A világháború óta nem láttunk ilyet: nagyon pörög a német hadiipar

A német kormány 2023-ban 11,7 milliárd euró értékben hagyott jóvá eladásokat a világban, ami majd 2,5 milliárddal több a 2022-es évhez képest.

Az összegből 6,1 milliárd euró kifejezetten fegyverekre, a másik 5.6 milliárd euró a hivatalos megfogalmazás szerint „egyéb védelmi eszközökre”, azaz olyan termékekre vonatkozott, amelyek kettős felhasználásúak vagy nem alkalmasak élet kioltására.

A kiugró eredmények egyértelműen az orosz-ukrán háborúnak köszönhetőek, amelyek többféleképpen is hajtották a német védelmi exportot.

Egyfelől Berlin Kijevnek nyújtott támogatásának köszönhetően az Ukrajnának szállított fegyverek értéke megduplázódott 2022-höz képest (4.1 milliárd vs. 2.1 milliárd euró), amelyeket segélyként kapott az ország. A szomszédban zajló háború eredményeként ugyanakkor az európai NATO és nem-NATO tagországok is növelték védelmi kiadásaikat és beszerzéseiket, amelyek egy része az Európa harmadik legnagyobb hadiiparával rendelkező Németországhoz „csorog” le, amikor új haditechnikai eszközökről, vagy akár lőszerekről van szó.

A német védelmi exportot növekedését hosszabb távon azonban a multipoláris világban zajló átmenet is hajtja, amelynek következtében Ázsiától a Közel-Keleten át Afrikáig sok helyen kiújultak konfliktusok vagy fegyverkezési verseny indult meg újból.

A német hadiipari cégek 2019 óta jelentősen növelni tudták külföldi eladásaikat a COVID-19 járvány súlytotta 2020-as év kivételével. 2019-ben nyolcmilliárd, 2021-ben már 9.35 milliárd. 2022-ben 8.35 milliárd euró értékben exportáltak.

Berlin Kijev egyik legnagyobb támogatója

A német védelmi export top 10-es országai között többségében NATO tagok vannak, a szövetségen kívül Izrael, Dél-Korea és Ciprusa tartozik még ide. Ukrajna 2022-23-ban előbb légvédelmi rendszereket és a tüzérségi eszközöket, majd hosszú habozás után többek között Leopard harckocsikat biztosított Ukrajnának.

Berlin továbbra is Kijev legnagyobb támogatója a katonai segítségnyújtás tekintetében: 2022-óta 17,7 milliárd eurót ajánlott fel, és ennek több mint felét le is szállította) és ez előreláthatólag 2024-ben is így fog maradni. Berlin vezető szerepét az is növelte, hogy az USA által nyújtott támogatás 2024-ben kérdéses, a washingtoni belpolitikai viták miatt csúszó (vagy meg sem valósuló) újabb segélycsomag hiányában a német és a többi európai ország támogatása kritikus lehet Ukrajna túlélése szempontjából.

A német fegyverek export második legnagyobb recipiense 2023-ban Norvégia volt 1,2 milliárd euró értékben, Oslo 54 Leopard 2A8-as harckocsi beszerzéséről döntött tavaly. A harmadik helyet Magyarország foglalja el egy milliárd eurós exporttal, ami továbbra is jelzi, hogy német fegyverek domináns szerepét a Magyar Honvédség modernizációjában.

Budapest 2017 és 2021 között a német védelmi ipar legnagyobb vásárlója volt.Magyarország mögött következik az Egyesült Királyság (655 millió euró) és az Egyesült Államok (545 millió euró), majd Lengyelország, Franciaország, Izrael, Dél-Korea és Ciprus. Izrael bekerülése a top10-be egyértelműen a 2023 októberében Hamasz által kirobbantott háborúnak köszönhető.

Amíg 2022-ben a német export alig 30 millió euró ért el, addig 2023-ban ez tízszeresére ugrott, meghaladva a 300 milliót, úgy, hogy az izraeli megrendelések kb. 85 százaléka az október 7-i támadás után történt. A német cégek nem fegyverrendszereket szállítanak a közel-keleti országba elsősorban, hanem részegységeket, főleg a légvédelmi és kommunikációs eszközökhöz.

Politikai ellentmondások a kormányzó koalícióban

A német védelmi export, és ezen keresztül a hadiipari cégek nem kevés ellentmondást szültek Berlinben. A kormányt három erő alkotja, a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek, amelyek így együtt a pártok színei alapján a közlekedési lámpa színeit (piros-sárga-zöld) adják ki.

A németül csak Ampelkoalition-nak (közlekedésilámpa-koalíció) hívott felállás a védelmi ipar és kifejezetten a fegyverek nemzetközi exportja tekintetében rendkívül restriktív álláspontot képviselt elsősorban a Zöldek és a szociáldemokraták szorgalmazására.

2021 őszén, a kormányalakítást megelőző tárgyalások során tulajdonképpen a fegyverexport visszafogását és ennek érdekében ellenőrzési törvény bevezetését kívánták elérni, amelyet a német ipar érdekeit képviselő szabaddemokraták végül elfogadtak.

Leopárd 2 (fotó: MTI)

A baloldali és zöld politikusok aggodalmát nem az NATO vagy EU országoknak, de nem is a hagyományos nyugati partnereknek (Dél-Korea, Izrael, Ausztrália, stb) eladott fegyverek okozták, hanem a közel-keleti, vagy ázsiai nem demokratikus rendszerek vásárlásai, főleg akkor, ha azok az országok háborút viseltek.

A német elit ódzkodása a halált okozó német fegyverek exportjától általános, Angela Merkel vezetése alatt a német védelmi export ritkán haladta meg 7 milliárd eurót és ha kellett embargót vezettek be olyan fontos partnereikkel szemben is, mint Szaúd-Arábia vagy Törökország.

Az orosz-ukrán háború kezdetén a német kormány ebből a logikából kiindulva rendkívül tartózkodó volt az Ukrajnának adandó katonai segélyt illetően. Nagy visszhangot váltott ki, amikor először csak sisakokat küldtek Kijevnek, és megakadályozták, hogy kelet-német eredetű tüzérségi eszközöket adjon át Észtország az ukrán hadseregnek.

A mostani export eredmények így arra világítanak rá, hogy 2022 óta nagy utat járt be az Ampelkoalition, meghajolva a nemzetközi realitások és talán a német védelmi ipar érdekei előtt.

Berlin Ukrajna legnagyobb európai katonai támogatója lett, az exportszabályok szigorítása helyett azok lazítása történt és épp a Scholz-kormány volt az, amely megszüntette a fegyverembargót Szaúd-Arábiával szemben.

A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.