Ideje tisztán látni: mennyire vagyunk lemaradva az osztrákoktól?

A termelékenységi feltétel pedig arra utal, hogy a versenyképességet jelentősen befolyásolja, hogy mekkora a gazdasági szerkezetben nagyobb arányt képviselő ágazatok termelékenysége.

Az EU-s gazdaság szerkezetéről frissen megjelent Eurostat tanulmány (Key figures on European business. 2024 Edition)  részletesen elemzi az egyes országok gazdasági szerkezetét, bemutatva például a foglalkoztatottak számát és az általuk létrehozott hozzáadott értéket az egyes ágazatokban.

Ebből a két adatból kiszámítható az adott ágazat hozzáadott értéktermelő képessége, azaz termelékenysége.

A KSH adatbázisából pedig kinyerhető, hogy az egyes ágazatok hány százalékát adják a magyar gazdaságnak. Nézzünk néhány adatot a legfontosabb ágazatok tekintetében V4-es és osztrák összehasonlításban!

Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értéktermelés (euro, 2021) és pozíció az IMD 2024. évi versenyképességi, valamint az EU Innovációs teljesítménytáblája listáján

Forrás: Eurostat, KSH, IMD

Mit mutat a táblázat?

• az osztrák termelékenység messze magasabb a V4 országokénál. Magyarország esetén az osztrák értékhez legközelebb a gyógyszeripar termelékenysége van (66,8%)
• a vizsgált ágazatok termelékenysége Magyarország esetén, a gyógyszeripar mellett még a vegyiparban haladja meg az osztrák érték 50 százalékát. Közelíti az 50 százalékot a számítógép, elektronika, optika ágazat termelékenysége
• a V4-ek között a magyar termelékenység a feldolgozóipar egészére és ezen belül a vegyiparra és a gyógyszeriparra az első, az élelmiszeriparra és a gépgyártásra az utolsó helyen van. A vegyipar az ipar egészének 4,7, a gyógyszeripar 2,4, az élelmiszeripar 12 és a gépgyártás 5,6 százalékát adja. A domináló szerepet játszó járműgyártás esetén a magyar termelékenységi adat csak a lengyelnél jobb. Ugyanakkor a járműgyártás az ipari termelés 25,2 %-át teszi ki. (KSH, 2024).

Vagyis az alacsonyabb termelékenységű ágazatok nagyobb arányt képviselnek a gazdasági szerkezetben, mint a nagyobb termelékenységűek. Ráadásul a vegyipar és a gyógyszeripar aránya 2010 óta csökkent.

Valamint az iparon belül a járműipar 25,2 százalékos arányával domináló szerepet játszik. Ugyanakkor a vegyipar és a gyógyszeripar aránya 2010 óta csökkent, a járműiparé pedig, a 2010 évi 19,3 százalékhoz képest, jelentősen bővült.

A magasabb termelékenység alapvető oka a tudásalapú tevékenységek magasabb aránya.

A legmagasabb, és az osztrák értéket legjobban megközelítő termelékenységű vegyiparban és gyógyszeriparban az összes foglalkoztatottból szellemi munkát 43,7, illetve 68 százalék végez.

A számítógép, elektronika, optika ágazatban az arány 45,1 százalék. Ez az érték az élelmiszeriparban csupán 26,7, a járműiparban pedig 33,4 százalék (KSH, 2024).

A többi vizsgált ágazatban a szellemi munka aránya 26,7 és 34,3 százalék között van. A szellemi munka magasabb aránya feltételezi a magasabb innovációs szintet is, ami maga is termelékenység-növelő hatású.

Végül a táblázat utolsó sorában az általános innovációs és versenyképességi helyezéseket látjuk. Ausztria ezekre a pozíciókra is jelentősen előzi meg a V4-eket. Legközelebb az osztrák pozícióhoz a cseh van.

Ezeket a helyezéseket úgy lehetne javítani, ha egyrészt számottevően javulna az alacsony termelékenységű ágazatokban a termelékenységi szint, például azzal, hogy az értékláncon ezek az ágazatok továbblépnének a tudásalapú, nagyobb hozzáadott értéket termelő tevékenységek végzése felé, illetve, ha az alacsony arányú, de magas termelékenységű ágazatok, mint például a gyógyszeripar aránya megnövekedne a gazdasági szerkezeten belül.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár.