Hátul a rangsorban – még kevesebbet költöttünk kutatás-fejlesztésre
ElemzésekCsak Bulgária és Románia van mögöttünk a felsőoktatást érintő kutatás-fejlesztési ráfordítások terén, mindenki más megelőz minket az Európai Unióban. De az ország egészét nézve sem sokkal jobb a helyzet. Ráadásul a most kiadott uniós adatok szerint tavaly még kevesebb költöttünk ilyenfajta programokra, amelyek ráadásul hazánk egyik legfontosabb kitörési esélyét jelentenék.
Az Eurostat legfrissebb, december 4-i jelentése szerint 2023-hoz képest 2024-ben 3,6 százalékkal nőtt átlagosan a GDP arányos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítás az EU-ban. Ez a GDP 2,24 százalékának felel meg.
Három százalékos vagy ennél több GDP arányos K+F ráfordítással hat ország büszkélkedhet: Svédország (3,6%), Belgium (3,4%), Ausztria (3,3%), Finnország (3,2%), Németország (3,1%) és Dánia (3,1%).
Magyarország – a 11. helyen lévő Csehországtól és a 15. helyen lévő Lengyelországtól lemaradva – 1,31 százalékos adatával a 19. helyen van. Megjegyzendő, hogy
a 2024. évi magyar adat (1,31%) alacsonyabb, mint a 2023. évi volt (1,38%).
A következő táblázatban a GDP arányos és az egy lakosra jutó – vásárlóerőparitáson és a 2005. évi árakon mért – értéket látjuk néhány országgal kapcsolatban.
- táblázat: K+F adatok néhány országban
|
Ország |
GDP arányos K+F % |
Egy főre jutó K+F (PPS, 2005 évi áron) (euró) |
|
2024 |
||
|
Magyarország |
1,31 |
268 |
|
Csehország |
1,82 |
446 |
|
Lengyelország |
1,41 |
336 |
|
Szlovákia |
0,98 |
231 |
|
Ausztria |
3,26 |
1045 |
|
Németország |
3,13 |
1014 |
|
Dánia |
3,01 |
990 |
|
EU átlag |
2,24 |
593 |
Forrás: Eurostat 2025.12.04.
A GDP arányos értékeknél jól látszanak a jelentős különbségek. Az igazán fontos adat azonban a változatlan áron mért – az inflációt kiküszöbölő – egy főre jutó érték, amelynek esetén a magyar érték a cseh értéknek 60, az osztrákénak 25,6 és az EU-s átlagnak 45,2 százaléka.
A magyar K+F ráfordítás – egy főre vetítve – tehát nem éri el az EU-s átlag felét, és alig haladja meg az osztrák érték egynegyedét.
Ezek az adatok országos átlagot tükröznek. Fontos azonban az ágazati megoszlás is.
A következő táblázatban az országos szintű, a kormányzati, a vállalkozási és a felsőoktatási szintű magyar K+F ráfordítást látjuk GDP arányosan és egy főre vetítve 2023-ban és 2024-ben.
- táblázat: K+F kiadások az egyes szektorokban
|
Ágazat |
GDP arányos K+F érték (%) |
Egy főre jutó K+F (PPS, 2005 évi áron) (euró) |
||
|
2023 |
2024 |
2023 |
2024 |
|
|
Országos |
1,38 |
1,31 |
281 |
268 |
|
Kormányzati |
0,15 |
0,13 |
30,8 |
26,2 |
|
Céges |
1,01 |
0,99 |
204,3 |
202,5 |
|
Felsőoktatás |
0,22 |
0,18 |
44,3 |
37,7 |
Forrás: Eurostat 2025.12.04.
A 2. táblázat adatai rossz hírrel szolgálnak:
mindkét mutatóra, mindhárom szektorban csökkentek 2023-ról 2024-re a K+F ráfordítások.
A felsőoktatás szerepe különösen fontos lenne. Az üzleti szektor és a felsőoktatás együttes kutatási tevékenysége segítené az innovációs hálózatosodást, klaszterek, innovációs ökoszisztémák létrejöttét, amelyek nélkül az EU-s innovációs teljesítmény táblán lévő 22-dik pozíciónkból nem tudunk érdemben előrelépni. Ennél is nagyobb gond, hogy
ha nem lépünk előre, akkor lemaradunk a tudásra alapuló, gyorsuló „posztindusztriális” versenyben.
Befejezésképpen, a következő ábrán az egy főre jutó felsőoktatási K+F ráfordításokat látjuk néhány országban.
- ábra. Egy főre jutó felsőoktatási K+F ráfordítás (Euró)
Forrás: Eurostat 2025.12.04.
Az ábrán világosan látható: az EU-ban csak Bulgáriát és Romániát előzzük meg.
