Lélektani határ felett a magyar infláció
ElemzésekIdén januárban a fogyasztói árak átlagosan 25,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ami az elemzői várakozásokhoz képest kissé magasabb szint. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek. Az infláció valószínűleg az első negyedévben tetőzhet.
A maginfláció 25,4 százalék volt, vagyis az inflációs szint alá került, a nyugdíjasokat érintő drágulás 27,4 százalékra nőtt.
Az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6%), a tojás (79,4%), a vaj és vajkrém (76,6%) drágult a legnagyobb mértékben - a KSH adatai szerint.
A termékcsoporton belül az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 52,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 13,5, ezen belül az új személygépkocsikért 24,2 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2 százalékkal drágultak.
A járműüzemanyagok 35,9 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások díja 11,3%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 32,6, az autópályadíj, a belföldi üdülés 22,0%-kal került többe.
Havi összehasonlításban a fogyasztói árak átlagosan 2,3%-kal nőttek.
Ezen belül az élelmiszerek 2,4%-kal drágultak, a háztartási energia ára 2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 4,7%-kal kellett kevesebbet fizetni.
Ilyen mértékű infláció utoljára 1996-ban volt Magyarországon.
Az infláció alakulása Magyarországon 1992-2023 január
Januárban a járműüzemanyagok 8,2 százalékkal drágultak, tehát ebben az inflációs adatban még érezhető az üzemanyagársapka eltörlésének hatása, és az importon keresztül érvényesülő gyengébb forintárfolyam is.
Mikor tetőzhet az infláció?
Az infláció idén 15-19,5 százalék lehet éves szinten az Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint, a költségvetést 15 százalékos éves inflációval tervezték.
A tetőzés a következő egy-két hónapban várható, ez után gyors csökkenés következik be, év végére pedig 10 százalék körül alakulhat a drágulás üteme.
Ennek főbb okai:
- mérséklődő fogyasztás miatt kisebb az átárazás mértéke
- a gazdasági növekedés ütemének mérséklődése
- magas a tavalyi bázishatás
- monetáris szigorítás hatása
- csökkent a nyersanyagok ára
- a szállítmányozás költsége csökkent,
- ellátási láncok szakadozásának hatása lecseng,
- a forint árfolyama erősödött,
- a tavalyi egyszeri hatások pl. adóemelés, aszály hatásának idei kiesése
Az élelmiszer árak növekedésének tetőzését február-márciusra várja az MNB, az árstopok kivezetésére április 30-án kerül sor, áfacsökkentést nem javasolt a kormány.
