Itt az MNB indoklása, maradhatnak az alacsony kamatok

Elemzések2019. okt 22.Harsányi Péter

Nem változtatott az MNB a kamatkondíciókon legutóbbi kamatdöntő ülésén. Az irányadó rátát, illetve az egynapos betét- és hitelkamatlábakat egyaránt változatlan szinten hagyta a jegybank. A délután megjelent közlemény sem tartalmazott túl sok újdonságot, változatlanul indokoltak a laza monetáris kondíciók. Az aktuális hazai és nemzetközi folyamatok tükrében pedig akár hosszú évekig is a jelenlegi alacsony szinteken maradhatnak a kamatok és a kötvénypiaci hozamok, illetve a lakáshitelek kamatlábai is.

Továbbra is óvatos a Monetáris Tanács

Nem tartalmazott túl sok újdonságot az MNB mai közleménye. A jegybank a friss makrogazdasági adatok és a negyedéves inflációs jelentések tükrében dönt a pénzpolitikáról, jelenleg pedig kivár a Tanács.

A nagyobb nemzetközi jegybankok, többek között a Fed és az Európai Központi Bank fokozatosan lazítanak a monetáris kondíciókon, miután az infláció világszerte mérséklődik, és a növekedési kilátások romlanak.

A gyengébb külső környezet visszafogja a hazai inflációs és növekedési pályát is. A hazai GDP idén várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig már mérsékeltebben, 3,3 százalékkal növekszik. Ennek tükrében viszont folytatódhat a hazai gazdasági felzárkózás, a botladozó eurózóna növekedését évente 2 százalékponttal meghaladhatjuk.

A májusban bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv ráadásul fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét.

Magyar Állampapír Plusz

A közlemény kiemeli, hogy a Magyar Állampapír Plusz jegyzések mértéke továbbra is számottevő, amelynek több mint fele az állam számára új forrásként jelentkezett. Az értékesítések jelentős része a fővárosban valósult meg, miközben vidéken a vásárlások szintje alacsonyabb.

A MÁP Plusz és a lakossági állampapírok érdemben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy 10 százalék közelében tudjon stabilizálódni a megtakarítási ráta. Ez azért fontos, mert ezáltal a gyors gazdasági növekedés során nem alakulnak ki egyensúlytalanságok, azaz a jövőbeli gazdasági válságok esélye számottevően csökken.

A Magyar Állampapír Plusz állománya az Államadósság Kezelő Központ aktuális adatai alapján 2400 milliárd forintra duzzadt.

Futnak a jegybanki programok

2019 július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel a Magyar Nemzeti Bank elindította a vállalati kötvényvásárlási programját. A program keretében az MNB szeptemberben nagy érdeklődés mellett megkezdte a vásárlásokat.

A Növekedési Kötvényprogram alapvetően élénkíti a versenyt a bankok között, és ezáltal hozzájárul a forrásköltségek csökkenéséhez. Emellett esetleges válsághelyzetek esetén kibővíthető ez a csatorna, és pótlólagos forrással látható el rajta keresztül a vállalati szektor.

Az MNB kiemeli, hogy a program szervesen kiegészíti a hitelezés egészségesebb szerkezete érdekében 2019 elején elindított Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót, amelynek keretében a részt vevő hitelintézetek szeptember végéig több mint 270 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

Miről döntött a jegybank?

Az MNB 0,90 százalékon hagyta az irányadó rátát, illetve nem módosított a -0,05 százalékon álló egynapos betéti, és a 0,90 százalékos egynapos hitelkamatlábakon sem.

A lépés teljesen megfelel a piaci várakozásoknak. Az inflációs mutatók az elmúlt időszakban stabil képet mutattak, enyhén 3 százalék felett tartózkodtak. Az inflációs várakozások szintén a jegybanki 3 százalékos cél közelében vannak. Az aktuális jegybanki előrejelzések szerint is tartósan a cél közelében lesz a fogyasztói árindex. Következésképpen nem indokolt a monetáris kondíciók jelentős módosítása.

Ezzel párhuzamosan továbbra is magas szinten tartotta az MNB az elmúlt hónap során a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományt, aminek hatására az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 2074 milliárd forintra emelkedett. Ennek eredményeképpen javul a kamattranszmisszió, és csökken a bankközi hozamok volatilitása, hektikussága.

Végezetül a Tanács szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

Hosszú ideig alacsony maradhat az infláció

Nagy Márton, az MNB alelnöke a közelmúltban kifejtette, hogy az infláció globális szinten lényegében eltűnt, és ebben nem várható változás a következő 5 évben. Ennek fényében pedig érdemes berendezkedni negatív reálkamatlábakra is. Az alacsony kamatkörnyezet ugyanis ma már nem abnormális. Az aktuális globális trendek, azaz a digitalizáció, a demográfia, a globalizáció és a klímaváltozás tudniillik megváltoztatták az infláció jellegét.

Hasonló folyamatokra világított rá Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is a növekedés.hu-n megjelent írásában. A jegybankelnök szerint az eurózónában tartósan alacsony lehet az infláció, miután a valutaövezet és Németország gazdasága gyengélkedik, illetve egyre jobban nő a szakadék az északi és déli tagállamok között.

Van még tér szükség esetén

Az MNB mérlegfőösszege 2018 végére a GDP 28 százaléka alá süllyedt szemben a 2010 év végi 40 százalék feletti értékkel. Az alacsonyabb jegybanki mérlegfőösszeg alapvetően növeli az MNB mozgásterét, valamint csökkenti a jegybank kamatlábkockázatát.

Egy-egy nemzetközi sokk esetén tehát szükség esetén be tudna avatkozni az MNB újabb nem konvencionális eszközökkel. Összehasonlításképpen az Európai Központi Banknak (EKB) sokkal kisebb ilyen szempontból a mozgástere, hiszen az EKB mérlegfőösszege az eurózóna gazdaságának 40 százalékát is eléri.

Emellett ugyan a kamatok Magyarországon elég mélyen vannak, de kisebb finomhangolásokra az irányadó ráta és az egynapos betéti és hitelkamatlábak tekintetében is van még lehetőség.