Hiába az idei rekordalacsony termés, nem elérhetetlen hogy az agrárium 20 millió embert lásson el

A tudatos gazdálkodással nehéz helyzetben is lehet fejlődni

A koronavírus-járvány és annak az utóhatásai okán felértékelődött az agrárium.

Az agrártársadalom megkapta azt a nagyobb figyelmet, társadalmon belüli megbecsültséget, amely korábban nagyon hiányzott számára

– fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 60. Közgazdász-vándorgyűlésén, ’’Az élelmiszer-ellátás biztonsága Magyarországon és Európában’’ című kerekasztal beszélgetés során.

Most a magyar mezőgazdaság jövője, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos élelmiszert állítson elő. Ez bár egyszerűnek hangzik, valójában komoly feladat. Emellett meg kell őrizni a vidék népességmegtartó erejével azt a társadalmi csoportot, akik a mezőgazdasággal, élelmiszer- kereskedelemmel, feldolgozással foglalkoznak - hangsúlyozta.

Mint mondta: merész kijelentés volt, amikor azt megfogalmaztuk, hogy 20-25 millió ember számára szeretnénk élelmiszert előállítani. Különösen igaz ez az idei év fényében, amikor a soha nem látott aszály sújtotta a hazai agráriumot. Ennek ellenére merni kell ilyen kijelentéseket tenni, mert nem lesz minden évben aszályhelyzet. A különböző krízishelyzetekre azonban fel kell készülni. A koronavírus-járvány az egyes ágazatok közül talán az agráriumot érintette az egyik legkevésbé, ezzel szemben az ukrajnai háború káros hatásai már most is érezhetőek a szektorban tetézve az aszály okozta súlyos károkat.

Ennek következtében a 2022-es évben jelentősen lecsökkent – minimalizálódott az ország élelmiszerexportja, ami egyébként rendszerint kifejezetten jelentős. Étkezési búzából sikerült annyit betakarítani, amennyire szüksége van az országnak, exportra csak minimális mennyiség jutott. A takarmánykukorica azonban nem lesz idén elég és importra fogunk szorulni. Erre korábban sosem volt még példa. Mindez annak ellenére lesz így, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent az állatállomány. Ennek az az oka, hogy az izocukor és keményítő gyártás komoly tételeket von el a takarmánykukorica terményből. Így most azt kell vizsgálni, hogy honnan hozhatunk be takarmánykukoricát – ismertette.

Szintén érdekes jelenség, hogy a hazai felvásárlási árak elszakadtak a nemzetközi áraktól. Jelenleg a magyar felvásárlási árak jóval magasabb a nemzetközi áraknál, ez korábban nem volt jellemző. Sok magyar gazda még mindig tartogatja a termést és kivár az eladással, ez pedig árfelhajtó hatással bír – sorolta.

A tudatos és jó gazdálkodással azonban a nehéz helyzeteken is könnyeben átjuthatnak az agrárium szereplői – húzta alá.

Érdemes kiemelni a kertészeteket - hangsúlyozta. Az elmúlt évek támogatásainak, a tudatos fejlesztéseknek és az új technológiák használatának köszönhetően a kertészetek komoly fejlődésen mentek keresztül és idén azon kevés alágazathoz tartoznak a mezőgazdaságon belül, amelyik még exportra is jelentős mennyiségben volt képes termelni. Egy új lehetőség nyílt idén meg ezen a téren. Nemrég komoly paradicsom szállítmányok indultak meg hazánkból a nyugati országokba. Ez annak az eredménye, hogy az elmúlt években a támogatási lehetőségeket kihasználva a kertészek nem csupán a geotermikus energiát használták, hanem megfelelő felületeket építettek, a legújabb technikákkal és aránylag megfelelően képzett szakemberekkel. Így a kertészet azon kevés ágazatok közé tartozik, amelyek exportra is tudnak termelni - fogalmazott.

Ha megnézzük ezt a tendenciát, akkor érdemes összekapcsolni a mostani európai politikai eseményekkel. Jelenleg a magas energiaárak miatt egyre több holland kertész nem tudja kifűteni az üvegházait. Nekünk azonban a Dél-Alföldön a geotermikus energia felhasználásával a rendelkezésünkre állnak ezek a csodálatos lehetőségeink, amelyek segítségével versenyképesek tudunk lenni Európában, sőt ha a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségeket egyre jobban kihasználják a kertészek, akkor akár átrendeződhet a primőrzöldségpiac Európában, legalábbis a paradicsom és paprika félék esetében – mondta Farkas Sándor.

Elmondta, hogy kiemelt kérdés a szakképzés helyzete is. A fejlődéshez ugyanis megfelelő szakemberekre van szükség. Fontos ebből a szempontból az agrárszakképzési rendszer, ami az új szakképzési törvény alapján beindult és melynek segítségével most már megvan az öt újonnan indult szakképzési centrum. Az a cél, hogy ne olyan szakembereket képezzünk, akik az elmúlt 50-70 év technikáján tanulják meg a szakmát, hanem a legmodernebb technológiák alkalmazásával ismerkedjenek meg. Ez a generáció majd tovább viheti azokat az elképzeléseket amelyeket a mostani generáció elindított.

A mezőgazdaságban óriási potenciál van. Az állattenyésztésben azok az újszerű technológiák, telepek, alkalmazásra kerültek, amelyek meg tudják teremteni az alapot az említett több millió ember élelmiszer szükségletére, akár baromfiban, akár sertésben, akár szarvasmarhában, akár tojástermelésben - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a nemrég Palkovics László miniszter által meghirdetett KKV-knak járó támogatások az agráriumot is érintik. Több energiaintenzív alágazat is tartozik a szektorhoz.

Ezek közül kiemelendő a gombaágazat, amelyben egyre erősebb pozíciókat szerzünk Európában. Nagyon fejlett gombatelepek épültek és épülnek az országban, amelyekben kimondottan elektromosáram segítségére épül a termelési tevékenység – ismertette.

Az a közös agrár program és stratégia, amely alapján mi a magyar mezőgazdaság erejét szeretnénk tovább növelni azt a célt szolgálja, hogy az európai fenntarthatósági szempontoknak megfelelve tudjunk annyi alapanyagot termelni Magyarországon, amire szükség lehet - fogalmazott.

Az élelmiszeriparban és a feldolgozásban jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre. Ezek jelentős részben kihasználásra kerülnek. Óriási lehetőségek vannak most az agráriumban és azok a támogatási összegek amelyek a mostani nehéz pillanatokban is a rendelkezésünkre állnak, azt a célt szolgálják, hogy bármilyen helyzetben tudjunk megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszert előállítani az ország lakossága számára. Az a cél, hogy a boltok polcain 80 százalékban magyar élelmiszer legyen. Ennek érdekében kiemelten fontos most az öntözésfejlesztés is. 2030-ig 400 ezer hektár öntözhető területet szeretnénk létrehozni. Ezen túl pedig jó lenne ha az olyan tervek is létrejöhetnének, mint a csongrádi vízlépcső, vagy a bökényi duzzasztó. Ezek segítségével részben a Homokhátság kérdésköre is megoldható.Ezen túl a talajvízszint emelésével, a vízfolyások visszatartásával, a csatornahálózatok felújításával, a belvíz visszatartásával, megfelelő tározók létrehozásával itt Kárpát-medencében egy olyan rendszert tudunk létrehozni ami az alföldi belső mikroklímában képes változást elérni – húzta alá.

Közelítünk az uniós átlaghoz

A jövőkép a rendkívül gyors változások miatt nagyon kaotikus. A mostani prioritás az lehet, hogy megkeressük azokat a stabilitási pontokat, ha az élelmiszergazdaságról van szó, amelyek nagyjából biztosíthatnák ennek a szektornak a stabilitását hosszabb távon és általuk védekezni lehessen azokkal a fenyegetésekkel szemben amelyek kirajzolódnak a jövőben – hangsúlyozta Dinya László a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professor emeritusa.

Mint mondta, a fő kérdés, hogy melyek azok a területek amelyeken komoly fejlesztésekre van szükség, hogy kihasználjuk a meglévő potenciálokat.

Napjainkban három tényezőt kell összhangba hozni, ha élelmezésbiztonságról beszélünk. Ezek a megfizethetőség, a megfelelő minőség-élelmiszerbiztonság és a hozzáférhetőség - ismertette.

Ezt az utóbbi 10 évben nemzetközi összevetésben is vizsgálják és a három tényezőből összevetik a globális élelmezésbiztonsági indexben (GFSI). Magyarország ebben a nemzetközi összevetésben fejlődött az elmúlt 10 évben. Míg 2012-ben 68,2 százalékon állt a GFSI mutatója az országnak, addig 2022-ben már 72,1 százalékon, tehát 3,9 százalékkal javult Magyarország élelmezésbiztonsági indexe. Eközben az Európai Unió átlaga nagyjából egy szinten mozgott, tehát egy lassú felzárkózás zajlott az országban. Magyarország tehát folyamatosan lépked előre, de vannak olyan küszöbök, amiken át kell lépni, hogy fejlődhessünk. Jelenleg Romániával, Szlovákiával, Bulgáriával vagyunk versenybe. A cél 2030-ig az kell hogy legyen, hogy elérjük az európai átlagot, ami jelenleg 76,5 százalék - sorolta.

Magyarország eredményei a GFSI mutató egyes összetevőinek tekintetében az uniós átlaghoz, az uniós minimum értékhez és az uniós maximum értékhez viszonyítva.

Magyarország az elérhetőség szempontjából meg is haladja az uniós átlagot, így ez a mutató, megfelelő. Ezzel szemben azonban 5 százalékkal elmaradunk az uniós átlagtól a megfizethetőség terén, 7 százalékkal maradunk el a környezeti fenntarthatóság kapcsán és 10 százalék a lemaradásunk a minőség terén. Ezek tehát azok a területek, amelyeken fejlesztésekre van szükség – részletezte az adatokat Dinya László.

A fejlesztésre szoruló kritikus részterületek

Miért magas az élelmiszer infláció?

Mindannyian érezzük, hogy minden jóval drágább az üzletekben, mint akár egy évvel ezelőtt. Ha európai uniós összevetésben vizsgáljuk, az látható, hogy Magyarországon a legmagasabb az élelmiszer infláció. Augusztusban ez a mutató 34 százalék volt és az egyes kategóriákban is vagy az élen, vagy az elsők között vagyunk – mondta Páll Zsombor, az Agrárminisztérium statisztikai koordinátora.

A drágulás uniós átlagnál magasabb mértéke több tényezőn múlik - hangsúlyozta.

Az egyik a forint gyengülése. Augusztusban 14 százalék volt a forint leértékelődése az euróval szemben, míg a régiós devizák 0 és 4 százalék között veszítettek az értékükből. Ez önmagában jelentős költségnövekedést jelent, figyelembe véve a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar jelentős import igényét - ismertette.

A drágulást előidéző másik fontos tényező, az energiaárak emelkedése. Ez a hatás technológiai és a hatékonyságbéli különbségek miatt érvényesül jobban Magyarországon mint Nyugat-Európában. A magyar élelmiszeripar ugyanis nagyobb mennyiségű energiát igényel egységnyi termék előállításához - fogalmazott.

Kiemelte, hogy fontos ezentúl megemlíteni az árszintet. Valójában most egyfajta közeledést látunk az uniós átlaghoz. Magyarországon 2021-ben átlagosan 84 százaléka volt az élelmiszerek árszintje az uniósnak. Most a negyedik legalacsonyabb árszintről közelítünk az uniós szinthez.

Emellett nagyon lényeges tényező az elmúlt évek expanzív költségvetési politikája. Több kormányzati intézkedés is nagyon helyesen a lakosság elkölthető jövedelmeinek a növekedését célozta, ez nyilván ösztönözte a fogyasztói kiadásokat, ehhez társult egy magas GDP növekedés, ami a munkaerőhiánnyal párosulva egy erőteljes béremelést eredményezett, ez pedig szintén az infláció növekedésének irányába hatott – húzta alá.

A Magyar Közgazdasági Társaság 60. Közgazdász-vándorgyűlésének, ’’Az élelmiszer-ellátás biztonsága Magyarországon és Európában’’ című kerekasztal beszélgetése az alábbi videón megtekinthető: