A vírus harmadik hulláma előtt akkora lakossági mozgás volt hazánkban, mintha nem lenne pandémia. Az ezt követő szigorítások után is – ahol csak lehetett – szintén rajzottak az emberek, sokan tudomást sem véve a távolságtartásról – legalábbis ez derül ki a mobilszolgáltatók és a Google helyadatait elemezve. Számos turisztikai centrumban már óvintézkedéseket kellett bevezetni.
Hiába a pandémia, hiába a hatósági tiltás, nehezen, vagy egyáltalán nem akarják elviselni a magyarok a harmadik hullámot követő korlátozásokat, bezártságot. Facebook-fórumokon esnek egymásnak a szabályokat betartók kontra személyiségi joguk korlátozását elutasítók, azaz az örök lázadók. Mindezt kár is tagadni, hiszen a mobiltelefonok helyadatai alapján a Google és a Facebook által követett látogatások, az otthon eltöltött időszakok – azaz mennyit maradunk egyhelyben –, valamint az útba ejtett célállomások pontosan látszanak.
Húsvét előtti tömeg a kasszánál (Fotó: Facebook)
A lezárások bejelentése után, illetve az életbe léptetésük előtt tovább nőtt az élelmiszerboltok, patikák és vendéglátóhelyek forgalma a korábbihoz képest. Ezt sem az oltakozás, sem a testmozgás nem magyarázhatja.
A mobilok helyadatai arról tanúskodnak, hogy sokan nem igazán értették, vagy nem akarták megérteni a mozgáskorlátozás jelentőségét.
Ez 8,6 millió darab magyar telefon anonimizált, úgynevezett aggregált cellainformációiból derül ki. Ezt támasztja alá a Google közösségi mobilitási jelentése is, amely azt mutatja be, hogy hogyan változik a különböző helyek, például az élelmiszerüzletek és parkok látogatottsága az egyes földrajzi régiókban.
Hiába látjuk azt az ábrán, hogy bezártak az éttermek, kávézók, bevásárlóközpontok, ha a harmadik hullám kezdetén, azaz a radikálisabb korlátozások beindulása előtt egyértelmű emelkedés volt a szabadidős tevékenységgel kapcsolatban.
"Pánikban" a vásárlók: a bezárás előtti napon soha nem látott sor alakult ki az egyik bútoráruházláncnál (Fotó: Facebook)
A fertőzésszám-emelkedéshez ezek is vezethetettek, noha továbbra sem tiltott a szabadban való tartózkodás. Ám van egy-két bökkenő! Csurig teltek a kirándulócentrumok, így a települések, városok polgármesterei kénytelenek voltak kéréssel fordulni a turistákhoz, hogy keressenek más helyszínt a kikapcsolódáshoz.
A kiemelt turistaövezetekben nemhogy szabad pakolót nem találni, de a kötelező másfél-két méteres távolságtartás is álom sok helyen az erdőben, vagy a réten.
Hollókő, Szentendre, Tokaj, Velence, Békésszentandrás és Szarvas vezetői a napokban kérték a húsvéti ünnepekhez közeledve, hogy az emberek a koronavírus-járvány miatt ne látogassanak el népszerű kirándulási helyszínekre. Ezt megakadályozandó, sok helyen korlátozzák a behajtást, illetve lezárják a parkolókat – adta hírül a távirati iroda.
Kirándulók Pilisborosjenőn a hullám harmadik szakaszának kezdetén (Fotó: Bódy)
Hollókő a honlapján közölte: a kialakult helyzetben úgy döntöttek, hogy a település "becsukja kapuit", a hagyományos szabadtéri húsvéti fesztivál is elmarad. Hozzátették, a falut természetesen nem zárhatják be, de arra kérnek mindenkit, hogy maradjanak otthon, hiszen a helyi lakosok egészsége a legfontosabb, csak úgy, mint a többi turistacentrum lakóinál.
"A járvány egyre jobban érinti településünket, sok a fertőzött felnőtt és gyermek.
Ezért most kivételesen arra kérjük Önöket, hogy ne látogassanak Nagykovácsiba" - olvasható az önkormányzat felhívásában a Facebookon
A szentendreieknek is elegük lett: csak a belvárosban lakók, az ott tartózkodási hellyel vagy ingatlannal rendelkezők, illetve a védett övezetekbe szóló behajtási hozzájárulás birtokában hajthatnak be gépkocsival erre a területre nagypéntektől a húsvéti ünnepek végéig. A város védett és korlátozott forgalmú övezeteiben, ezekben a napokban csak igazoltan fontos szolgáltatás igénybevétele esetén lehetséges az autóval való behajtás.
A pécsiek kedvelt kirándulóhelyén, a Mecsek hegyei között lévő Orfűn már korábban bezárták a település látnivalóit, és polgárőrökkel segítenek megakadályozni a tavak környékén sétáló, kiránduló emberek csoportosulását.
Az igazsághoz tartozik, hogy a szigorítások után az is látható, hogy 5-6 százalékkal valóban több magyar maradt otthon, sőt: érezhető a munkanapokon a helyszínváltoztatásuk lassulása a korábbi időszakhoz képest.
Ennek ellenére mindez csupán a karácsonyi leállásnak a negyedével ér fel. A nagy kérdés az, hogy ez a fegyelem, illetve fegyelmezetlenség elegendő-e a korábbinál gyorsabban fertőző vírusmutánsok megállításához.
Az alábbi grafikon a legbeszédesebb: hatalmas a kiugrás a szabadidős tevékenységekben – itt igazolódik be, hogy jól döntöttek a városvezetők, amikor az emberáradatnak megálljt parancsoltak.
Ezt támasztja alá az a magyar kutatás is, amelyet a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikáltak hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselői. A dolgozat beigazolta a az említett Google helyadatainak eredményét.
Az újabb korlátozó intézkedések március 8-i életbe lépése előtti hétvégén országosan olyan mozgás indult mintha se járvány, se holnap ne lenne. Ez volt a csúcspont – fogalmazott a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja.
Szócska Miklós szerint egyértelműen látszott, hogy sajnos fáradunk és a gyorsabban terjedő variánshoz az addigi intézkedéscsomag nem lesz elég – mondta a szakértő az InfoRádióban. Arról is beszámolt, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium által életre hívott járványmodellezéssel foglalkozó munkacsoport kutatói azt nézték, hogy a magyarok mennyit mozognak, mennyivel maradnak többen otthon, és hogy a távolságtartási intézkedéseknek milyen hatása van. Összegzéskép megállapította:
„Amennyiben azt hisszük, hogy a Coviddal vége az emberiség járványok elleni küzdelmének, akkor nagyot tévedünk”.
Természetesen a fegyelem betartása, betartatása nemzetközi szinten sem könnyű. A madridiak „mozgékonyabbak” mint a londoniak vagy a párizsiak, de cseppet sem rózsás a helyzet Párizsban, ahol hatalmas kilengéseket lehet tapasztalni a helyváltoztatásokkal kapcsolatban, legyen az szabadidős tevékenység, vagy boltlátogatás. Amennyiben messzebb látogatunk, azt látjuk, hogy Malajziában egyre kevesebben dolgoznak otthonról, a mobilitás egyre nő, akárcsak az oroszoknál, ahol a szabadidő tevékenységet folytatók aránya szintén emelkedik.
Máshol sem jobb a helyzet: nem törődve a vírussal, arab fiatalok tüntetnek (Fotó: Pexels)
Természetesen a parkok látogatószámát jelentősen befolyásolja a betegek számának alakulása, illetve az időjárás. Világszinten talán itt lehet a legdrámaiabb kiugrásokra számítani, ám érdemes az adott időszakra vonatkozó más, például hőmérsékletet, csapadékot és szélsebességet ábrázoló adatforrások alapján is ellenőrizni. Mivel a parklátogatások terén általában nagy eltérések tapasztalhatók, összességében elmondható, hogy egy-egy nagyváros lakossági fegyelmét itt lehet még ha nem is teljes körűen, de lemérni.
