Generációs töréspontok a közigazgatásban - Fiatalítás, fluktuáció és a tudásvesztés kihívásai
ElemzésekA közigazgatás működése nagymértékben függ attól, hogy milyen összetételű és mennyire felkészült személyi állomány végzi a feladatokat. Az utóbbi évtizedekben jelentős változások zajlottak a magyar kormányzati igazgatásban; átalakult a jogállási rendszer, módosultak a foglalkoztatási szabályok, és generációs szempontból is átrendeződött a munkavállalók összetétele. A szakértők a kormányzati igazgatás generációs kihívásait vették számba a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Emberi Erőforrás Tanszékének közös szakmai konferenciáján.
A közigazgatás optimális létszáma nem határozható meg pusztán mennyiségi mutatók alapján.
A kérdés nem egyszerűen az, hogy hány fő dolgozik az államigazgatásban, hanem sokkal inkább az, hogy a személyi állomány alkalmas-e a rábízott feladatok eredményes ellátására. Ebben pedig kulcsfontosságú tényező az életkori megoszlás
- elemezte a közigazgatásban dolgozók generációs megoszlását Hazafi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens.
Az idősödés önmagában nem jelentene problémát, azonban a korstruktúra befolyásolja a szervezet alkalmazkodóképességét, stabilitását és hosszú távú fenntarthatóságát. Ezért az életkori kérdések vizsgálata az optimális létszám kialakításának szerves része.
Paradigmaváltások a közigazgatásban
A rendszerváltozás óta két nagy korszakhatár formálta át a közszolgálati jogállást. Alapvető változás volt, hogy a közigazgatás dolgozói kiemelt és védett közszolgálati státuszba kerültek. A speciális jogállás többletjogokat és többletkötelezettségeket biztosított, a karrierrendszer pedig kiszámítható előmenetelt jelentett.
2018-ban azonban jogállási fordulat következett, ami gyökeresen átalakította a rendszert. Az új szabályozás megszüntette a karrierrendszert, fellazította a foglalkoztatási védelem garanciát és eltörölte a szenioritást.
Ugyan 1994 és 2018 között a közigazgatásban dolgozók létszáma 17 százalékkal nőtt, ez a trend nem a fiatal korosztály arányának emelkedését jelentette
- hívta fel a figyelmet a közigazgatásban dolgozók létszámának töretlen növekedésére Hazafi Zoltán.
A magyar közigazgatás életkori összetétele több ponton eltér az uniós (EUPAN) átlagtól. A 18-34 év közötti korosztály aránya azonos, de a középgenerációé közel 11 százalékkal magasabb, míg a 55 év felettiek aránya ugyanennyivel elmarad. A háttérben pedig a 2010 óta tartó, tudatos fiatalítás áll, ennek a legfontosabb eszközei a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program és a kötelező nyugdíjazás bevezetése.
Kockázat a fluktuáció és a tudásvesztés
A fluktuáció már nem csupán a versenyszféra sajátossága. 2023-ban a közigazgatásban 23,5 százalékos volt a munkaerő-forgalom
- hangsúlyozta a fluktuáció egyre erősödő jelenlétét Csóka Gabriella mesteroktató.
A fluktuáció elsősorban két korosztályt érint. Egyrészt a 23–28 éves fiatalokat, akik kevésbé elkötelezettek a hosszú távú szervezeti lojalitás iránt,valamint a 41–45 év közötti tapasztalt szakembereket, akik már jelentős tudással rendelkeznek, így távozásuk különösen nagy veszteség.
A kormányzati igazgatásban megjelenő generációs kihívásokról szóló teljes szakmai konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
