Izraelnek van a legütőképesebb hadereje a világon

Elemzések2019. ápr 22.D. P.

A világ technológiai élvonalába tartozó kis országban a hi-tech találkozik a katonák odaadásával, hazaszeretetével, elkötelezettségével. E kettős kombináció sikereik titka.

Fennállása óta Izrael több mint féltucatnyi „nagy” háborút és legalább ugyanennyi kisebbet vívott olyan ellenfelekkel szemben, akik számszerűen nyomasztó fölényben voltak, meg akarták semmisíteni a zsidó államot, "a tengerbe fullasztani lakóit". Izrael ellenfeleit egy időben fegyverrel, pénzzel támogatta az akkori egyik katonai szuperhatalom – a Szovjetunió – és a Magyar Népköztársaság is.

Ma mind Oroszország, mind Magyarország baráti, ez utóbbi gyakorlatilag szövetségesi viszonyt tart fenn Izraellel.

Ma Izrael hadserege erősebb, mint valaha.

Szerencsés csillagállás: az Arab Tavasz, együtt hatva a nem mindig sikerült nyugati beavatkozásokkal, demokrácia-exporttal a régióban, szétzilálta a potenciális ellenfelek sorait.

Diplomáciájával, katonai fölényére támaszkodva Jeruzsálem megosztotta ellenségeit. Ma, Szíriát kivéve, valamennyi határszomszédjával, akikkel korábban többször háborúzott, egészében véve rendezett kapcsolatot tart fenn, nincs közvetlen háborús veszély. Az egyetlen kérhetetlen ellenfelet, Iránt amerikai szankciók kötik gúzsba – valamint az USA az iráni partok mentén cirkáló atomfegyver-hordozó csapásmérő flottaegységei és az amerikai (nyugati) támaszpontok Kuvaitban, Katarban az Arab(Perzsa)-öböl Iránnal szemközti oldalán.

Az elrettentésben komoly szerepet játszanak Izrael atomfegyverei. Vezetői sohasem ismerték be, hogy léteznek ezek a fegyverek, de az érdekeltek tudják, hogy nagyon is valósak és Izrael rendelkezik a célba juttatásukhoz szükséges hordozóeszközökkel, rakétákkal, vadászbombázókkal is.

Nincs hivatalos adat róluk, de mértékadó becslések szerint nyolcvan-háromszáz darab atom-robbanófej áll bevetésre készen izraeli katonai támaszpontokon – és tengeralattjárókon.

Hasonlóképpen homály fedi, vajon Izrael rendelkezik-e a két katonai szuperhatalomhoz, az USA-hoz és Oroszországhoz hasonló nukleáris triáddal, azaz

  1. atom-robbanófejes, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal
  2. atomfegyver-hordozó repülőgépekkel
  3. tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétákkal, vagy cirkálórakétákkal.

Katonai elemzők hajlanak az „igen” válaszra.

Az izraeli légierő F-15I és F-16I Sufa vadászbombázói képesek a becslések szerint az egyenként tizenkét Hiroshima-bomba erejével felérő 200 kilotonnás izraeli taktikai nukleáris bombák célba juttatására.

A 2011 óta hadrendben álló Jericho-III. köztes, 6.500km hatótávolságú, stacionárius vagy mobil kilövőállásból - különleges tehergépkocsikról, vasúti kocsikról – indítható, szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakéták alkalmasak nukleáris robbanófej hordozására is.

Még Helmut Kohl német kancellár (1982-1998) Izraelnek kedvező döntése alapján a német hadihajó-ipar a forradalmian új, hidrogén-üzemanyagcellás technológiával gyakorlatilag felderíthetetlen, 212A típusú Dolphin tengeralattjárókat adott el Izraelnek. Két előnyük van: ugyanolyan „lopakodó” módban cirkálnak, mint a hasonló, atommeghajtású, jóval nagyobb és összehasonlíthatatlanul drágább amerikai, vagy orosz tengeralattjárók.

És beépítettek négy olyan függőleges indítóaknát, amely – ugyan eredetileg kommandóegységek partra juttatásához használták volna, - alkalmassá tehető cirkálórakéták, vagy akár a módosított Jericho-III. ballisztikus atomrakéták kilövésére. Ezzel a technológiával jelenleg csak Izrael rendelkezik a világon.

Hasonlóan rejtélyes az izraeli atombomba kifejlesztésének a története. 1979. szeptember 22-én a Dél-Atlanti óceánon a Prince Edward szigetek térségében a Vela amerikai műhold jellegzetes, kettős villanást észlelt. A műhold észlelési adatait titkosították, de kiszivárgott, hogy szakértők 2-3 kilotonna erősségű atomrobbanásként azonosították a jelenséget. Habár nincsenek megcáfolhatatlan bizonyítékok, nagyon valószínű, hogy Izrael, közösen Dél-Afrikával, atomfegyver-kísérletet hajtott végre, egy kisebb teljesítményű nukleáris neutron-bombát robbantott. A Velát az USA az atomrobbantások felderítésére alkalmas speciális műszerekkel szerelte fel.

CIA-források szerint Izrael három nukleáris kísérletet hajthatott végre. A másik kettő felderítetlen maradt.

Kötelező katonai szolgálat Izraelben: 2015 júliusában valamelyest csökkentették az időtartamot.

Eszerint férfiaknak 32 hónap, nőknek 24 hónap a kötelező sorkatonai szolgálat.

A nőknek a törvények adnak kibúvót a katonai szolgálatteljesítés alól. Ezzel a sorköteles nők csaknem egyharmada él. Azok a nők, akik önkéntesen közvetlen harci feladatokra vállalkoznak (combat positions), gyakran három évet szolgálnak az Izraeli Véderőknél (általánosan használt angol rövidítéssel IDF), a hadseregben, a héber betűszó szerinti CAHAL-ban.

A CAHAL adatai szerint 1962 és 2016 között 535 női katona esett el a honvédő harcokban. A katonai szolgálatot teljesítő nőket illetően százból csak négyen vállalnak közvetlen harci bevetést.

A hivatásos katonák a CAHAL-ban igen jól keresnek, átlagfizetésük havi 23.000 sékel (1.8 millió forint), szemben a sorállománnyal, amely havi 460 sékel zsolddal (38.000 forinttal) kénytelen beérni.

A CAHAL minden dandárjának saját kommandósegysége van, amelynek tagjai a legkiválóbb katonák közül kerülnek ki.

Drúzok és cserkeszek (mindkét nemzeti kisebbség iszlámhitű, a drúzok a sía iszlámhoz állnak közelebb, a cserkeszek a szunnihoz) továbbá Negev-sivatagbeli beduinok szolgálnak a CAHAL-ban. Bonyolult a haredim (zsidó ortodoxok) hadseregbeli helyzete, mert a többi között különleges étrendet követelnek meg és alegységeikben nem szolgálhatnak nők.

Izrael egyike a mintegy 24 országnak, ahol a különféle szexuális orientáltságú emberek, a melegek katonai szolgálatot vállalhatnak. Ugyanakkor sok ilyen katona panaszkodik a nem hivatalos megkülönböztetések, a társaiktól elszenvedett vegzálás miatt. A CAHAL a világ egyetlen fegyveres ereje ahol a süketek és a nagyothallók is katonai szolgálatot teljesítenek, általában nem közvetlen harci beosztásokban. A német jelbeszédhez hasonló ISL-rendszert használják kommunikálásra.

Izrael nemzetvédelmének alapja a saját hadiipar. A 8.9 milliós lakosú, Magyarország területének valamivel több, mint egyötödét kitevő ország a világ egyik vezető fegyverexportálója.

Több mint 150 izraeli hadiipari vállalat működik, a legnagyobbak közülük a Rafael (rakéták, radarok), az Israel Military Industries (IMI – kézifegyverek, lőszerek) és az Israel Aerospace Industries (IAI – repülőgépek, drónok, rakéták, haditengerészeti rendszerek).

A pilóta nélküli repülőgépek (UAS - drónok), a felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépek (UCAV) tekintetében Izrael a világ egyik vezető gyártója. Hasonló módon élenjár a páncélozott járművek kifejlesztésében, a Merkava-IV tankot a világ egyik legjobb ilyen harceszközeként ismerik. Hasonló elismerést arattak az izraeli kézifegyverek, köztük a legendáshírű UZI géppisztolyok, Galil automata karabélyok.

Izraelnek van a világ leghatékonyabb lég- és rakétavédelme, amely négy különböző rendszert integrál.

Egyik elemét, a Vaskupolát, amely rövid hatósugarú rendszer és megsemmisíti az ellenséges rakétákat, tüzérségi gránátokat, precíziós lövedékeket, a Rafael alkotta meg. A Dávid Parittyája közép- és nagy hatósugarú lég- és rakétavédelmi rendszer, amely semlegesít bármilyen robotrepülőgépet, nagykaliberű tüzérségi lövedéket, ballisztikus rakétát.  A Nyíl (Hec) hadszintéri rakétavédelmi rendszer a sztratoszférában küzdi le a ballisztikus rakétákat. Végül a módosított amerikai Patriot (Yahalom) közepes és nagy hatótávolságú rendszert pilóta nélküli, vagy pilóta vezette repülőgépek, ballisztikus rakéták ellen vetik be.

Minthogy a négyes védőrendszer ellenrakétái költséges eszközök, a legtöbbször a Gázai-övezetből kilőtt ellenséges rakéták röppályája elemzése után a komputer dönt: érdemes-e megsemmisíteni, vagy hagyni, hogy lakatlan területen, kárt nem okozva csapódjanak be.