Így áll most Magyarország a régióban az inflációs listán
ElemzésekAz egész kelet-közép-európai régióban magas az infláció, jóval az uniós átlag felett, az euróövezet 6,9 százalékos rátájához képest pedig a duplája. Az okok sokrétűek, leginkább a háborús hatásokra, az ár- és bérfelzárkózáshoz vezethetők vissza. A magyar alapkamat a régióban a legmagasabb, ám az inflációt leszorító hatása csak később érvényesül.
Az Európai Unióban idén 6,4 százalékos infláció várható, az euróövezetben pedig 5,3 százalék, ehhez képest a magyarországi infláció a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 15-19,5 százalék között alakulhat éves szinten, majd jövőre jelentősen mérséklődhet a 3-5 százalékos sávba.
Az uniós átlag feletti inflációt mértek márciusban az egész kelet-közép-európai régióban, a magyar adat után a legmagasabb a balti államoké, utána következik a lengyel, a szlovák, a cseh és a román mutató.
A nagy különbség egyik oka - az energiaválság mellett - a felzárkózásban keresendő: a gyorsabb GDP növekedés mellé bérfelzárkózás is társul, ami tavaly jelentős reálbéremelkedést hozott, emellett az élelmiszerárak is alacsonyabb szintről indultak, a bázis tehát alacsonyabb volt.
A balti államok esetében pedig hiába az euróövezeti tagság, a magas energiafüggőség, és az Oroszországon keresztül érkező importláncok megszakadása nagyot lendített az infláción, a háború hatását a három kis állam érezte meg a legjobban tavaly az infláció tekintetében.
Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon a jelentős energiafüggőség emelte az árakat, de az egész régióról elmondható, hogy az élelmiszerárak jelentős mértékben járultak hozzá az inflációs különbözethez.
Lengyelországban 16,2 százalékos inflációt mértek márciusban, ami az elemzői konszenzusnál magasabb érték, az infláció 18,4 százalékon tetőzött (a magyar tetőzés 25,7 százalék volt januárban). Mindez 26 éves rekordot jelent. Márciusban az élelmiszerek 24 százalékkal drágultak, a szolgáltatások 26 százalékkal, az energiaáremelkedés éves alapon 24 százalékos ütemet mutatott.
Csehországban 15 százalékos inflációt mértek márciusban, ami a februári 16,7 százalékhoz képest jelentős csökkenés, de uniós viszonylatban még mindig magas. Az élelmiszerek áremelkedése itt is kirívó, 23,5 százalékos volt. Gyakorlatilag a rendszerváltás óta nem mértek ilyen magas inflációt Csehországban, mint az utóbbi hónapokban.
Romániában a 14,5 százalékos infláció erős csökkenés a februári 15,5 százalékhoz képest, az élelmiszerek azonban itt is 21 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest.
Szlovákiában 15,4 százalékos az infláció, ami szintén csökkenő tendenciát mutat, az egész évre 9,7 százalékos pénzromlási ütemet becsülnek.
A balti államokban Litvániában 8,7, Lettországban 7,9, Észtországban pedig 6,2 százalék lehet az éves infláció, ami azt jelenti, hogy nagyon gyors infláció-fékeződésre lehet számítani. Ebben nyilván a tavalyi magas bázis hatása is benne van, de az energia és szállítmányozási árak csökkenése szintén kulcsfontosságú.
Érdemes megnézni a jegybanki alapkamatok szintjét: Magyarországon most a legmagasabb az alapkamat, amire csak Moldovában, Mongóliában, Kirgizisztánban, Kolumbiában és Brazíliában van példa, nem is beszélve a 18 százalékos egynapos betéti rátáról, ami a tíz legmagasabb között szerepel globálisan.
Ennél magasabb kamatszint többek között Ukrajnában, Egyiptomban, Argentínában, Venezuelában és még néhány afrikai országban van.
Romániában és Csehországban 7 százalék az alapkamat, Lengyelországban 6,75 százalék, az euróövezetben pedig 3 százalék.
A szigorú monetáris politika egyrészt védi a forintot, másrészt drágítja a hitelezést, ezzel visszafogja a fogyasztást és csökkenti az importált inflációt, a hatása azonban csak a második félévben érződik jobban.
A magyar inflációt csökkentő tényezők:
- az energia és szállítmányozási költségek visszaestek,
- a pénzpiaci bizonytalanságok, a bankokkal kapcsolatos aggodalmak esetleges felerősödése a gazdasági növekedést fékezi,
- a reálbérek csökkennek idén,
- a mérséklődő fogyasztás letöri az inflációt,
- magas a tavalyi bázis
- az ársapkák még védenek.
Az ársapkákról Nagy István agrárminiszter az Inforádiónak úgy fogalmazott, hogy szociális cél volt, megtette a hatását. Természetesen volt gazdasági hatása a kereskedőkre és az élelmiszer feldolgozókra is, de a feldolgozó ipart kellett védeni, a kereskedőknek megvolt korábbról az extra haszna, ennek elvonása a cél az extraprofit adóval is.
Másrészt a kereskedők az ársapkás termékeknél kialakult veszteséget szétterítették a többi termékre, ezért került sor a Gazdasági Verseny Hivatal vizsgálataira, ami sok milliós birság kiszabását eredményezte. Továbbá a kormány kötelezővé tette az ársapkás termékek polcon tartandó mennyiségét kétszeresére emelni.
Az élelmiszer infláció nálunk 43 százalék körüli, ami a legmagasabb az EU-ban. Ennek alapvető oka, hogy nagyon alacsonyak voltak a magyarországi élelmiszer árak, mert alacsony volt az energia ár és alacsony volt a munkaerő ára - véli Nagy István.
A háború és a szankciók miatt felmentek az energia árak, növekedtek a munkabérek, tehát nem fognak visszamenni az árak a régi szintre - tette hozzá.
Az MNB március végén közölt Inflációs Jelentése szerint idén az infláció 15-19,5 százalék lehet éves szinten (EU: 6,4%), jövőre a hazai infláció 3-5 százalék között alakul (EU: 2,8%).
Tavaly az Európai Unióban 9,2 százalék, az euróövezetben 8,4 százalék, Magyarországon 14,5 százalék volt az inflációs ráta.
