Háború: Veszélyes fordulópont, ha Kína és Irán is beáll az oroszok mögé
ElemzésekMiközben Pekingben kétnapos uniós csúcstalálkozó zajlik, a legnagyobb figyelem Kína esetleges fegyverszállítására, illetve békeközvetítésére irányul. A béketárgyalások idei megkezdését orosz és ukrán oldalról sem valószínűsítik, de Kína egyre inkább a nemzetközi békeközvetítői pozícióban erősítheti meg szerepét.
Kérdéses, hogy az Egyesült Államok békében tudja-e még tartani a globális világot, vagy egyre magasabb szintre helyeződik az orosz-ukrán konfliktus, újabb országok vonódnak be a háborúba. Miközben Irán és Kína közeledik egymáshoz, a háború eszkalálódhat, de még nem késő visszafordulni és a diplomácia útját keresni a válság rendezésére - véli Abishur Prakash kanadai jövőkutató, geopolitikai elemző.
A világ nagyon veszélyes mezsgyére érkezett: az orosz-ukrán háború kiszélesedésének veszélyével és a kínai-amerikai konfliktus kiéleződésével.
Dél-Korea atomfegyvereket fejlesztene, Irán fegyvereket szállít Oroszországnak, Izrael pedig nemrég egy olyan iráni dróngyára mért rakétacsapást, ahol orosz exportra készültek drónok - írja az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulójára írt elemzésében Abishur Pakash kanadai jövőkutató, geopolitikai szakértő, a torontói Centre for Innovating the Future alapítója.
A South China Morning Post hasábjain közölt elemzésben hangsúlyozza:
a világ nagyon veszélyes szakaszhoz ért, mert destabilizálódnak a már meglévő geopolitikai konfliktusok, így veszélybe került az eddigi globális béke.
Minél nagyobb a bizonytalanság, annál többen fenyegetőznek atomfegyverekkel. Prakash szerint a megnövekedett kockázatoknak két fő oka van.
1. Egyrészt az orosz-ukrán háború egyelőre minden más konfliktust kitakar, és a nemzetközi közösség keveset tesz azért, hogy lecsendesítse a kedélyeket, másrészt az ukrajnai konfliktus hatása lavinaszerűen felerősödött, és hat a konfliktusban közvetlenül nem résztvevő országok politikájára is.
2. Másrészt kérdéses, hogy Amerika egyben tudja-e még tartani a nemzetközi közösséget, az USA vezető képességét teszteli most több ország is. Így például Észak-Korea, amely 2017 óta először drónokat küldött a déli határhoz.
Abishur Prakash kanadai jövőkutató a Világ vertikális című könyvének bemutatján Budapesten 2022-ben
Fontos jelzés, hogy Irán elnöke Kínába látogatott Hszi Csinping moszkvai utazása előtt. Eközben az Egyesült Államok hatalmas segítséget nyújt Ukrajnának, és több nemzetközi szereplő is úgy gondolja, Kijev elvonja az amerikai külpolitika figyelmét.
3. Az egyik meghatározó irány, hogy Kína és Irán közelebb került egymáshoz, miközben mindkét országnak feszült a kapcsolata Amerikával.
A világ eközben nem a diplomáciai megoldások felé halad, egyre kevésbé elfogadott, hogy tűzszünettel és diplomáciai tárgyalások útján megállapodásokkal be lehetne fagyasztani a geopolitikai feszültségeket.
A háború normalizálódik, ami beépül egy új gondolkodásmódba
- véli a geopolitikai elemző.
4. Mielőtt Oroszország lerohanta Ukrajnát, kevés ország vállalta volna, hogy a globális békét kockára tegye, most azonban a háború "kezelhetővé" vált, egy elfogadott status quo lett.
Ha Washington nem lesz képes több fronton is helytállni a világban, és egy újabb konfliktus elmérgesedése mellett is egyedül Ukrajnára koncentrál, akkor fennáll a kockázat, hogy nem tekintenek rá katonai szuperhatalomként. Az USÁ-nak minden szövetségesét meg kell védenie, nem koncentrálhat egyetlen konfliktusra, mert ezzel veszélyezteti az eddigi pozícióját.
A kockázatok másik forrását a globális gazdaság széttöredezettségében látja Prakash, ennek fő oka az úgynevezett vertikális globalizáció, amelynek lényege a világkereskedelem átrendeződése.
Ennek nyilvánvaló oka, hogy a járvány alatt és után az ellátási láncok megszakadtak, és az újraépítésnél ezek az ellátási aggályok már érvényesülnek, egyre többen önellátásra törekszenek, a beszerzési láncok teljes egészét közelebbről szeretnék biztosítani, hogy ne alakulhasson ki hiány egy-egy kulcsfontosságú alapanyagból, mint például a lítium.
Az ENSZ és a Világkereskedelmi Szervezet globális vezető szerepének megítélése is romlik, ha még egy háborúvá fajulna egy-egy másik konfliktus.
Dél-Koreához és Szaúd-Arábiához képest ugyanis Ukrajna világgazdasági szerepe sokkal kisebb, nem is beszélve a félvezető gyártásban nagyhatalomak számító Tajvanról.
A radikális geopolitikai történések napi szintűvé váltak, de még nem késő visszafordulni, mielőtt egy újabb háború törne ki
- figyelmezet Prakash, aki szerint a nemzetközi közösség még mindig megállhat, hogy átgondolja, magasabb szintre emelje-e az ukrajnai háborút. Megfontolandó az is, hogy például Dél-Koreának és Japánnak szüksége lenne-e atomfegyverekre, Izrael és Irán pedig újra tárgyalóasztalhoz ülhetne.
"Gyűlnek a viharfelhők, miközben az idő egyre fogy," ezért a kormányoknak a diplomácia felé kéne fordulniuk a háborús kockázatok felvállalása helyett - összegez a szerző.
Prakash tavaly Magyarországon is több előadást tartott a vertikális gazdaság kialakulásáról és Kína előretörésének hatásairól, melyről könyve is megjelent magyar nyelven.
