Görögország nem akar többé átjáróház lenni
ElemzésekLegkevesebb három év börtönbüntetés és pénzbírság várhat azokra a migránsokra, akik engedély nélkül tartózkodnak Görögországban, és a hatóságok felszólítására sem hajlandók távozni. Athén magas fokozatra kapcsolja az irreguláris migráció elleni küzdelmet.
Az újonnan kinevezett migrációs miniszter, Thanosz Plevrisz törvénytervezete értelmében a jövőben nem lesz lehetőség az országba szabálytalanul belépő személyek tartózkodásának a legalizálására; azoknak, akik nem kapnak menekültstátuszt, el kell hagyniuk az országot, ellenkező esetben bűncselekményt követnek el; a túltartózkodással vádolt személyeket pedig gyorsított eljárásban bíróság elé állítják, és azonnal börtönbe küldik, ha bűnösnek találják őket.
Plevriszt idén júniusban nevezték ki migrációs miniszterré, miután egy korrupciós botrány miatt a kormány több tagja lemondott. A hivatalba lépése óta Plevrisz átfogó vizsgálatokba kezdett, hogy szigorítsa az ellenőrzéseket és csökkentse az irreguláris migrációval kapcsolatos kiadásokat.
Az új miniszter emellett teljes auditot rendelt el azon civil szervezeteknél, amelyek évek óta részt vesznek az EU által finanszírozott migrációs programok megvalósításában. Plevrisz bejelentette a kísérő nélküli kiskorúak életkorának meghatározására vonatkozó eljárások felülvizsgálatát is. Az új szabályozás értelmében felnőttként kezelik azt, aki megtagadja a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzését.
Az új kezdeményezések jól illeszkednek a görög kormány szigorodó migrációs politikájába. Ennek szellemében július 14-én három hónapra felfüggesztették az Észak-Afrikából hajón érkező menedékkérők kérelmeinek elbírálását. Június végén Athén azt is bejelentette, hogy két fregattot és egy további hajót küld Líbia felségvizei közelébe, hogy elrettentse a migránsokat attól, hogy a görög partok felé vegyék az irányt. Hangsúlyozták, hogy a lépés a líbiai hatóságokkal, valamint a térségben tevékenykedő európai erőkkel együttműködésben történik.
Minderre azért is volt szükség, mert az Olaszország és a Líbia keleti felét uraló kormány megállapodását követően jelentősen megugrott a görög partokhoz érkezők száma. A növekedés elsősorban Kréta és a közeli Gavdos szigetét érinti, amelyek 1 140 kilométerre fekszenek Líbiától.
Míg 2023-ban 48 000-en 2024-ben már 60 000-en léptek be itt az EU területére. Idén júliusig 18 622-en érkeztek, ami közel 350%-os növekedést jelent a 2024-es év hasonló időszakához képest.
Miközben tehát a legtöbb Európai Unióba irányuló migrációs útvonalon az elmúlt egy évben csökkent a nyomás a kormányok és a különböző észak afrikai kormányok közötti megállapodások következtében, Görögország fokozott nyomás alatt áll, ami miatt a Magyarország felé irányuló nyugat-balkáni útvonalon is folyamatos az utánpótlás.
