A nyereséges repterek titka

Pénzügyek2019. feb 24.BGA

A világ legnyereségesebb nemzeti légikikötője az atlantai Hartsfield-Jackson nemzetközi légikikötő. Hogy miben áll a titkuk a legjobbaknak, legnagyobbaknak? Egyszerűen normális kiszolgálást nyújtanak. Ferihegyen is javítani kell a színvonalat, ez pedig megkezdődött minden támadás ellenére - mondta a Növekedés.hu-nak a Budapest Airport szóvivője.

Napjainkban egy nemzetközi reptér bevétele nem csupán a légitársaságok gépeinek indításából és fogadásából származik. Az igazi biznisz abban rejlik, hogy egy-egy légikikötő valóságos plázaként funkcionál. A bevétel több mint fele az egyéb, kiegészítő tevékenységekből jön össze: olyan objektumot működtetnek, ahol bérbe adják a területet üzleteknek, a taxiktól és az autóktól behajtási és busás parkolási díjakat szednek. Ez a koncepció persze még mindig nem ért el mindenhova. Európán és az Egyesült Államokon kívül a legtöbb reptér állami kézben van, és a nemzeti légitársaság kiszolgálását, segítését tartják a fő feladatnak, nem a profittermelést. Az Economist kimutatása szerint a világ reptereinek kétharmada veszteséges, de Kínában 75, Indiában 90 százalék ez az arány. 

Bezzeg Ferihegyen! 

Nem úgy mint a Budapest Airport (BA), amelyet folyamatosan javuló pénzügyi teljesítmény jellemez. Az üzleti tevékenységről szóló, az e-beszamolo.im.gov.hu portálon elérhető nyilvános adatok szerint 2017-ben mintegy 81 milliárd forintos árbevételt és 42 milliárd forintos üzemi eredményt (bevételek és ráfordítások, értékcsökkenés különbsége) ért el a cég. Mindennek „örömére” a német-szingapúri-kanadai tulajdonosok 9,3 milliárd forint osztalékot is kivettek.
A Budapest Airport területén található kiskereskedelmi és vendéglátóhelyek forgalma 2017-ben rekordnak számító 180 millió euró (220 millió dollárt) bevétellel zárta az évet.


A ferihegyi reptér pénzügyi eredményei nagyszerűek. Külön feltűnő, hogy a cégnek elképesztően magas, 40-50 százalékos profitmarzsa van.


Ám a kormány, az utasok, de a pilóták és a földi személyzet is egyre elégedetlenebb a ferihegyi tumultussal, tisztasággal, kényelemmel kapcsolatban, éppen ezért átfogó intézkedéscsomagra van szükség a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár szerint. Schneller Domonkos úgy látja ez azért sürgető, mert az árbevétel felét a profit teszi ki, és ennyiből a mosdók alaposabb takarítására is jutna. A kritikát a szakpolitikus azután fogalmazta meg, hogy a Budapest Airport nemrég bejelentette új programját a repülőtér megújításával kapcsolatban.

Lapunk ezzel kapcsolatban megkereste a BA szóvivőjét is. Hardy Mihály azon kérdésünkre, hogy most akkor van-e vita a kormány és a repteret üzemeltető cég között, azt mondta: "szó nincs anomáliáról, sem vitáról, legfőkép a sajtón keresztüli üzengetésről. Kritikusaink számtalan pontatlanságot tartalmazó ádakat fogalaztak meg, noha a helyzeten valóban van javítanivaló. Pontosan ezt a célt szolgálják a ár bejelentett fejlesztéseink" - hangsúlyozta a szóvivő. Hozzátette: a következő két év során folyamatos beruházásokat hajtanak végre, amelyeknek köszönhetően gyorsabbá, kiszámíthatóbbá és kényelmesebbé válik a repülős utazás. A fejlesztéseket összefogó bud:plus program keretein belül már 2019 első félévében látványos változáson esik át a repülőtér. 

Ehhez az üzemeltető körülbelül 70 átmeneti intézkedéssel próbálja enyhíteni a problémákat, amíg el nem készül a 2024-re tervezett új terminál. Kérdésünkre, hogy melyek ezek, Hardy elmondta: a 2B terminálépület több részét átépítik és felújítják.
Február végéig irodák és raktárak elbontásával kiszélesítik azt a folyosót, amin keresztül a repülőgépről leszálló utasok a csomagkiadóhoz eljutnak. Ezáltal az érkezési zóna jelentősen több utast fogadhat a jövőben. További üzemi területek felszámolásával a csomagkiadó csarnok területe is növekszik, így az egyik poggyászkiadó futószalag is kibővül.

A nyári utazási csúcsidőszakban óránként akár 2-3000 ember is érkezhet egy időben a repülőtérre,
számukra ezzel csökkenhet a várakozási idő és gyorsabbá válhat a csomagok felvétele.
Az oly sokat kritizált mosdókat nem csak a 2B terminálon, hanem a SkyCourt emeletén is átépítik, kibővítik, aminek köszönhetően a főszezonra mintegy háromszor annyi mosdó áll az utasok rendelkezésére, mint eddig.

Az állami segítség folyamatosan érkezik: 2008 és 2010 között 1,2 milliárd forintot nyertek a terminálok felújítására, 2009 és 2012 között 2,2 milliárdot kapott a reptér a határellenőrzés fejlesztésére és a SkyCourt építésére. 2017 és 2019 között 595 millió forintnyi uniós támogatás állt rendelkezésre a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.
Ferihegyi „csoda”, hogy a reptér bevétele egyre kevesebb munkavállalóval növekszik. Egy dolgozóra ma már 50 százalékkal több árbevétel jut, mint négy éve, az egy főre jutó üzemi eredmény pedig két és félszeresére nőtt.
Mindezek tükrében érdemes a Budapest Airport teljesítményét a térségbeli repterekkel is összevetni és megvizsgálni a profitot és a jövedelmezőséget. Tisztán látszik, hogy a 2017-es rekord év előtt is már a budapesti repteret üzemeltető vállalkozás nyeresége kiugró volt a térség többi repteréhez képest. A kisebb pozsonyi reptér még veszteséges is, a maga 7,7 milliárd forintos árbevételével. De a prágai 73,9 és a bécsi reptér 231 milliárd forintnyi bevételű légikikötők is csak 30 százalék körüli árbevétel-arányos üzemi eredményt tudtak elérni, szemben a hazai kimagasló mértékűvel.

A pénzügyi siker azért is érdekes Budapesten, mert eközben csökkent az egy utasra jutó árbevétel, ezt csak Bécsben sikerült növelni, Prágában pedig csak alig esett. Itt is megmutatkozik, hogy minél nagyobb egy reptér, annál több bevételt lehet elérni. Ezen a téren a Budapest Airport a jobb, mint a prágai reptér üzemeltetője, hiszen közel azonos forgalom mellett több mint 10 százalékkal nagyobb egy főre jutó bevételt ért el. 
Mindezek tükrében megllapítható: természetesen a legnagyobb metropolliszok légikikötőinek nyomába sem érhetünk, ám ha itthon, magunknak sikerül megteremtenünk egy biztos alapokon nyugvó, a Malév után is talpra állt, modern infrastrukturájú repteret, akkor a közelmúlt fapados-botrányait, a késéseket, a csomagmizériákat is sikerül némiképp elfelednünk. 

A legnagyobbak

Noha sokféleképpen rangsorolják a reptereket. Évről-évre számtalan toplista lát napvilágot, a kényelmi szempontoktól kezdve az alapterületen át, a kínált ételek minőségéig és a járatok számáig. Az egyik leghitelesebbet és a legfrissebbet és az éves beszámolókat az internationalairportreview teszi közzé évről-évre, az utasforgalom, illetve a fel-és leszállások alapján, hiszen mégis ettől tölt be nemzetközi kereskedelmi funkciót egy nemzeti légikikötő.

Különösebb meglepetések nélkül alakult a rangsor 2017-ben (Ezt az üzleti évet vettük alapul, mivel 2018-ra még csupán az első féléves adatok állnak rendelkezésre, azok is hiányosan, csakúgy mint az éves jelentésekben szereplő mérlegadatok – A szerk.), ám ha az átlagembernek meg kellene nevezni a világ legforgalmasabb repülőtereit, akkor valószínűleg New Yorkot, Londont, Pekinget vagy Tokiót említik a legtöbben.

Feltehetően nem sokan találják el az egyébként 1998-óta aranyérmest, az Atlantai Hartsfield-Jackson nemzetközi repteret, ahol közel 110 millió utas utazott át 2017-ben, nem kis összeget hagyva maga után.
A Hartsfield-Jackson reptéri komplexum naponta több mint 70 nemzetközi célállomásra indít gépeket, több mint 40 országba. Ez 24 óra (!) alatt 2500 légi járatot jelent 250-300 ezer közti utas számmal és 5 kifutópályával. A vendégek 207 darab kapu előtt várják az indulást.
Az utasok száma stabilan 3-4 százalék körül nő évente, amely meghozta a 2017-es üzleti évben a várt eredményt. A repülőtér adózás utáni tiszta bevétele 642 milliárd dollár volt. Ez a tavalyi év egészére nézve egészen bizonyos, hogy tovább emelkedik, hiszen 2018 első felében már több mint 320 milliárdot könyvelhettek el.

Megosztott első hely

Van egy másik első helyezett is, amely a londoni Gatwick reptér, ahol tavaly 45,6 millió utas fordult meg, ez 3,6 százalékkal több, mint 2017-ben. Ez persze édeskevés lenne toplistánkhoz, de a kuriózum abban áll, hogy ez a légikikötő-komplexum a világ legnagyobb forgalmú, egyetlen kifutópályás repülőtere. Van ugyan egy régi, használaton kívüli rövidebb pályája is, de az jelenleg nem felel meg a repülésbiztonsági előírásoknak. A repülőteret működtető cég októberben terveket jelentett be a második pálya felfejlesztésére, 500 millió fontos költségvetéssel. Ha e terv megvalósul, a második pálya a 2020-as évek közepétől fogadhat és indíthat főleg rövid távú járatokat. A cég többségi részesedését megvásárló Vinci a világ egyik legnagyobb építőipari és infrastruktúra-működtető vállalatcsoportja, a tranzakcióra több mint ezermilliárd forintot költöttek.

A Gatwick Airport Ltd. bevétele a márciussal zárult legutóbbi pénzügyi évben 5,4 százalékkal 764,2 millió fontra (272 milliárd forint) emelkedett, adózás előtti eredménye 233,7 millió font (több mint 83 milliárd forint) volt. Az EBITDA 10,1 százalékkal, 411,2 millió font, 154 milliárd forint volt.
A londoni komplexum abban is első lett tavaly, hogy a széndioxid-kibocsátást a lehető legminimálisabbra csökkenttették. Ebből is látszik, az a légikikötő, amely élen jár a környezetszennyezés megállításában, még inkább jövedelmezőbb helyzetbe kerülhet, főleg úgy, hogy 70 százalékos hulladék-újrahasznosítási arányt szeretnének elérni, amely szintén kiemelkedő.


Visszatérve a több kifutópályás repterekhez, a második legjövedelmezőbb légikikötő a Bejing Capital International Airport Kínában van, köszönhetően annak, hogy 95 millió utas fordult meg két évvel ezelőtt itt a fővárosi sokszintes komplexumban, félmillióval több, mint 2016-ban.
A Beijing Capital International Airport a 2017-es, adózás utáni 347 milliárd dolláros és hatalmas, 400 milliárdos profitjával és az 10 százalékos EBITDA-val messze kiemelkedik a 182 másik kínai kereskedelmi, illetve a világ többi légikikötői közül.
A pekingi nemzetközi repülőtér azért is különleges, mert hamarosan „vetélytársat” kap, ugyanis a tervek szerint szeptemberben adják át a forgalomnak a főváros új nemzetközi repterét: az egyelőre Daxing International Airport elnevezésű légikikötő a Capital zsúfoltságának enyhítésére szolgál. Amelyre szükség is van, hiszen az adatok szerint 557.000 le-és felszállás volt tavaly, 120 célállomással. Három, irdatlan méretű terminálnál 105 kapunál történik a be-és kiszállás. Kína tehát azt tervezi, hogy mintegy duplájára növeli repülőtereinek számát 2035-re, amikorra a világ legnagyobb légiközlekedési piacává válik, azaz az egek ura lesz, megelőzve mindenkit. Tavaly a kínai repülőtereken összesen 552 millió utas fordult meg, és ez a szám 2020-ra eléri a 720 milliót.


A dobogó harmadik helye a Dubai légikikötőnek jár, mivel több, mint 78 millió utas kiszolgálásáról gondoskodtak egy év alatt, ez 5 százalékkal több mint 2016-ban. Új, hatalmas terminálrészt is nyitottak, ennek beruházási értéke 12 milliárd dollár volt.

A légiközlekedési tevékenység folytatódó növekedésének köszönhetően a bevételek 12 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képest. Ennél is jövedelmezőbb volt a lakossági és élelmiszer-koncessziókból származó jövedelem, amely 16 százalékkal ugrott meg. Bőven van még utas szám növekedésre lehetőség, 110 millió átutazót simán kiszolgál a komplexum.
Dubai International Airport a 2017-es üzleti évben rekordnyereséget, 369 milliárd dollár profitot könyvelhetett el. A működési költségek tavaly 8 százalékkal növekedtek. Ez annak köszönhető, hogy a beruházások folyamatosan valósulnak meg, itt működik például a világ leghosszabb terminálja. Az eredmény hatására a társaság 545 millió dollár osztalékot osztott ki a Dubai befektetési konszernnek.


Érdekesség, hogy ez a repülőtér a Facebookon a legtöbb pozitív elismerést begyűjtő légikikötő lett, köszönhetően a több mint 1,5 millió lájknak. Amely nem csoda, hiszen világszerte 240 célállomásra szállítanak utasokat, szemben az 1990-es 36 desztinációval. Ez pedig 410 ezer fel-és leszállást eredményezett. Szintén különlegesség – és nem sok reptér teszi közzé –, hogy az utasok több mint 3 milliárd tonna szemetet hagytak maguk után, amely tíz Boeing 747-es súlyának felel meg. Az arab emírségekben a légi járművek száma 2 százalékkal 211 ezerre csökkent a régió geopolitikai helyzete miatt, míg a rakománykezelés 2 százalékkal 731 ezer tonnára nőtt.

Ezek után nem csoda, ha növelték az árakat 2006 és 2017 között a légikikötők, mostanra dupláját kérik a szolgáltatásokért Európában, mit korábban. A fizetendő összeg emelkedése jóval túlmutatott hazánkban is is az infláció emelkedésén.
Átlagosan 16 helyett már 33 eurót kérnek minden egyes utas után, tehát közel 10 ezer forintba kerül, hogy megnézik a személyinket, átvizsgálják a csomagunkat, és van hová leülni. Igaz, ebben már a kereskedelmi bevételek is benne vannak.