750 milliárd eurós alappal menthetik meg az EU-t: Mennyi jut Magyarországnak?

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke figyelmeztette a döntéshozókat, hogy az idei évben 8 és 12 százalék közötti recesszió bontakozhat ki az eurózónában. A gazdasági visszaesés mértéke kétszer akkora lehet, mint a 2008-as pénzügyi világválság idején.

A recesszió ráadásul a járvánnyal leginkább sújtott periférikus államok – úgymint Olaszország és Spanyolország – esetében ennél is mélyebb lesz. Esetükben a későbbi kilábalási folyamat is várhatóan lomhább ütemben valósulhat meg.

A 750 milliárd euró uniós mentőcsomag tervezett megoszlása a tagállamok között (mlrd euró, forrás: Európai Bizottság, Statista)

A gyorsabb gazdasági kilábalás és az európai integráció mélyítése érdekében Brüsszel egy eddig még soha nem látott méretű helyreállítási alap felállításáról dönthet. A következő generációs EU névre hallgató 750 milliárd eurós alap feltöltése érdekében közös uniós kötvénykibocsátásra kerülhet sor.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott tervezet 250 milliárd euróval meghaladja a korábban belengetett 500 milliárd eurós keretösszeget, ami mindenképpen jó hír a piacoknak és a gazdasági szereplőknek.

A 750 milliárd eurós keretösszegű „következő generációs EU” alappal és az 1100 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetéssel együtt 1850 milliárd euróra növekszik az Európai Unió pénzügyi tűzereje.

Hozamok

A kibocsátott kötvények hozama minden bizonnyal a német és az olasz hosszú lejáratú kötvények hozama között helyezkedik majd el. A majdani hozamok az EU átlagos kockázatosságát tükrözhetik.

Szolidaritás

A Reuters hírügynökség értesülései szerint a vírussal leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kaphatná a források oroszlánrészét.

Az említett országokat rendkívül súlyosan érintette a járvány. A nehézségeket súlyosbítja a turisztikai szektor meglehetősen nehéz helyzete is. A mély recesszió hatására számos vállalkozás csődbe mehet. Emiatt a munkanélküliségi ráta csak lassan tud majd visszasüllyedni, aminek hatására mérsékelt maradhat a lakossági fogyasztás. Egy ilyen állapot jelentősen növelheti a társadalmi elégedetlenséget.

Olaszországban ráadásul az EU, illetve euró ellenesség meglehetősen nagy arányú, amely akár kritikus szintekre is emelkedhet, ha nem mutat szolidaritást egy ilyen helyzetben az Unió.

Emiatt Olaszország és Spanyolország kaphatja a 750 milliárd eurós alapból származó források (támogatások és kölcsönök) közel felét. Olaszországot 173 milliárd eurós, míg Spanyolországot 140 milliárd eurós forrással láthatja el Brüsszel.

Újabb adókkal fedeznék a kiadásokat

A jelenlegi javaslatok értemében a kvótakereskedelmi rendszert megreformálnák a döntéshozók.  A CO2 kereskedési rendszerre kivetett adók évente 10 milliárd eurót hozhatnának az uniós költségvetésnek.

Az Európai Unión kívüli karbon-intenzív ipari importtermékekre is adókat vetne ki az Unió. Az ebből származó bevétel 5 és 14 milliárd euró között mozoghatna évente. A tervek között szerepel továbbá a digitális szolgáltatások egységes megadóztatása is.

A tervezett adónemek véglegesítését előreláthatóan hosszasabb politikai tárgyalások előzhetik meg, miután számos kérdésben eltérőek a tagállamok érdekei.

Piaci hatások

A bejelentett lépések hatására tovább süllyedtek az olasz és a periférikus kötvényhozamok. A mentőcsomag ugyanis gyorsabb kilábalást és egy fenntartható államadósságpályát eredményezhet. Ezáltal jelentősen csökken a periféria kockázatossága. A hírek az euróra is pozitív hatással vannak.

Három pillér

A „következő generációs EU” alap forrásait három pilléren keresztül használhatják majd fel.

Az első pillér keretein belül 560 milliárd euró értékben pénzügyi támogatást nyújthat Brüsszel a gyors kilábaláshoz és a pénzügyek stabilizálásához. Az intézkedések során hangsúlyosak lesznek a zöld és digitális beruházások. Az 560 milliárd euróból 310 milliárd lenne a tervek szerint a vissza nem térítendő támogatás, míg 250 milliárd euró értékben hiteleket folyósíthatnak.

További 55 milliárd eurónyi strukturális és kohéziós forrást osztanának szét a gazdaságilag és társadalmilag leginkább sújtott tagállamok között. Az allokációnál figyelembe vennék a fiatalkori munkanélküliséget és a tagállamok relatív fejlettségét is.

A klímasemlegesség erősítése érdekében egy 40 milliárd eurós forrás megszavazása is terítékre került. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 15 milliárd eurót tehetnek ki.

A második pillér a magánberuházások támogatását foglalja magába.

31 milliárd euró értékben elindíthatnak egy vállalati szolvencia támogató eszközt, mellyel 300 milliárd eurónyi forrás mozgatható meg. A programban a legjobban sújtott szektorokban, régiókban működő vállalatok vehetnek részt, annyi megkötéssel, hogy zöld, digitális és fenntartható elvek mentén fektessenek be.

Az InvestEU program keretében 15,3 milliárd euró összeggel kívánják elősegíteni a magánberuházások növekedését az Európai Unióban.

A stratégiai ágazatok, ellátási láncok zöld és digitális átalakulása érdekében 150 milliárd euró értékben létrejöhet egy új stratégiai befektetési eszköz.

A harmadik pillért a válság tanulságait szolgáló keretnek nevezték el. A döntéshozók a tervek szerint létrehoznak egy 9,4 milliárd eurós új egészségügyi programot (EU4Health) válaszolva az elkövetkezendő időszak egészségügyi kihívásaira. Ezenfelül 2 milliárd euróval támogatják az Unió polgári védelmi mechanizmusát, aminek köszönhetően felkészültebben érheti az EU-t a következő válság.

A Horizon Europe programmal pedig az egészségügyi, zöld, digitális és fenntarthatósági kutatásokat kívánják erősíteni. Végezetül 16,5 milliárd eurót különítenek el az Európai Unión kívüli humanitárius segítségnyújtásra.

A fenti intézkedéseken felül további egyéb lépések bevezetéséről is dönteni fog Brüsszel.