Hogy állnak a magyar vállalkozások az innovációs versenyben?
ElemzésekA hazai innovatív vállalkozások aránya javult az elmúlt években, azonban még mindig nem értük el a 10 évvel ezelőtti szinteket. Az innováció fokozása többek között azért fontos, mert a KSH adatai alapján 2020-ban az innovatív vállalkozások minden létszám-kategóriában nagyobb átlagos árbevétellel és létszámmal rendelkeztek, mint a nem innovatívak. Az egy vállalkozásra jutó átlagos árbevételük több mint két és félszer magasabb volt, mint a nem innovatív vállalkozásoké.
Az innovatív vállalkozások aránya a 2008-2009-es gazdasági válság utáni mélypontot követően trendszerűen emelkedik Magyarországon. A 2010-es szinteket azonban még mindig nem sikerült elérni.
A KSH adatai alapján a szolgáltatási és az ipari szektorban az innovációs tevékenységet végzők átlagos gyakorisága azonos volt (32,7 százalék), miközben az egyes ipari és szolgáltatási területek innovációs aktivitása között jelentős különbségek adódtak. Például a feldolgozóiparban 33 százalék, az információ, kommunikáció területén 54 százalék volt az innovatív vállalkozások aránya.
2020 végén a nagyvállalkozások 24 százalékának volt folyamatban lévő innovációs tevékenysége. Az időszakot azonban már érdemben érintette a koronavírus-járvány.
Az innovatív vállalkozások aránya a vállalatmérettel egyenes arányban növekszik.
Innovatív vállalkozások aránya a magyar gazdaságban
Forrás: KSH
A vállalkozások közel 30 százaléka – a nagyvállalkozások fele – innovatív, ami a 2016–2018-as időszakinál kedvezőbb jelenség.
A termékinnovációt bevezető vállalkozások aránya alapvetően nem változott, minden ötödik vállalkozás vezetett be új vagy továbbfejlesztett terméket (árut vagy szolgáltatást), amiből 2020. évi árbevételük átlagosan 18 százaléka származott – derül ki a KSH helyzetértékeléséből.
K+F és innováció
A 2016–2018 közötti időszakhoz képest a Magyarországon innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya (32,7 százalék) a V4-országok átlagánál (39,3 százalék) jóval mérsékeltebben emelkedett.
Ennek következtében hazánk ezen országcsoport átlagához viszonyított elmaradása az előző időszaki 1,2-ről 6,6 százalékpontra nőtt.
Fontos, hogy az innovációs, kutatás-fejlesztési költségek elérjék a GDP 2, de inkább 3 százalékát a következő évtizedben. Ezáltal ugyanis hazánk felzárkózhatna a leginnovatívabb uniós országok táborába.
Termelékenység és versenyképesség
Az elmúlt években jelentős béremelkedés zajlott. A bértömeg ezáltal a historikus átlaga felé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások az árbevételük egyre jelentősebb részét kénytelenek kifizetni munkabérként a munkaerő megtartása érdekében.
Emiatt a gyors béremelkedés fenntartása a termelékenység fokozásával érhető csak el.
Emellett a termelékenység fokozása a vállalati költségstruktúrára is kedvező hatást gyakorol. Ezáltal a vállalatok versenyképesebb árakat tudnak nyújtani, ami segít az infláció mérséklésében. Másfelől az exportpiacon a magyar kkv szegmensnek a nyugati vállalkozásokkal kell megküzdeniük.
Csak a versenyképes, innovatív vállalkozások tudnak ezáltal exportpiaci részesedést növelni.
Innováció előnyei
A KSH adatai alapján 2020-ban az innovatív vállalkozások minden létszám-kategóriában nagyobb átlagos árbevétellel és létszámmal rendelkeztek, mint a nem innovatívak.
Az egy vállalkozásra jutó átlagos árbevételük több mint két és félszer magasabb volt, mint a nem innovatív vállalkozásoké. Az exportárbevétel esetében is az innovatív vállalkozásoknál csapódott le az árbevétel több mint 54 százaléka.
