Háború: az Auchan üzletlánc kitart Oroszország mellett – baj ez?

Az ukrán háború sajátos dilemma elé állította a nagyvállalatokat. Korábban senki nem várta el, hogy a cégek politizáljanak. A McDonald’s éttermek vagy a Shell kutak például nyugodtan működhettek a diktatúrákban, akkor is ha a helyi rezsim két lábbal tiporta az emberi jogokat.

Tavaly azonban a céges szektorban is kifordult a sarkából a világ. Ahogy megindultak a tankok Ukrajnában elvárás lett, hogy a nagy multinacionális cégek kilépjenek a 143 milliós orosz piacról.

Egy sor óriáscég, köztük például a Volkswagen, a Henkel, a Bosch, az Obi vagy a Siemens időközben le is léceltek. Mások részben leállították a helyi működésüket. De a maradók tábora még mindig terebélyes. A nyugati multikból úgy négyszáz még mindig viszi tovább az üzletet Oroszországban.

Tavaly a globális cégek csak nyereségadóból 3,5 milliárd dollárt fizettek be a Kreml kasszájába. Azok a cégek, amelyek valamelyik EU-tagállamban székelnek, együttesen 549 millió dollár nyereségadót tettek be az orosz büdzsébe.

Több helyen is különféle szégyenlisták keringenek azokról a nyugati cégekről, akik nem akarnak távozni.

Óriási a politikai nyomás az érintett társaságokon. Ez különösen igaz az Auchan-re.

Bizonyára mindez részben annak is köszönhető, hogy a tisztán európai hátterű vállalatok között az Auchan bonyolítja az egyik legnagyobb üzletet Oroszországban: a helyi forgalmuk 3,4 milliárd dollárra tehető. Mintegy 230 üzletük és 30 ezer dolgozójuk van az országban.

Errefelé már csak a szintén francia kertészeti és barkácsáruházlánc, a Leroy Merlin termel nagyobb bevételt a kontinens vállalatai közül.

Mindenesetre, amikor tavaly februárban kipattant a háború az Auchan orosz leánycégének az igazgatója Ivan Martinovics jelezte a dolgozóknak: nem kell a bezárástól tartani mivel „az Auchan üzlet, nem politika”.

Azóta több vád is érte a céget. Idén például felmerült, hogy nem hogy tovább működnek Oroszországban, de még terjeszkedni is fognak és küszöbön áll egy új boltjuk megnyitása. Bár ez az értesülés futótűzként terjedt el a sajtóban és még a Reuters is lehozta, a társaság igyekezett gyorsan tisztázni, hogy félreértésről van szó:

nem új boltot nyitnak, hanem egy régit fognak átnevezni.

Ennél is nagyobb viharokat kavart az Auchan hazájában Franciaországban az év elején, amikor a Le Monde egy orosz ellenzéki lappal a The Insider-rel összefogva kiderítette, hogy az Auchan helyi leányánál néhány alkalmazott adományokat gyűjtött a fronton harcoló orosz katonáknak.

A társaság tagadta a vádakat. Az orosz The Insider válaszul újabb információkat szellőztetett meg, amelyek az állításuk szerint igazolják, hogy az Auchan-nél tudták hova kerülnek majd a felajánlások.

Az ukrán korrupciómegelőzési ügynökség be is sorolta az üzletláncot a háború finanszírozói közé.

Két brit gazdasági kutató Saul Estrin és Klaus E. Meyer azonban figyelmeztet: a helyzet nem teljesen fekete-fehér.

Érdemes figyelembe venni, hogy a kivonulás nem feltétlenül jár érdemi előnyökkel: az alkalmazottakat és az ingatlanokat sokszor átveszi egy oligarcha vagy egy kormányközeli személy és új név alatt továbbviszik az üzletet. Egyáltalán nem biztos, hogyha az Auchan kilép és a helyét átveszi egy orosz szereplő az bárkinek is érdemben jót tesz.

Eleve egy olyan társaságról van szó, amely jelentős részt alacsony jövedelmű csoportokat szolgál ki – emelik ki a brit szakemberek.

Egyébként sok olyan nyugati vállalat van, amely már rég bejelentette a távozását, mégsem hagyta el Oroszországot. Ide tartozik például a Heineken vagy a Philip Morris is.