Javuló hazai GDP - Hogyan tartható fenn a következő időszakban is a növekedés?
ElemzésekA gazdaság dinamizálásához a nagyobb hozzáadott értéket előállító, a német gazdaságtól kevésbé függő, tudásalapú tevékenységek bővítésére van szükség.
A KSH április 30-i jelentése szerint 2026. I. negyedévében a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a GDP éves összehasonlításban 1,7, negyedévesben pedig 0,8 százalékkal bővült, ez első becslés.
Az adatokat hosszabb időtávon tekintve az enyhe növekedés éves összehasonlításban, 2025. II. negyedéve óta tart.
Jó hír, hogy a növekedéshez elsősorban a szolgáltatások, ezen belül a tudásalapú, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek bővülése járult hozzá.
De jól teljesített a turizmus is. 2025 egészében a GDP 0,4 százalékkal bővült. Az idei első negyedévi növekedés az ez évi GDP alakulására nézve optimista kezdetnek tekinthető. Az értéket végső soron azonban nagyon sok tényező együttes hatása fogja kialakítani. Fontos lehet az állami, céges és magán beruházások és a fogyasztás alakulása, de az export lehetőségek bővülése is.
Ez utóbbival kapcsolatban rossz hír, hogy Németország ez évi várható gazdasági bővülését a korábbi egy százalékról 0,5 százalékra vágta vissza,
továbbá, hogy az amerikai elnök újra emelte, ezúttal 25 százalékra az európai járműiparra kivetett vámot.
Az energia- és az anyagárak további növekedése az infláció emelkedését hozhatja, ami kamatnöveléssel, ennek következtében pedig a beruházások visszaesésével járhat.
A KSH április 1-i jelentése szerint 2024-ben a feldolgozóipar a bruttó hozzáadott érték 18,5 százalékát adta.
Az idei első negyedévben jól teljesítő szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek teljesítménye együtt 10,5, ezen belül a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység 6,3 százalékkal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. A jelentős feldolgozóipari arány, amelynek 26 százalékát a német függésű járműipar adja, a gyorsan változó, rendkívül bizonytalan környezetben nehezíti a gazdaság sikeres alkalmazkodását, dinamizálását. Ezért, ahogyan az EBRD egyik tanulmányában fogalmaz, Magyarországnak az „Európai gyára” helyzetből az „Európa műszaki és tudásalapú szolgáltatója” helyzet felé kellene elmozdulnia.
Ez a jelenlegi gazdasági szerkezet átalakítását, a mozgékony, innovációra képes hazai gazdasági szereplők előtt a lehetőségek gyors megnyitását, üzleti környezetük jelentős javítását, közbeszerzésekben való részvételi lehetőségük javítását igényli.
A beruházások esetén pedig szakítani kell azzal a szemlélettel, ami beruházáson elsősorban a gépi, épület, út, vasút beruházásokat érti.
A minőség- és tudásalapú fejlődésre való áttérés ugyanis jelentős tudásberuházásokat igényel nemzeti és vállalati szinten egyaránt. Az Európai Beruházási Bank korábbi elemzése szerint Magyarországon a gép- és ingatlanberuházások a teljes beruházási érték 78,2, a tudásberuházások pedig 21,8 százalékát teszik ki. Ez az arány például Dániában és Ausztriában 57-43, Csehországban 75,6-24,4 százalék.
Különösen fontos lenne a termelékenység növelése szempontjából a munkavállalók digitális továbbképzése, ami a cégeknél – bár tudásberuházást jelent – de költségként jelenik meg.
Ennek finanszírozásához adókedvezménnyel, vagy az EU-ból hazahozott források egy részének oktatási beruházásként hasznosításával a kormánynak hozzá kellene járulnia. Ezek a beruházások tovább növelhetnék a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek arányát a bruttó hozzáadott értékben. Erősíthetnék az infokommunikáció szerepét is, amely jelenleg a bruttó hozzáadott értékhez csupán 5,4 százalékkal járul hozzá, míg az Eurostat április 23-ki jelentése szerint például Csehországban 7,5, Észtországban 9,8, Finnországban 6,7 és Svédországban 8,5 százalékát tette ki az infokommunikáció a bruttó hozzáadott értéknek.
Az előrelépéshez nem elegendők a „hardver-befektetések”, jelentős tudásberuházásra is szükség van. Ennek forrásai lehetnek az EU-ból hazahozandó források.
Összefoglalásként az adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a GDP fenntartható növekedéséhez elsősorban
a gazdasági szerkezet dinamizálására, a nagyobb hozzáadott értéket előállító, a német gazdaságtól kevésbé függő, tudásalapú tevékenységek arányának növelésére van szükség.
Ezek versenyképességének javítására pedig növelni kell a tudásráfordítások arányát az összes beruházáson belül. A folyamatra rá tudna erősíteni a hazai tulajdonú szektor, elsősorban a KKV-k helyzetbe hozása.
