Gyalogok egy politikai játszmában - Migránsválság a lengyel határon
ElemzésekHa tovább erősödik a migránsválság, a politikai vezetők nem találnak megoldást a kérdésre, komolyabb következmények is elképzelhetőek. Egyes elemzők szerint előkészületben a 3. világháború.
Migránsválság a belorusz-lengyel határon. Több ezer, Szíriából, Irakból, Afganisztánból valamilyen úton-módon ideérkezett menekült igyekszik átjutni a lengyel oldalon szögesdróttal megerősített határon, hogy tovább gyalogoljon a végcél, Németország felé. Lapátokkal, drótvágókkal igyekszenek a NATO-szabvány szerint készített szögesdrót-kötegeket átvágni. A lengyel oldalon a katonák könnygázszprével igyekszenek megakadályozni mindezt.
Gyalogok egy politikai játszmában.
Lukasenko belorussziai államelnök-diktátor megsértődött az EU-ra, kiváltképpen a lengyelekre és be is jelentette, hogy a menekültkérdés „másképpen való” kezelésével vág vissza.
Hogy ez mit jelent, most látjuk.
A válság szélesedik. Brüsszelben már az Aeroflot megbüntetésén gondolkodnak, mert alapos okból úgy vélik, az oroszországi állami légitársaságnak köze van a migránsok Minszkbe juttatásához.
Ha ez bekövetkezik, az Oroszországi Föderáció lezárhatja légterét az Európai Uniós tagállamok utasszállító gépei előtt, jelezte Vlagyimir Dzsabarov, a moszkvai Szövetségi Tanács (SzovFed) külügyi bizottságának az elnöke.Egyes elemzők szerint már folyik a kelet-nyugati harmadik világháború, amelyet, ellentétben az első kettővel, első sorban hibrid, tehát mindenféle módon vívnak.
Ez azt jelenti, hogy a „kemény” katonai összecsapások, a lengyel határ-oldalon felsorakoztatott páncélos harcjárművek mellett a „puha” szoft nyomásgyakorlás eszközeit, például a gonddal-bajjal járó menekülteket is eszközként használják. A menekülteket jelzések nélküli belorusz egyenruhások, fegyveresek terelik és egyes források szerint figyelmeztető lövéseket adnak le.
És a Nyugat-Európát szorító energiaválságot, a magas gázárakat is bevonják az eszköztárba.
Putyinnak szinte az összes ütőkártya a kezében van.
Az energia- gázéhes Európa ki van szolgáltatva a Gazpromnak, a keletről jövő gázszállításoknak. Nincs alternatív beszerzési lehetőség. Az amerikaiak nem tudnak akkora mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG-t) szállítani, amely kihúzná az EU-t a csávából – és az amerikai LNG jóval drágább, mint az oroszországi, csővezetéken érkező kék, légnemű energiahordozó.
Lukasenko belorusz diktátor megfenyegette a lengyeleket, hogy elzárja az Északnyugat-Szibériából Belorusszián, Lengyelországon át Németországba vezető Jamal-Mallnow/Gascade gázvezetéket, ha Varsó nem nyitja meg (a menekültek előtt) a határt.
A Jamal-Európa vezeték 4196 kilométer hosszú.
Igen komoly szállítási kapacitása van, évente 33 milliárd köbméter gázt tud Nyugat-Európába eljuttatni. Északnyugat-Szibériából indul és Belorussziában kettéágazik. A leágazást az oroszországi partnerek kezdeményezték, hogy kikerüljék Ukrajnát. Erre akkor került sor, amikor a Moszkva-Kijev viszony a 2014-es kelet-ukrajnai események, a Krím elcsatolása után megromlott.
Az eredeti vezeték továbbhalad a németországi Mallnow/Gascade végállomással, ahol becsatlakozik a német vezetékrendszerbe. Az újonnan épített, Ukrajnát elkerülő szakasza rácsatlakozik a délre tartó Transgaz vezetékre, amely Szlovákián át az ausztriai Baumgartenben végződik.
A Jamal-Európa vezeték évi kapacitása 33 milliárd köbméter. Ha Lukasenko beváltja fenyegetését és elzárja a Jamal-vezetéket,
Magyarország is érintett lehet, mert a két gázszállítási útvonal egyikét, a Baumgarten felől érkező orosz gáz útját blokkolhatja.
Viszont ha az ukrán tranzithálózat ismét játékba kerül, - amire az oroszországi fél kötelezettséget vállalt – onnan megkaphatjuk az Oroszországi Föderációból (OF) a hiányzó gáz-adagot.
Van egy pikáns részlete a Jamal-Európa vezeték belorussziai szakaszának. Öt kompresszorállomás (Nyeszvizsszkaja, Krupszkaja, Szlonyimszkaja, Minszkaja és az Orsanszkaja) segíti belorusz területen az oroszországi gáz nyugatra jutását. Azaz bármelyik elzárása blokkolja a gáz útját nyugatra.
Ám ezek az állomások, - mint ahogyan az egész csővezeték - a Gazprom kizárólagos tulajdonát képezik. Hogy az állomásokon a belorusz hatóságok beavatkozhassanak, Moszkva, a Gazprom beleegyezése szükséges.
Ha tehát Lukasenko mégis beváltja fenyegetőzését, az azt jelenti, hogy a Gazprom, az oroszországi hatóságok rábólintottak a csapok elzárására.
Viszont az osztrákokkal, németekkel és a magyarokkal kötött hosszú távú gázszállítási megállapodások kötelezik a Gazpromot, az orosz államot.
Ha ezt a csőelzárást a minszki autokrata vezér meglépi, Moszkvának tesz nagy szolgálatot, mert felgyorsíthatja a 110 milliárd köbméteres Északi Áramlat második, két csöves részének használatba állítását. Így északról az Északi Áramlattal, délről a Török Áramlat/Balkán Áramlat az ausztriai Baumgartenig érő, Bulgária, Szerbia felől érkező és Magyarországon is átmenő, a gáz egy részét leadó vezetékén igen komoly mennyiségű oroszországi gáz érkezhet.
A lengyelek hoppon maradhatnak.
A gázvezeték 684 kilométeres lengyel szakasza működtetésében részt vevő EuRoPol Gaz közös vállalat 48%-ban a lengyel PGNiG, 48%-ban a Gazprom tulajdona.
A PGNiG oroszországi források szerint nyakig el van adósodva a Gazpromnak, és ha a beloruszok elzárják a vezetéket, a PGNiG elesik a tranzitdíj rá jutó részétől és még nagyobb bajba kerül.
Viszont a tranzítdíj-bevételekben erősen érdekelt Ukrajna is fellélegezhet, mert a Gazprom elkezdte tolni az ukrán tranzitgáz-vezetékbe a Nyugatnak szánt, napi 60-90 millió köbméteres gázszállítmányokat.
Azaz megint Moszkva jár jól, céljait elérheti. Ezek: az EU/Németország rászorítása az Északi Áramlat 2 engedélyezésére, a lengyelek megbüntetése, az ukránok pillanatnyi lélegzethez juttatása és Kijev összeugrasztása Varsóval.
Hogy kerülnek a menekültek Belorussziába?
Minthogy az ország a kelet-európai síkság közepén van, tenger nélkül és nem olyan államok veszik körül, amelyek átengednének szó nélkül egy ekkora tömeget területükön – marad a repülőgép.
Naponta 65 külföldről érkező járat landol a minszki nemzetközi repülőtéren (lajstromjele: MSQ). Dubaiból érkezik naponta a Belavia, a FlyDubai gépe, Moszkvából napi kilenc gép (oroszországiak belorussziaiak) landol a minszki reptéren, ezeket a Belavia és oroszországi légitársaságok üzemeltetik.
Isztambulból napi három járat repül Minszkbe. Még a Cham Airlines Damaszkuszból érkező 6Q431-es, helyi idő szerint 11 óra 10-kor leszálló járatát is sikerül felfedezni a minszki reptér információs tábláján.
Szóval van lehetőség a migránsok intézményes behozatalára. Ehhez viszont elengedhetetlen Moszkva aktív közreműködése.
Vélhetően erről volt szó Angela Merkel és Vlagyimir Putyin szokatlan, november első harmadában, két egymást követő napon folytatott hosszú telefonbeszélgetésén. Erről részleteket egyik fél sem árult el.
Belorussziában hét repülőtér van, ezek többsége charterjáratokat fogad-indít és a neten ezekről gyakorlatilag lehetetlen információt szerezni. Azaz a menekülteket szállító, Dubaiból, Isztambulból vagy Moszkvából érkező gépek ezeken a reptereken is feltűnés nélkül landolhattak.
A grodnói reptér (lajstromjele: GNA) honlapján csak a méltató kommentárok olvashatóak. „Kis reptér, de a személyzet, a vámosok nagyon barátságosak” – írja sychik88. Ha vámosok vannak ott, akkor ott a logika szerint külföldi gépek is landolhatnak – ezt már mi tesszük hozzá.
És ha megnézzük Belorusszia légterét, mondjuk 2021. november 11-én d.u. 5.10-kor érdekes gépeket találunk, például a flightradar24.com járatfigyelő honlapon egy, a Rusline légitársaság által üzemeltetett, Bermudán bejegyzett Mitsubishi CRJ-100ER típusú utasszállító gép, amelynek sem hívójele, sem az induló, vagy a célállomás nincs feltüntetve.
Ezek az emberek, a menekültek önjáróak.
Valahogy visznek magukkal sátrakat, élelmiszert, megoldják a logisztikai problémákat. A helyszíni jelentések szerint nem szegény emberek, hiszen a Közel-Keletről, vagy Afganisztánból idáig jutni akár több ezer euróba is kerülhet. Eszközként használják őket, visszaélve kiszolgáltatottságukkal, nyomorúságos helyzetükkel.