Kiugróan jó a GDP-adat: Nagyon úgy fest, összejön az 5,5 százalékos növekedés, visszakaphatják a családok az szja-t
ElemzésekRekordszintű, közel 18 százalékos növekedést mutatott a magyar GDP idén a második félévben, ami az uniós átlaghoz képest is kiemelkedő eredmény. Egyre valószínűbb, hogy idén 5,5 százaléknál gyorsabb GDP növekedés lehet, így a gyermeket nevelő családok visszakaphatják a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat.
Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévében a nyers adatok szerint 17,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 17,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a KSH. Ilyen gyors növekedésre még soha nem került sor negyedéves szinten.
Az előző negyedévhez képest is markánsan nőtt a GDP, amely 2,7 százalékkal emelkedett.
- A gazdaság teljesítménye elérte a járvány előtti szintet, a gazdaság újraindítása Magyarországon az egyik leggyorsabb az Európai Unióban - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter ma reggeli Facebook bejegyzésében.
Az elemzői várakozásokat felülmúló adatokban a korlátozások feloldása miatt a gazdaság fokozatos helyreállása, valamint a lakossági fogyasztás megugrása tükröződik.
A kiugróan jó második negyedéves adattal így az első félév egészében a gazdaság teljesítménye 7,6 százalékkal volt magasabb a tavalyi szinthez képest.
A második negyedévre a vezető bankok elemzői egyébként 14-18 százalékos emelkedést prognosztizáltak, míg az előző negyedévhez mérten két százalékos emelkedéssel számoltak.
A második negyedéves GDP-adatok hátterében egyrészt a tavalyi alacsony bázis áll (13,3 százalékkal esett a gazdasági teljesítmény tavaly a második negyedévben), másrészt a nyitás nyomán a beruházások élénkülése is áll.
Visszakaphatják az szja-t a családok
Mindez azt jelenti, hogy teljesülhet az év egészére nézve az 5,5 százalékos növekedési terv, amely esetén a kormányfő június 9-i bejelentése szerint a legalább egy gyermeket nevelő családok jövő év elején visszakaphatják a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat, fejenként legfeljebb 800 ezer forintig.
Mindez a költségvetésnek 550-580 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az előzetes kalkulációk szerint. Az intézkedés közel 1,1 millió családot érinthet. A jövő évi költségvetést övező kockázatokról ebben az elemzésben fejtette ki véleményét Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Pulay Gyula igazgató.
A második negyedéves gazdasági növekedéshez leginkább
- a szolgáltatások,
- a beruházások,
- az ipar (22 százalékos emelkedést mértek júniusban),
- és az építőipar (27,8 százalékos növekedés) járult hozzá a legnagyobb mértékben.
Így erre az évre még úgy is teljesülhet az 5,5 százalék feletti növekedési ütem, hogy az első negyedévben még két százalékos volt visszaesés az előző épvhez képest, igaz, az előző negyedévhez (2020. utolsó negyedévéhez) viszonyítva már ugyanilyen mértékű bővülést regisztráltak.
Az idei GDP növekedést illetően a legnagyobb kockázatot továbbra is a koronavírus járvány negyedik hulláma, és az esetleges újabb korlátozó intézkedések bevezetése jelentheti.
Uniós átlagnál jobb adat
Összehasonlításképp az Európai Unióban a második negyedévben éves szinten 13,2 százalékkal emelkedett a GDP, az előző negyedévhez képest pedig 1,9 százalékos volt az emelkedés.
Ausztriában 11,4 százalékos emelkedést regisztráltak éves alapon, míg Csehországban 7,8 százalékos volt a növekedés, ami az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban.
A legmélyebb recessziót elkönyvelni kénytelen déli államok közül kiemelkedően teljesített a spanyol, az olasz és a portugál gazdaság, de Franciaország is közel 19 százalékos emelkedést ért el.
Németországban éves alapon 9,2 százalékos növekedést regisztráltak a második negyedévben, ami az előző negyedévhez képest 1,5 százalékos nöevekdést jelent. Az amerikai növekedés üteme a második negyedévben 6,5 százakékos volt, ami elmaradt a várakozásoktól.
A Standard and Poor's hitelminősítő szerint idén 6,1 százalékos növekedés várható a magyar gazdaságban.
Hogy állunk a többi visegrádi országhoz képest?
A koronavírus-válság a legkisebbet a lengyel gazdaságon ütött, így most ők is állnak a legjobban a 2015-ös bázisévhez képest. A második hely Magyarországé.
A gyors kilábalásnak köszönhetően a hazai gazdasági teljesítmény 17 százalékkal magasabb, mint 2015-ben. Az unióban ez az érték kevesebb, mint 5 százalék.
Negyedéves GDP növekedés. 2015 = bázisév
Forrás: Eurostat
Ipar
Az ipar j2021 májusára pedig már 21 százalékos növekedést mutatott 2015-höz képest.
Ennél nagyobb bővülés egyedül Lengyelországban figyelhető meg. A cseh, a szlovák és az uniós ipar lényegesen lomhább növekedést produkált.
Ipari termelés, bázisév = 2015
Forrás: Eurostat
Export
Magyarországon az egyik legmagasabb a nemzetgazdasági beruházási ráta az egész unióban. Ennek hatására jelentős exportkapacitások épültek és épülnek ki. Ez számottevően hozzájárul az exportpiaci teljesítményünk növekedéséhez, mely a lengyelek után ezüstérmes a régióban.
Export változása, 2015 = bázisév
Forrás: Eurostat
Import
Az elmúlt 5 év távlatában látott erős belső kereslet hatására az import dinamika Magyarországon gyorsabban növekedett, mint a visegrádi régiós és az uniós átlag.
A hazai import volumene közel harmadával magasabb, mint 2015 elején.
Import változása, 2015 = bázisév
Forrás: Eurostat
Építőipar
Az állami infrastrukturális beruházásoknak, az otthonteremtő intézkedéseknek és az olcsó hiteleknek köszönhetően az építőipari teljesítmény közel másfélszeresére nőtt 5 év alatt. Ezzel toronymagasan megverjük a régiós és az uniós átlagot.
Építőipari teljesítmény, bázisév = 2015
Forrás: Eurostat
Turizmus
A járvány hatására a vendégéjszakák száma drasztikusan visszaesett 2019-hez képest. E tekintetben Magyarország beleilleszkedik a nemzetközi trendekbe.
A járvány szempontjából kedvezőtlen, hogy a turizmus GDP-hez mért súlya Magyarországon meghaladja a visegrádi országokét. A koronavírus negatív hatásai ezáltal erőteljesebben érződtek idehaza.
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma
Forrás: Eurostat
A turizmus teljes helyreállása a külföldi vendégek visszatérésével 2022 nyarát követően valósulhat meg legkorábban.
Államadósság
Az államadósság a GDP arányában 80 százalék felé emelkedett 2020 végére. Ezzel még mindig az uniós 90 százalékos átlag alatt van hazánk, azonban meghaladjuk a visegrádi országok eladósodottsági mutatóit.
Az elmúlt évek adósságleépítése nélkül azonban most lényegesen rosszabb lenne a helyzet.
GDP arányos bruttó államadósság, százalék
Forrás: Eurostat
A hazai államadósság újra lendületesen csökkenni kezdhet a dinamikus GDP növekedés és a 2022-től jobban mérséklődő költségvetési hiány párosától. A mutató 2023-ra ismét 75 százalék közelébe süllyedhet a jegybanki előrejelzések alapján.