Hogyan kerülhet a TOP 200-ba magyar egyetem?

Elemzések2019. jún 18.Harsányi Péter

Összegezzük, hogy az MNB 330 pontos versenyképességi programja alapján milyen fontosabb intézkedésekre van szükség a felsőoktatásban, hogy Magyarország kitörjön a közepes fejlettség csapdájából.

Hosszútávon a versenyképesség és a termelékenység javítása, ezáltal a gazdasági felzárkózás érdekében elengedhetetlen a felsőoktatás színvonalának és a képzésben résztvevők számának a növelése.

A gyorsan változó munkaerőpiaci igények miatt az oktatási rendszernek a jövőben a lexikális alaptudás biztosítása mellett a megfelelő alapkészségek – különös tekintettel az informatikai ismeretekre és idegen nyelvekre - és a pénzügyi műveltség fokozott elsajátítására kell koncentrálnia. Egyre fontosabbá válik továbbá az élethosszig tartó tanulás koncepciója.

Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy milyen kihívásokkal szembesül jelenleg a magyar felsőoktatás, illetve milyen intézkedéseket szükséges megvalósítani ahhoz, hogy nemzetközi összehasonlításban is érdemben javuljon a hazai egyetemek oktatási színvonala.

Felsőoktatási intézmények közötti verseny fokozása

Magyarország régiós és nemzetközi összehasonlításban is átlag alatti mértékben költ a felsőoktatásra. Hazánkban a felsőoktatási kiadások a GDP 0,9 százalékát tették ki, ami elmarad a többi visegrádi ország 1,4 százalékos, illetve Ausztria 1,7 százalékos értékétől.

Ezenfelül Magyarországon csak a kiadások 63 százaléka származik állami forrásból, mely szintén elmarad a régiós átlagtól.

Emellett a felsőoktatási ágazatban a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított források tekintetében is elmaradunk más országoktól: Ausztria és a többi európai ország is a kétszeresét költi erre a területre GDP arányosan.

 A helyzet javítása érdekében az MNB javaslatcsomaga szerint szükséges:

  • a versengő környezet kialakítása a felsőoktatásban többek között a hatékonyság növelése és a hírnév javítása céljából
  • a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése, melynek keretében megújulna az informatikai felszerelés, valamint a kutatási tevékenységhez szükséges géppark
  • a felsőoktatás és vállalatok közötti kapcsolat erősítése, valamint a piaci igények és a magántőke nagyobb mértékű becsatornázása az oktatási rendszerbe, így rugalmasabban alkalmazkodhatnak a hallgatók a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez
  • a felsőoktatási K+F kiadások a GDP 0,5 százalékára történő emelése, aminek következtében növelhető lenne a kutatási-fejlesztési területen dolgozók bérszínvonala, fejleszthető lenne az eszközpark, illetve megvalósulhatna az oktatók PhD tanulmányainak fokozottabb támogatása és a kutatási ösztöndíjak bővítése
  • az egyetemi infrastruktúra bérbeadása, amely segítené a korai életszakaszban lévő kkv-k innovációs tevékenységét, illetőleg növelné az egyetemek piaci bevételét – utóbbira jó példa a Debreceni Egyetem. A rendelkezésre álló források gyarapítása érdekében továbbá bővíteni lehetne a hazai felsőoktatásban tanuló fizetős külföldi hallgatók számát.

Hazai felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítása

A felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalában. A TOP 500 egyetem közé egyedül a Szegedi Tudományegyetem került be, mely a 470. helyen szerepel.

A felsőoktatás egyik jó mérőszáma, hogy mekkora a külföldi diákok részaránya a hallgatók között.

Ezen a területen ugyan jobban teljesítünk régiós társainknál, azonban jelentősen elmaradtunk Ausztria mögött, különösen a doktori képzések esetében nagy a lemaradás.

A jegybank által javasolt intézkedések alapján fontos lenne:

  • vonzóbbá kell tenni az oktatási pályát, azaz növelni az oktatók megbecsültségét, racionalizálni az oktatott tantárgyak számát, minél nagyobb arányban kiszervezni az adminisztratív feladatokat, szolgálati lakásokat és egyetemi bölcsődéket biztosítani, támogatni az oktatók külföldi továbbképzését és biztosítani a kutatási szabadságot
  • a felsőoktatási rangsorok szempontjainak érvényesítése a finanszírozásban, aminek keretében az állami finanszírozás egy része ugyanazoktól a szempontoktól függne, mint amiket figyelembe vesznek a nemzetközi rangsorok kialakítása során, így az egyes intézmények is motiválva lennének arra, hogy javuljon a teljesítményük ezekben a mutatókban
  • a kettős diploma programok és angol nyelvű publikációk támogatása
  • a specifikus posztgraduális képzések elindítása az elvándorlás visszafordítására

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése

Hazánkban az európai és a visegrádi országok átlagánál is kevesebb ember vesz részt a felsőoktatásban, illetve rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

További probléma, hogy az elmúlt években számottevően csökkent a hazai felsőoktatásban a hallgatók létszáma: 2005/06-os tanévben 424 ezer hallgató tanult Magyarországon, ami a 2017/18-as tanévre 283 ezer diákra mérséklődött a KSH adatai alapján.

Gondot okoz az is, hogy a 25-34 éves korosztályban Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az Európai Unióban a maga 30 százalék körüli értékével. Ennek tükrében különösen megéri továbbtanulni, ugyanis hazánkban az egyik legmagasabb a továbbtanulás bérprémiuma.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése szükséges ahhoz, hogy hazánk át tudjon lépni az innováció vezérelt gazdaságok közé. Ennek érdekében pedig elengedhetetlen:

  • a felsőoktatás beiskolázási bázisának szélesítése, azaz meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szakképzésből is be lehessen kerülni a felsőoktatásba, illetve, hogy a gimnáziumokban végzettek minél nagyobb aránya tanuljon tovább az érettségit követően
  • a kollégiumi férőhelyek számának növelése, ugyanis gyakran a továbbtanuláshoz kapcsolódó lakhatási költségek jelentik a legnagyobb terhet a családok számára
  • a tanulmányi eredményektől függő, illetve szociális ösztöndíj-rendszerek bővítése
  • a felsőoktatás önköltségi díjának egyetemi eredményektől függővé tétele, hogy a diákok az egyetemi években is motiváltak maradjanak
  • a felsőoktatási tantárgyi szerkezet átalakítása úgy, hogy egy félévben kevesebb, de több befektetetett munkát igénylő tantárgy legyen, valamint a szemináriumi órákon elsősorban az előadásokon elmondottak és az otthon elolvasott tananyagok értelmezésére és gyakorlati alkalmazására törekedjenek
  • a külföldi részképzési lehetőségek növelése annak érdekében, hogy csökkenjen a teljesen külföldön tanuló és végül ott letelepedő diákok aránya

A műszaki, a természettudományos, illetve az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) területeken végzettek arányának növelése

Hazánkban viszonylag alacsony a reál területeken végzettek aránya a társadalomban. A 20-29 éves korosztály 12,5 százaléka rendelkezik ilyen végzettséggel hazánkban, ami elmarad az uniós 16,3 százalékos, illetve a többi visegrádi ország 18,1 százalékos átlagától. Szerencsére a frissen végzettek körében már nem tapasztalható ekkora lemaradás, ebben az esetben csak egy százalékponttal vagyunk az uniós 15 százalékos átlag alatt.

A felsőoktatásban a reál végzettségűek arányának további növekedése az innovációs tevékenység erősödésével hozzá tud járulni a fenntartható felzárkózás megvalósulásához.

Kiemelt fontosságú, hogy a digitalizáció és az automatizáció korszakában megfelelő számú, informatikai és mérnöki területen magasan képzett munkavállaló legyen jelen a gazdaságban.

A műszaki, természettudományos és IKT területeken végzettek arányának növeléséhez elsősorban a közoktatásban kell fejleszteni a reál tantárgyak oktatási színvonalát. Ahhoz ugyanis, hogy valaki reál területen tanuljon tovább, annak a matematikán felül további legalább egy reál tantárgyból tett, bizonyos esetekben emelt szinttű érettségivel kell rendelkeznie.

A 330 pontos versenyképességi programban szereplő javaslatok alapján előnyös lehetne, ha a jelenleg szabadon választható 5. érettségi tárgyat mindenképpen valamelyik természettudományos tantárgyból kellene letenni.

Végezetül pedig el kell érni a lemorzsolódás csökkenését az egyetemi képzéseken, amit támogatna egy gyakorlatiasabb tanterv kialakítása, a duális képzést kínáló szakok számának a növelése, valamint az oktatás megkezdését megelőző részletesebb tájékoztatás.