem vet ki adókat további kínai termékekre, és hogy újraindulnak a tárgyalások a viták megoldására. Egy komoly közvetlen üzletkötés is történt: az amerikai cégek újra eladhatnak a Huaweinek, Kína pedig szinte azonnal helyreállítja az amerikai mezőgazdasági termékek importját.