Roubini a 2008-asnál is nagyobb és hosszabb válságot vizionál

Elemzések2019. júl. 1.Szabó Anna

Nouriel Roubini sztárközgazdász szerint egy újabb válság körvonalazódik, a kitörésére akár már jövőre lehet számítani. A 2008-as válságot megjósló „Doktor Balsors” szerint ez a visszaesés hosszabb és súlyosabb lehet mint az előző.

Ismét recesszióról, illetve válságról ír a Project Syndicate honlapján Nouriel Roubini sztárközgazdász, azt követően, hogy egy évvel ezelőtt Brunello Rosával közös cikkükben a válság kitörésének veszélyét elemezték. A 2008-as krízis előrejelzését követően csak Doktor Balsors néven emlegetett közgazdász-professzor mostani írásában arról értekezik, hogy

a tavaly azonosított tíz, a válság irányába mutató tényező közül kilenc még mindig létezik.

Roubini előrejelzése szerint a válság kitörésére 2020-ban lehet számítani, és ez jó eséllyel hosszabb és súlyosabb lesz, mint az előző volt. Mutatjuk a válság irányába mutató tényezőket.

  • Nem tarthatók fenn azok az amerikai költségvetési intézkedések, amelyek az egyébként két százalék körüli potenciális gazdasági növekedést három százalék közelébe emelik. A lendület 2020-ra elfogy, a növekedés visszaesik két százalékra.
  • A rosszul időzített élénkítés miatt túlfűtötté vált az amerikai gazdaság, és megemelkedett az infláció. Ezt Roubini tavalyi várakozásai szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a kamatszint emelésével ellensúlyozná. Hasonló intézkedésekre számított más jegybankok esetében is.

A tíz közül ez az egyetlen tényező, amely nem Roubini előrejelzése szerint alakul, a jelek szerint ugyanis a Fed éppen ellenkezőleg, valószínűleg csökkenteni fogja a kamatokat.

  • Ugyanakkor mostani elemzésében hozzáteszi a közgazdász, hogy amíg 2007 szeptemberében 5,25 százalékról indult a kamatcsökkentés, addig most 2,25-2,5 százalékos sávból kezdődhet, azaz kisebb tartomány áll a Fed rendelkezésére. Ugyanakkor Japánban és Európában még negatívak a kamatok, ami szintén korlátozza az eszköztárat.
  • Az Egyesült Államok Kínával, Európával, Kanadával és Mexikóval folytatott kereskedelmi háborúja erősödni fog. Ennek jó példája a Huawei-jel szemben hozott intézkedések sora, amelyre adott válaszok egyelőre nem ismertek.

De ha Peking  bosszúból nem enged olyan termékeket a piacára, mint például az Apple, az gondokat okozna a nemzetközi értékláncokban, s az így kialakuló sokk akár globális válsághoz is vezethet.

  • A tavaly óta fokozódó kereskedelmi feszültségek már jelenleg is hatással vannak az üzleti és befektetői bizalomra, valamint a fogyasztókra. Amennyiben ez a folyamat tovább erősödik, jöhet a krízis, és sem a jegybankoknak, sem a kormányoknak nem nagyon lesz eszköz a kezükben, hogy bármit is tegyenek.
  • Stagflációs veszélyt jelent, hogy az amerikai kormányzat korlátozza az amerikai cégek külföldi és a külföldiek amerikai beruházásait, valamint a technológiai transzfereket, ami problémákat okoz az ellátási láncokban.
  • A világ más jelentős gazdaságainak növekedése is lassul, már csak azért is, mert az amerikai protekcionizmusra válaszul megtorló intézkedéseket hoznak. Kínának lassítania kell, mert csak így tudja kordában tartani a kiépített kapacitásfelesleget, illetve a túlzott mértékű hitelezést. Ennek eredményeként az amúgy sem stabil feltörekvő piacok is megérzik az amerikai protekcionizmus hatását.

A monetáris politikai szigorítások valamint a kereskedelmi háború miatt kialakuló feszültségek lassítják az európai növekedést. Ezt fejeli meg, hogy több "populista" országban, mint például Olaszország, jelentősen megszalad az eladósodottság, (ami már be is következett). A bankok birtokában lévő magas állampapír-állomány, illetve a pénzintézetek és az állam közötti megoldatlan kapcsolat tovább fokozza a monetáris unió már eddig is létező problémáit. Mindez oda vezethet, hogy Olaszország és más tagállamok kilépnek az eurózónából, ami szintén a globális gazdasági visszaesés irányába mutat. 

Jön a tőzsdei korrekció 

Az amerikai és globális tőzsdepiac túlfűtött állapotban van, miközben több feltörekvő és néhány fejlett országban túlságosan magas az eladósodottság. Eközben a világ számos részén jelentősen drágultak a kereskedelmi célú ingatlanok és a lakások. Folytatódni fognak a kiigazítások a feltörekvő piacokon a részvény- és nyersanyagpiacok területén. A 2020-ban várható lassulás miatt a piacok 2019-ben újraárazzák a kockázatos eszközeiket.

Az így bekövetkező korrekció eredményeként fokozódnak a fizetési nehézségek, a meglévő eszközöket pedig egyre nagyobb számban áron alul értékesítik. A kockázatok ilyetén leépítése oda vezet, hogy a feltörekvő piacok és a fejlett gazdaságok jelentős dollárkötelezettségekkel terhelt monetáris szektorai mint végső menedékhez, nem fognak hozzáférni a Fedhez. Az emelkedő infláció és a normalizálódó pénzpolitika miatt a jegybankok nem nagyon tudnak segítséget nyújtani a piacoknak.

Külpolitikai kalózkodás

A 2020-as választási évben, amikor az amerikai növekedés üteme várhatóan esik, a gondokról való figyelemelterelésként Donald Trump elnök külpolitikai kalózakciókba kezdhet.

Az ideális célpont Irán lehet, miután Kínával már kereskedelmi háborúban áll az USA, Észak-Koreát pedig nem meri megtámadni annak atomfegyverei miatt. (Az utóbbi napok fejleményei, az amerikai drón Hormuzi-szorosbeli lelövése, illetve az arra elrendelt majd visszavont támadási parancs ezt a forgatókönyvet igazolja csakúgy, mint az elindított kiberháború.) Amennyiben valóban katonai konflikusra kerül sor a perzsa állammal, akkor az 1973-as, 1979-es és az 1990-es olajár-megugráshoz hasonlóra lehet számítani, ami stagflációs sokkot okozna világszerte, ez pedig erősítené a közelgő globális recessziót.

Alig maradt válságkezelő eszköz

Végül, amennyiben bekövetkezik a vázolt gazdasági sokk, nem lesznek szakpolitikai eszközök annak kezelésére. A költségvetési élénkítés már most is korlátozott hatókörű a magas államadósságok miatt (tavaly óta ez fokozódott).

A nem hagyományos pénzügyi eszközök alkalmazását pedig jelentősen korlátozzák a túlságosan alacsony kamatok és a magas jegybanki mérlegek.

A "populista" országokban pedig, ahol az állam csődközeli helyzetben van, nem lesz elfogadható, hogy közpénzek felhasználásával mentsék meg a monetáris szektort. Amerikában már jelenleg is korlátozza a törvényhozás, hogy a Fed likviditást nyújtson a nem pénzügyi szervezetek, valamint külföldi pénzügyi intézmények számára. 

Összefoglalva elmondható, hogy amíg 2008-ban a kormányok rendelkeztek azokkal az szakpolitikai eszközökkel, amelyek a válság kezeléséhez szükségesek voltak, most nem így van. Miközben az eladósodottság magasabb, mint 11 évvel ezelőtt, nem lesz eszközük a kormányoknak az események kezelésére, ezért hosszabb és mélyebb lehet a visszaesés, mint 2008 után bekövetkezett, véli Roubini.

Videók ajánlása vagy bármi