Hamarosan fény derül a magyar GDP-re – Ekkora növekedés várható az első negyedévben

A megkérdezett elemzők szerint a magyar gazdaság megközelítőleg 7 százalékkal növekedhetett az első negyedévben éves alapon. 2022 egészében pedig nagyságrendileg 4 százalékkal bővülhet a GDP.

Az idei egész éves növekedés 6 százalék környékén lehetett volna, de ezt mérsékelte a háború és a kapcsolódó szankciók hatása.

Az első negyedévben a fogyasztás húzhatta a növekedést, amit az inflációt meghaladó béremelkedés és a kormányzati juttatások is segítettek. Ezzel összhangban a szolgáltatások járulhattak hozzá a legnagyobb mértékben a gazdasági bővüléshez. Emellett pozitív lehetett a beruházások hozzájárulása is, míg a nettó export inkább visszafogta a növekedést.

Január és március között a mezőgazdaság kivételével minden ágazat bővült.

A legnagyobb kockázatot a növekedési kilátásokra a háború és a szankciók elhúzódása jelenti, amelyek egész Európa gazdaságára kedvezőtlenül hatnak. Így a külső keresletet is mérséklik.

A visszafogott külső kereslet magához térésének időpontja szintén az egyik legfontosabb bizonytalansági tényező.

Az is kérdéses és nagyban befolyásolja a gazdasági teljesítményt, hogy mikorra várható az energiapiac normalizálódása és ezáltal az infláció mérséklődése.

Erste Bank

A tavalyi negyedik negyedéves GDP adatok a vártnál jobban alakultak, s a lendület az idei első negyedévben is fennmaradhatott. A magas frekvenciás adatok arra utalnak, hogy éves szinten a háború kitöréséig tovább gyorsulhatott a gazdaság – világított rá Nyeste Orsolya.

Az első negyedévre így 7,4 százalékos gazdasági növekedést vár éves alapon az Erste Bank vezető elemzője.

Negyedéves szinten is impozáns maradhatott a GDP bővülése, s a rövid bázisú ráta közelíthette a 2 százalékot.

Ami a növekedés szerkezetét illeti, termelői oldalról nézve annak ellenére, hogy a kínálati oldali feszültségek releváns tényezők maradtak, az ipar teljesítménye javulni tudott az időszakban. A szektor így vélhetően pozitívan járult hozzá az első negyedéves GDP növekedéshez.

A jelentősebb húzóágazat viszont ismét a szolgáltatások lehetett, hiszen a lakossági fogyasztás élénkülése leginkább itt támogathatta a teljesítmény tovább bővülését.

Az év elején ugyanis az egyelőre még az inflációt meghaladó béremelések mellett a GDP megközelítőleg 3,5 százalékát kitevő kormányzati transzferek is jelentősen emelték a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, gyorsítva a fogyasztás növekedését.

A tovább élénkülő fogyasztásra utalnak egyébként az első negyedév kifejezetten erős kiskereskedelmi forgalmi adatai is – mondta el Nyeste.

Sajnos azonban a kilátások már koránt sem ilyen kedvezőek, hiszen a háború, illetve az ennek nyomán kivetett szankciós intézkedések vélhetően a magyar gazdaságot sem hagyják érintetlenül.

Az elkövetkező negyedévek így az éves szintű GDP növekedési ráták fokozatos lassulását hozhatják. A legfontosabb negatívumok az energia- és nyersanyagárak megugrása, az ellátási láncok feszültségeinek fennmaradása, melyek leginkább az ipari export kilátásait rontják.

A külső kereslet visszafogott maradhat, s magához térésének időpontja az egyik legfontosabb bizonytalansági tényező.

A kedvezőtlen külső hatásokat azonban részben ellensúlyozhatja a fogyasztási kereslet fennmaradása, ami az idén is növekedés hajtóereje lehet.

Ugyanakkor a beruházások növekedése a tovább emelkedő kamatok, a bizonytalanabb üzleti környezet és a várhatóan jóval visszafogottabb kormányzati beruházások miatt lassulhat.

2022-ben az éves átlagos GDP-növekedés 4,3 százalék lehet éves szinten Nyeste Orsolya várakozásai szerint, ismét csak extrém magas előrejelzési bizonytalansággal.

Századvég Konjunktúrakutató Intézet

2022 első negyedévében a magyar gazdaság még erőteljes, éves alapon 6,9 százalékos bővülést érhetett el. Az év egészében azonban ennél szerényebb, 3,9 százalékos növekedést vár Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Intézet makrogazdasági üzletágvezetője.

A GDP bővülés üteme kedvező esetben elérheti az 5 százalékot is, amennyiben a háború és a szankciók által okozott károk a vártnál kisebbek lesznek.

A kedvező negyedik negyedéves adat nyomán az idei bővülés 6 százalék környékén lehetett volna, ezt mérsékelte jelentősen a háború és a kapcsolódó szankciók hatása – mutatott rá Regős.

Az első negyedéves magasabb növekedési adatban két tényező játszik jelentős szerepet: egyrészt a negyedik negyedéves bővülés áthúzódó hatása, másrészt pedig az, hogy az orosz-ukrán háború csak kismértékben éreztette hatását az időszakban.

A GDP-t az első negyedévben a fogyasztás húzhatta, tekintettel az inflációt meghaladó béremelkedésre, illetve a kormányzati transzferekre. Emellett pozitív lehetett a beruházások hozzájárulása is, míg a nettó export inkább visszafogta a növekedést.

Termelési oldalról – a mezőgazdaságot kivéve – minden ágazat hozzájárulása pozitív lehetett. Különösen is nagy bővülés történhetett éves alapon a turizmusban, ahol idén nem voltak korlátozások, a kiskereskedelemben a javuló jövedelmi helyzet nyomán, illetve az építőiparban.

Az év egészében nagyobb részben szintén a fogyasztás lehet a húzótényező, bár ennek mértékét a háború nyomán tovább fokozódó infláció mérsékli – fejtette ki Regős Gábor.

Szintén pozitív lehet a beruházások hatása, míg a külkereskedelmi egyenlegé negatív.

Termelési oldalról a szolgáltatások bővülhetnek, míg az ipar és az építőipar növekedését mérsékelheti a már a háború előtt meglévő, de amiatt is fokozódó alapanyaghiány és az ellátási láncok felszakadozása.

A legnagyobb kockázatot a növekedési kilátásokra tehát a háború és a szankciók elhúzódása jelenti, amelyek egész Európa gazdaságára kedvezőtlenül hatnak. Így a külső keresletet is mérséklik.

Az is kérdéses és nagyban befolyásolja a gazdasági teljesítményt, hogy mikorra várható az energiapiac normalizálódása és így az infláció mérséklődése.