Inflációban végre kezdjük közelíteni a régiós szintet

Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet,  dezinfláció tehát felgyorsult: az augusztusi 16,4 százalékos infláció után a mostani adat jelentős esést mutat.

Ugyanakkor a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, ezen belül az élelmiszerek 0,2 százalékkal olcsóbbak lettek. A havi megugrás elsődleges oka a benzin árának drágulása és a forint gyengülése.

Elemzői becslések és a Magyar Nemzeti Bank Inflációs Jelentése szerint idén 18-19 százalék körül alakulhat az éves infláció.

A nyugdíjasokat érintő infláció 11,6 százalék, a maginfláció 13,1 százalék volt - a KSH adatai szerint.

Az infláció esése azt mutatja, hogy a régiós országok inflációs szintjét sikerült megközelíteni. Lengyelországban 8,2 százalék, Csehországban 8,8 százalék volt az infláció szeptemberben. Az euróövezetben 4,3 százalék volt az átlagos infláció az Eurostat előzetes adatai szerint.

A dezinflációs folyamatokat támogathatja:

• a magas árak bázisba kerülése: tavaly év végére megközelítette a 25 százalékot a magyarországi infláció
• a szigorú monetáris politika érezteti a hatását, a szigorítás még tartós lehet
• a normalizálódtak egy év alatt a világpiaci energiaárak,
• erősebb verseny alakult ki a boltláncok között a kötelező akciók nyomán,
• a kereslet erősen visszaesett
• a beruházások csökkentek,
• az árstopok kivezetése már az augusztusi, a vártnál magasabb értékben tükröződött.

• Az árfigyelő jó eredményeket hoz, továbbá bevezették a többfunkciós, szabadon összeállítható és megosztható bevásárlólistával kibővített árfigyelő rendszert is.

Az infláció alakulásánál felfelé mutató kockázatot jelenthet

- az adóemelések hatása,

- az energiaárak hatása (három hónap alatt 29 százalékkal emelkedett a nyersolaj ára), és ez az augusztusi infláción látszódott: a legnagyobb mértékben ugyanis az üzemanyagok ára emelkedett, 

- Az idei reálbércsökkenés miatti későbbi bérrendezések nyomán egy esetleges ár/bér spirál kialakulhat, főleg egy évközi bérkorrekció esetén.

- Az élelmiszerárak augusztusban ismét emelkedtek, így az éves alapú árindex 23,1 százalékról 19,5 százalékra csökkent, azaz közelíti az átlagos inflációt. Az élelmiszer-infláció esetében 44 százalék volt a legmagasabb érték januárban, vagyis a drágulás üteme augusztusra megfeleződött, de még mindig magas, holott idén az aszály okozta károk sem emelték az árakat.

- a profitinfláció, árspekuláció kockázata, ahogy arra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke is utalt.