Hogyan segíthet az oktatás a hátrányos helyzetű gyerekeknek?
ElemzésekA 21. században egyértelművé vált, hogy a sikeres élethez nem csupán a szakmai, úgynevezett "hard" kompetenciák elengedhetetlenek, hanem a társas és érzelmi intelligencia is kiemelkedő szerepet játszik. Ezt az összetett készséghalmazt vizsgálták a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának online konferenciáján a szakemberek az iskolai hátránykompenzáció kontextusában.
A hátránykompenzáció hosszú távú sikeréhez elengedhetetlen a szociális kompetenciák folyamatos fejlesztése. Az elmúlt évtizedekben a magyar oktatási rendszer többször átalakult, azonban az esélyegyenlőség megteremtése mindig központi célként jelent meg. Az integráció egyik leghatékonyabb módja a szociális készségek fejlesztése nemcsak az iskolások, hanem az őket körülvevő közösség szempontjából is. Bár a szakmai elvek adottak, a gyakorlatba való átültetés üteme sokszor elmarad az elméleti megközelítések mögött.
A rendszerváltás utáni Magyarországon az oktatás terén megerősödtek és újrafogalmazódtak azok a nézetek, amelyek szerint a demokratizálódás alapját a tudás, a korszerű és személyre szabott oktatás jelentik. Ezek az álláspontok az oktatási rendszer teljes vertikumának átalakítását és hatékonyabbá tételét tűzték ki célul.
-foglalta össze az oktatási rendszer célkitűzéseit Tibori Timea, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének senior kutatója.
A hátránykompenzáló programok nemcsak az iskolai előmenetelben, hanem az életben való boldogulásban is kulcsszerepet játszanak. A fejletlen szociális készségekkel rendelkező diákok nagyobb valószínűséggel szembesülnek iskolai lemorzsolódással, viselkedési problémákkal és különböző kockázati tényezőkkel, mint például a szerhasználatvagy a deviáns magatartásformák. Az ilyen programok sokféle célcsoportot érhetnek el, beleértve az óvodásokat, iskolásokat és szüleiket is, valamint a pedagógusokat és szociális szakembereket.
A sikeres programokra jellemző a segítők és pedagógusok pozitív, támogató attitűdje, amely elősegíti a hatékony együttműködést. Emellett kiemelten fontos a gyermekközpontú megközelítés és a megfelelő szakmai támogatás, hiszen ezek biztosítják a résztvevők egyéni igényeinek figyelembevételét. A programok eredményességét tovább növeli a szülők aktív bevonása és a velük való hatékony kommunikáció, amely erősíti az otthoni és intézményi nevelés összhangját. Végül, a siker érdekében elengedhetetlen a programok rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése, hogy azok folyamatosan alkalmazkodni tudjanak az aktuális igényekhez és kihívásokhoz.
-emelte ki a sikeres hátránykompenzáló programok alapjait Bihari Ildikó, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézetének egyetemi adjunktusa.
Gyakorlati példák a hátránykompenzációban
A történetmesélés és a történet-előadási gyakorlat integráltan támogatja a nyelvi készségek fejlődését, hozzájárul a szociális és érzelmi intelligencia erősítéséhez az óvodáskorú gyermekeknél. Emellett fejleszti a kialakulóban lévő írástudáshoz kapcsolódó készségeket is, és hozzájárul az iskolaérettséghez is.
A Peace program egy másik kiváló példa, amely az iskolai társas-érzelmi tanulásra épül, és az interperszonális kommunikáció, önbizalom, érzelmi intelligencia és döntéshozatal fejlesztését célozza. Az ilyen kezdeményezések elősegítik az érzelmi kontroll és a problémamegoldó képesség fejlődését, amelyek hosszú távon csökkentik az agressziót és növeli a figyelmet, koncentrációt.
A család szerepe a hátránykompenzációban
A családi háttér és az iskolarendszer együttműködése kulcsfontosságú a hátrányok leküzdésében. A szocioökonómiai státusz és a tanulmányi teljesítmény szoros kapcsolatban áll egymással, ahogyan azt a PISA-felmérések is alátámasztják. Mert a teljesítménykülönbségek nagy része nem a tanítási rendszerek, illetve azok hatékonyságainak különbözőségéből ered, hanem a gyerekek közötti gazdasági-szociális-kulturális státuszkülönbségekből.
A hátrányos helyzetű gyermekek pszichoszociális fejlődése gyakran sérül a családok anyagi nehézségei, a szülői stressz és az ebből fakadó nevelési problémák miatt. Ezért egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül a szülők nevelési attitűdje és a társas-érzelmi készségeik fejlesztése is.
-hívta fel a szülők szerepére a figyelmet Molnárné Kovács Judit, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára.
A közoktatásbeli hátránykompenzációról szóló teljes szakmai konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
