Jöhet a német élénkítőcsomag: az IMF és az EKB is kéri
ElemzésekOlaf Scholz német gazdasági miniszter élénkítő csomagot helyezett kilátásba, miután a német gazdaságra vonatkozó friss előrejelzések jelentősen romlottak az idei évre és 2020-ra is. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank is arra szólította fel Berlint, hogy a többletes költségvetést elfelejtve fiskális eszközökkel támogassa a növekedést.
Olaf Scholz német gazdasági miniszter „sokmilliárd eurós” élénkítő csomagra tett utalást a napokban, miközben a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi ismételten felhívta Németország figyelmét, hogy növelje kiadásait az eurozóna gazdaságának támogatásáért.
A nemzetközi nyomásra reagálva Olaf Scholz német pénzügyminiszter kijelentette: a német kormány ugyan a jövő évben is kiegyensúlyozott költségvetésre törekszik, de
kész akár milliárdokat is elkölteni, hogy megóvja a német gazdaságot és Európát a recessziótól. Ez jelentős változást jelent a korábbi állásponthoz képest.
Korábban ugyanis Angela Merkel német kancellár és Scholz egyaránt ellenállt a nemzetközi nyomásnak, hogy hagyjanak fel a kiegyensúlyozott költségvetés politikájával és jelentős összegeket fordítsanak beruházásokra.
A német kormány a fenyegető recesszió ellenére sem számolta fel úgynevezett ortodox fiskális politikáját, ezzel folytatva közel egy évtizedes harcát a nemzetközi szervekkel szemben keresletének élénkítése helyett. Draghi kritikájára válaszul a German Savings Banks Association elnöke úgy reagált, hogy az EKB könnyítő pénzügyi intézkedései a megtakarítások leolvasztásával egyenlők, ami így ingatlanbuborékot hoz létre, ami fel fogja hajtani a bérlet és ingatlanárakat.
Draghi álláspontját támogatja még Christine Lagarde az IMF-től; az egészséges állami finanszírozással bíró országoknak tanácsos infrastruktúrába és zöld-projektekbe beruházniuk.
Egyre több jel mutat arra, hogy recesszióba süllyedhet a német gazdaság. A Kieli Világgazdasági Kutatóintézet (Kieler Institut für Weltwirtschaft – IfW) legutóbbi előrejelzése szerint a harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent a német gazdaság, megháromszorozva az előző három hónapban mért 0,1 százalékos visszaesés mértékét.
A német GDP változása éves alapon
A kutatóintézet egyúttal jelentősen csökkentette a német gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, hiszen 0,6 százalékról 0,4 százalékra mérsékelte azt. Különösen nagy ez a korrekció, ha figyelembe vesszük, hogy az év elején még 1,8 százalékos növekedést prognosztizáltak.
Egyúttal visszavágták a jövő évi várakozásokat is. Amíg korábban 2020-ra 1,6 százalékos bővülési ütemmel számoltak, ma már csak egy százalékos GDP-bővülésre számítanak.
A német költségvetés 2013 óta pluszos, így a 2012-ben még közel 81 százalékos GDP-arányos államadósságot sikerült tavaly év végére 60,9 százalékra mérsékelni.
Ellentmondóak a vélemények, hogy a német visszaesés milyen hatással lehet a kelet-európai, azon belül is a magyar gazdaságra. Az azonban bizonyos, hogy egyes autóipari beszállítóknál már sor került leépítésekre, illetve csökkentették a munkaidőt. Arról vitáznak az elemzők, hogy a mostani, leginkább a német autóipart, valamint a beszállítókat érintő rendelésállomány csökkenés csak megtorpanást jelent, s utána ismét fellendülés következik, vagy egy újabb válság első mozzanata. Abban azonban megvan az egyetértés, hogy ha lesz is válság, azt nem lesz olyan mély, mint a 2008-as.
A német költségvetési mérleg alakulás a GDP arányában
A megoldást sokan a többletes német költségvetési politika megváltoztatásában látják, amit jól mutat a Németországot ért bírálatok sora is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Németországnak nem kellene megvárnia a gazdasági krachot, mielőtt gazdaságélénkítő eszközökhöz nyúlna, hiszen már most is strukturális kihívásokkal kell szembenéznie. Poul Thomsen, az IMF európai részlegének vezetője szerint Németországban jelentős összegeket lehetne költeni az infrastruktúra-fejlesztésekre, a digitalizációra vagy a nők munkába állásának megkönnyítésére. Kiemelte, a német kormány mozgásterét nem korlátozza a magas eladósodottság, így képes lenne komoly strukturális és költségvetési lépések végrehajtására.
A német kormányra nehezedő egyre nagyobb nyomást jól érzékelteti, hogy kereskedelmi partnerei szerint túlságosan szigorú a német költségvetési politika éppen abban az időszakban, amikor az euróövezet gazdaságai igen komoly kihívásokkal néznek szembe. De Mario Draghi, az Európai Központi Bank vezetője is már korábban megszólalt az ügyben: felszólította azokat az országokat, amelyek megfelelő fiskális eszközökkel rendelkeznek, hogy használják azokat. De amerikai részről is érkezett bírálat.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma erőteljes kritikával illette a német folyó fizetési mérleg többletét, mondván, hogy Berlinnek érzékelhető lépéseket kellene tenni a belföldi befektetések és a fogyasztás ösztönzésére.
