Ha a nők nem szereznek vezetői állást karrierjük első évtizedében, akkor később sem tudnak – miért?
ElemzésekA nők sokkal kisebb valószínűséggel kerülnek vezetői pozícióba, mint férfi társaik. A nők a vezetői pozíciók 23 százalékát és a felsővezetői pozíciók 29 százalékát töltik be világszerte, annak ellenére, hogy a munkaerő 40 százalékát teszik ki.
Egy új kutatás szerint az időzítés is fontos szerepet játszhat abban, hogy a nők milyen valószínűséggel jutnak el a vezetői székbe – írja a BBC Worklife. A vezetői pozíciókat megcélzó nők jellemzően karrierjük első 10 évében szerzik meg azokat. Ezt követően az esélyeik általában csak csökkennek.
A nőkre nehezedő nyomás, hogy gyermeket vállaljanak, valamint az a tény, hogy ha anyává válnak, gyakran ők vállalják a gyermekgondozás nagyobb részét, azt eredményezi, hogy sok nő úgy érzi, karrierje korai szakaszában "sprintelnie" kell – ez azonban jelentős áldozatokat követelhet.
A nőkre óriási nyomás nehezedik, hogy elérjenek egy bizonyos karrier- és pénzügyi sikerszintet, mielőtt szülővé válnának
– mondják a szakértők.
A nők karrierje jellemzően megakad olyan területeken, mint az előléptetés és a fizetés, amint megszületik a gyermekük.
A terhes nőkről és az anyákról van egy olyan megítélés, hogy kevésbé elkötelezettek, kevésbé kompetensek és kevésbé megbízhatóak
– emelik ki a szakértők. Az előítéletek pedig beépülnek a teljesítményértékelésekbe, ami megakadályozhatja, hogy a nők vezetői pozíciókba kerüljenek karrierjük első évtizede után.
A nők továbbra is sokkal nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak, és emiatt hátrányt szenvednek a bérek, a juttatások és az előmenetel terén.
2019-es adatok szerint a szakadék olyan jelentős, hogy az Egyesült Királyságban az első gyermekük születése után három évvel a nők mindössze 27,8 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, míg a férfiak 90 százaléka.
Azok a nők, akiknek karrierjük első évtizedében mégis sikerül vezető pozícióba kerülniük, rendszerint komoly áldozatokat hoznak.
A szakértők szerint
a karrierépítés első 10 évében a lehető legtöbbet elérni kiégést és nagyfokú stresszt okozhat a nők számára, mivel minden erejükkel a munka elvégzésére, a jó hírnév kiépítésére és a vezetői pozíciókba való előrelépésre összpontosítanak.
Egyes országokban jobb a helyzet, mint máshol: Svédországban, az Egyesült Államokban és Franciaországban a legmagasabb a nők aránya a vezetői pozíciókban.
El kell határolódnunk attól a gondolkodásmódtól, hogy ha valaki rengeteg feladattal zsonglőrködik a munkahelyén kívül - ahogyan sok nő teszi -, az kevésbé elkötelezett a munkája iránt, és egy olyan gondolkodásmód felé kell elmozdulnunk, amely értékeli és elismeri, hogy gyakran ezek az élettapasztalatok teszik ezeket a nőket átgondoltabbá és hatékonyabb munkatársakká.
A szakértők remélik, hogy az a sok változás, amelyet a munkavállalók jelenleg a pandémia után a munkahelyen tapasztalnak - a távmunka elterjedtebbé válásától a munka és a magánélet egyensúlya iránti nagyobb igényig -, újragondolhatja a nők és a vezetői pozíciók kapcsolatát.
