Jelentősen átrendezte fizetési szokásainkat a járvány és az azonnali fizetési rendszer

Elemzők biztosak abban, hogy a bankkártyás és a digitális fizetési megoldások a világjárvány miatt megváltozott mindennapjainkban még nagyobb szerepet fognak kapni. Magyarországon ezt a trendet támogatja az azonnali fizetési rendszer márciusi bevezetése is, amely kiegészítő szolgáltatásai révén számos innovatív megoldás elterjedését segíti.

Néhány banknál már elérhető a fizetési kérelem szolgáltatás, a másodlagos számlaazonosítók használatával pedig még egyszerűbbé válik az utalás.

Az első három hónapban a banki ügyfelek közel 55 ezer másodlagos számlaazonosítót regisztráltak, amelyekből a mobiltelefonszám és az email cím használata a legnépszerűbb a GIRO Zrt. friss adatai szerint.

A koronavírus ellen számos fronton folyik a küzdelem, és ennek egyik fontos eleme, ha készpénz helyett inkább bankkártyával, mobiltelefonnal, vagy éppen okosórával fizetünk, vagyis folyamatosan nő az innovatív fizetési megoldások szerepe. Különösen a kijárási korlátozások illetve az otthon maradás ideje alatt – amikor az emberek csak indokolt esetben mozdultak ki – volt jellemző, hogy a vásárlásokat is igyekeztek a négy fal között intézni, személyes érintkezés nélkül. Felértékelődött a házhoz szállítás, és ebben a helyzetben azok a kiskereskedők és éttermek éltek túl, amelyek megoldották, hogy a vásárlók előre fizethessenek és érintésmentesen hozzá juthassanak a megrendelt élelmiszerhez, ételhez vagy egyéb áruhoz. A banki ügyfelek is tömegesen tértek át a digitális banki ügyintézésre és termékekre a COVID-krízis alatt. 

Több felmérés is készült arról, hogy milyen fizetési, vásárlási szokások alakultak ki a járványhelyzet alatt, és ezek mindegyike arra jutott, hogy érzékelhetően visszaszorult a készpénzzel történő fizetés és a bankfiókos ügyintézés, valamint többen fizetnek online vagy bankkártyával. A bankkártya népszerűségét növelte az az intézkedés is, hogy a POS-terminál használatakor a PIN-kód megadásának értékhatárát 5 ezer forintról 15 ezer forintra emelték.

A készpénzt azonban még nem lehet temetni, és ennek egyre inkább az a fő oka, hogy az országban még mindig számos üzletben, kereskedőnél nem fogadnak el bankkártyát, és ezen a járványhelyzet sem tudott változtatni. 

Az egyik hazai bank nagyjából március-áprilisi időszakot felölelő online felmérésében arra kereste a választ, hogyan változtak a vásárlási és pénzügyi szokások a járvány magyarországi kitörése (2020. március 11-e) előtti időszakhoz képest. Eszerint az online bevásárlások átlagos értéke 17 ezerről 20 ezer forintra nőtt,az érintettek 58 százaléka ritkábban fizetett készpénzzel, 51 százalékuk pedig kevesebbszer vett fel pénzt az ATM-ekből. A megkérdezettek 35 százaléka gyakrabban használta a bank- vagy hitelkártyáját.

Ugyanakkor még mindig 42 százalék volt azok aránya, akik a készpénzt legalább olyan gyakran használták, mint a járvány előtti időszakban. Egyszerre ugyanis kis összeget költenek, és így egyszerűbb, vagy a fizetést is készpénzben kapják, illetve ahol vásárolni szoktak, ott nem fogadnak el bankkártyát. A felmérés szerint a mobilbankot és az internetbankot is egyre gyakrabban használták az azzal rendelkezők: az előbbihez 21 százalék, utóbbihoz pedig 25 százalék fordult gyakrabban. 

Egy innovatív pénzügyi megoldásokat támogató cég is felmérte a járvány ideje alatti fizetési szokásokat.

Az online kutatásból kiderült: a megkérdezettek 35 százaléka nem használ készpénzt, ha teheti, ám közel egyharmaduk (30,7 százalék) kénytelen ezzel fizetni, mert ott, ahol vásárol, nincs más fizetési alternatíva. Közel negyedük (23,5 százalék) szerint pedig még mindig ez a legegyszerűbb fizetési mód.

A megkérdezettek 8,4 százalékának nem volt saját bankkártyája. 

A bankkártyájukat a legtöbben hetente többször használták (28,3 százalék), naponta 13,9 százalékuk, havi néhány alkalommal pedig 15,1 százalékuk fizetett vele. Miután a felmérés online zajlott, aligha meglepő, hogy a megkérdezettek közel 79 százaléka szokott a neten vásárolni, és ilyen esetekben túlnyomórészt bankkártyáját használta (76,6 százalék, a második legnépszerűbb megoldás pedig az utalás (33,6 százalék). 

Biztató, hogy a kutatás résztvevői magas arányban ismernek innovatív fizetési módokat: kiemelkedik az online bankkártyás (72,9 százalék), a mobiltelefonos (63,9 százalék) és a QR-kódos fizetés (48,2 százalék) ismertsége.