Hőségriadó: ennyibe kerül egy nap klímahasználat Magyarországon kánikulában
ElemzésekJúnius 19-étől megduplázódott a hűtési üzemmódot használó otthonok aránya. Egy nap hűtés átlagosan 1,65 kWh energiát igényelt, és áramtarifától függően 61–116 forintos költséget jelenthetett a lakosságnak.
Június 19-e után a hőséghullám miatt meredeken nőtt a hűtési igény: június 24-re az alkalmazáshoz kapcsolt otthonok 58%-a használta hűtésre a készülékét. Ez azt jelenti, hogy
a hónap elején és közepén mért, mintegy 10% körüli szintről kevesebb mint két hét alatt több mint ötszörösére nőtt a hűtési üzemmód használata, a legnagyobb ugrás pedig mindössze két nap alatt következett be.Ma már evidenciának számít, hogy a klímát nem rövid időszakokra bekapcsolva, alacsony hőmérsékleten célszerű használni, hanem a kinti hőmérséklettől lehetőleg 10 °C-nál nem nagyobb hőmérséklet-különbséget beállítva.
Egy nap hűtés: 1,65 kWh energiafelhasználás, 61–116 forintnyi költség
Az Onecta app összesített adatai alapján – amely a készülékek áramfelvételi adataival kalkulál - a június 1-24. közötti időszakban egy hűtött otthon napi átlagos energiaigénye 1,65 kWh volt.
Ez a Daikin számítása szerint az MVM A1 tarifa alapján naponta nagyjából 61–116 forintos költséget jelenthetett. A június 19-étől beköszöntött kánikulai napoktól mérve a klímák energiaigénye átlagosan napi 3 kWhra emelkedett, vagyis egy kánikulai nap energiaköltsége 105 – 200 forint között mozgott. A pontos fogyasztás természetesen függ a lakás méretétől, tájolásától, hőszigetelésétől, a beállított hőmérséklettől, a használt készülék típusától és attól is, hogy hány helyiséget hűtenek egyszerre.
Az inverteres hőszivattyús klímák nyáron, hűtés közben lényegesen kevesebb energiát igényelnek, mint amennyit megtakarítanak télen, a fosszilis fűtés kiváltásával, ami a költségeken is meglátszódik.
Ha egy háztartás évi 2200 m³ gázzal oldotta meg a fűtést (ez egy konvektoros fűtésű lakás átlagos fogyasztása), akkor a 2022. augusztus 1-jétől érvényes rezsiárak mellett mintegy 530 000 forint volt a gázszámlája, míg ugyanez a fűtés levegő–levegő hőszivattyús rendszerrel körülbelül 75 000 forintból megoldható volt, vagyis 455 000 forintot takarított meg az, aki gáz helyett klímával fűtött. A nyári hűtés néhány tízezer forintos költsége jellemzően töredéke a fűtési szezonban a gázzal vagy fosszilis energiahordozóval szemben elért megtakarításnak.
A hűtő-fűtő klímák négyévszakos használata kevesebbe kerül, mint a gázfűtés, miközben egész évben komfortosabb a levegő, és a károsanyag-kibocsátás is alacsonyabb marad. A H-tarifát igényelve és észszerű beállításokat használva a téli nyereség tovább növelhető
A hőség az alkalmazáshasználatot is megduplázta
A hűtési igény megugrásával párhuzamosan az Onecta alkalmazás napi aktív felhasználóinak száma is meredeken emelkedett.
Júniusban mindössze három nap alatt a napi aktív felhasználók száma közel duplájára nőtt, és 10%-kal magasabb értéket ért el, mint a 2025-ös év során bármikor.
Az app adataiból jól látszik, hogy a felhasználók nemcsak bekapcsolták a klímát, hanem aktívabban kezdték el használni a távoli vezérlést és az előre beállított időzítést is, hiszen így
az otthoni levegő komfortja már munkából, útközben vagy lefekvés előtt is könnyen szabályozható.
A hirtelen hőmérséklet-változás
nemcsak a hűtési üzemmód használatában, hanem az okosfunkciók iránti érdeklődésben is látványos ugrást hozott.
Az Onecta alkalmazásban a Schedule, vagyis az időzítés funkció oldalának napi látogatottsága négy nap alatt közel kilencszeresére emelkedett.
A hirtelen beköszöntött hőségre a Daikin adatai szerint a Powerful üzemmód használata is utal, hiszen június 14-e után több mint duplájára emelkedett ennek a funkciónak a használata: nagyjából 2%-ról mintegy 5%ra nőtt.
