Hogyan zajlott az egyetlen, eurót bevezető visegrádi ország villámgyors felzárkózása?

Csehszlovák múlt

A csehszlovák állam felbomlásakor sokan attól tartottak, hogy a két új ország gazdaságilag rendkívül eltérő irányba fog haladni: Csehország újra gyorsan olyan fejlett lesz, mint évszázadokon át, a Német-Római Birodalom részeként, illetve a Habsburg Birodalom örökös tartományaként volt, Szlovákia sorsát pedig meghatározza 1918 előtti régmúltja, amikor amikor az ezeréves Magyarország egyik szegény régiója volt.

A helyzet azonban már az induláskor sem volt ilyen drámai, miután a csehszlovák állam fennállásának időszaka is már elég sok változást hozott. A két világháború között Csehszlovákia gazdaságilag viszonylag fejlett ország volt, majd a kommunista időszakban is odafigyeltek rá, hogy a szlovák részt fejlesszék, és csökkenjen a Csehországhoz képesti eltérés.

A rendszerváltáskor a még egyben lévő ország hasonló helyzetben volt, mint a régió, de egyvalami hamar feltűnt: lényegében egyedüliként az országban nem került sor a valuta erős leértékelődésére, vagyis

a rendszerváltást sikerült hiperinfláció és a pénz elértéktelenedése nélkül megvalósítani.

Meglepetés

A kettéválás 2-3 évvel később következett be, és a várakozások szerint a szlovák koronának erősen le kellett volna értékelődnie cseh társához. Erre sem került sor: mindössze 10 százalék különbség alakult ki az árfolyamok között, ez később sem nőtt érdemben, később pedig nem a fejlettebb Csehország, hanem Szlovákia vezette be az eurót, mégpedig a 2009 elején, a válság idején, amely már viszonylag jó állapotban, nagy növekedés után érte a szlovák gazdaságot.

Egy főre eső GDP alakulása Szlovákiában (1995-2020)

Az új ország gazdasága meglepően hamar, már 1994-től növekvő pályára állt, 1995-ben már 6,5 százalékkal bővült a GDP, míg nálunk csak fájdalmas visszaesések, majd a Bokros-csomag sokkja után csak 1996-tól indult meg a növekedés. Az évezred utolsó évére ugyan lelassult a szlovák gazdaság növekedése, de 2000-től aztán jött az aranykor: ekkor történt meg a felzárkózási folyamat leggyorsabb része. Ennek csúcsa 2006 és 2007 volt, amikor

8,5, illetve 10,8 százalékkal nőtt a gazdaság.

Ipararosodás

Az 1998-ban hatalomra kerülő Dzurinda-kormány piacbarát szerkezeti átalakításba fogott, felgyorsította, majd befejezte a privatizációt, és a mi a legdöntőbb: vonzóvá tette az országot a külföldi befektetők, ezen belül is a termelést Szlovákiába telepítő cégek, mindenekelőtt az autógyárak számára. Azok özönlöttek is az országba, és miután Szlovákia lakossága jóval kisebb, mint a többi visegrádi országé, az egy főre jutó autógyártás úgy felfutott, hogy az ország ebben világelső lett.

A szlovák (kék) és a magyar (fekete pontok) GDP növekedés mértéke, és a szlovák növekedés trendje (fekete vonal) (éves alapon, %)

Hamar kiheverték

A példátlanul gyors növekedési szakasz után a válság 2009-ben Szlovákiában is visszaesést hozott 5,4 százalékos mértékben, de ez csak az előző évi növekedést nullázta le, majd 2010-ben nagyrészt le is dolgozták, 5 százalékos növekedés mellett. Ezt követően lelassult a növekedést évi 2 százalék alá, majd 2015-től ismét 3, több évben 4 százalék feletti lett az ütem, ebben az időszakban azonban már a többi visegrádi ország, főleg Magyarország és Lengyelország gazdasági is hasonló, sőt, magasabb ütemben növekedett.

Szlovákia és Magyarország egy főre eső GDP-je vásárlóerő paritáson (1995-2020)

Kezelhető adósság

Ami még egy lényeges dolog: Szlovákia eladósodottsága viszonylag mérsékelt maradt, 2019-ig

sosem érte a maastrichti kritérium 60 százalékos szintjét. Az ezredfordulón 50 százalék volt a GDP-arányos szint, a nagy növekedés időszakában ez erősen lecsökkent, 2008-ra 30 százalékra. A válság alatt újra n9vekedésnek indult és 2012-re 50 százalék fölé került, onnan azonban mérsékelt csökkenő pályára állt, a járvány előtti utolsó „békeévben” 48 százalék volt.

Szlovákia és Magyarország államadóssága a GDP arányában (1995-2020)

Több tényező

Összesítve azt láthatjuk, hogy Szlovákia viszonylag sikeres felzárkózása több tényezőnek köszönhető. Egyrészt a 90-es években a rendszerváltás sokkja után viszonylag hamar növekedési pályára állt az ország, miközben az inflációt is viszonylag gyorsan sikerült leszorítani, a szlovák korona rövid fennállása alatt stabil maradt.

Döntő az ezredfordulón induló befektetőbarát gazdaságpolitika, melynek hatására több iparág, de leginkább az autógyárak szinte elárasztották az országot. A szomszédokhoz képesti kis lakosságszám azt eredményezte, hogy ugyanakkora termelésű autógyár egy főre vetítve sokkal nagyobb GDP-t állít elő, mint mondjuk nálunk, vagy Csehországban (a 38 milliós Lengyelországot nem is említve).

Munkanélküliség

A másik érdekesség, hogy a munkanélküliség általában magasabb volt a rendszerváltás óta, mint nálunk, és az utóbbi években, amikor nálunk munkaerőhiány jelentkezett, Szlovákiában közel 6 százalékos volt a szint, ami egyes, az iparosodás által nem érintett régióknak köszönhető, elsősorban az ország keleti részein.

A munkanélküliségi ráta alakulása Szlovákiában (1995-2020)

Kis terület, nagy eltérés

Végül két dolgot érdemes még megemlíteni: az ország ugyan kicsi, de rendkívül nagy eltérés van egyes részei között. Ez a folyamat nálunk is jellemző, de miután Budapest az ország közepén van, ez valamelyes kiegyensúlyozó hatású, míg Szlovákiában a főváros, Pozsony az ország nyugati szélén, az osztrák határon van, mindössze 60 km-re Bécstől. Ez azt okozza, hogy Pozsony rendkívül fejlett, az egy főre jutó GDP

az EU-átlag 200 százalékát közelíti, míg Kelet-Szlovákiában ugyanez csak az EU-átlag alig több mint 50 százaléka.