Jövőre felzárkózunk az első régi EU-tagországhoz

Szabad Európa

A második világháború után Európa azon felén, ahol nem kommunista politikai-gazdasági rendszer jött létre, páratlan gazdasági fejlődés indult, részben az úgynevezett Marshall-tervnek köszönhetően, ami óriási amerikai pénzeket jelentett a kontinens szabad országai számára (ahogy számunkra most az EU-transzferek jelentenek segítséget). Persze a kapitalista rendszerű oldalon sem volt mindenki szabad, így a fejlődés sem volt egyforma: Spanyolországban és Portugáliában diktatúra volt 1974-75-ig, Görögország pedig hosszas polgárháborút vívott, mivel ott nagyon megerősödtek a kommunisták, és félő volt, hogy átveszik a hatalmat.

Későn csatlakozhattunk

Mindennek következtében nem is egyszerre indult meg mindenhol a gyors fejlődés, érthető módon voltak lemaradók, de egy tagadhatatlan: mindenhol jóval előbb alakult ki a demokrácia és a piacgazdaság, mint a közép-, és kelet-európai kommunista rendszerű országokban, ahol erre csak 1990-ben, a három balti köztársaságban pedig csak 1992 elején került sor (sőt, Jugoszlávia utódállamaiban is lényegében csak az ország 1991-92-es széthullása után).

Így tehát későn kezdődhetett meg a felzárkózás, de így is lassan eltelt 30 év a rendszerváltás óta, így jogos a kérdés, hogy meddig jutottunk a lemaradás felszámolásában, esetleg elég sikeresek vagyunk-e ahhoz, hogy valamelyik „régebbi” országot utolérjük, sőt lehagyjuk. Ebben a tekintetben megvizsgálhatnánk az egy főre jutó GDP értékét is, de relevánsabbnak tartjuk a nettó átlagbér alapján való összevetést, hisz az mutatja, mekkora jövedelmet lehet elérni az adott országban.

Két versenyzőhöz közelítünk

A KSH legutóbbi alapján kiszámoltuk a hazai nettó átlagkeresetet, közmunka nélkül és a családi adókedvezmény figyelembevételével. Ez jelenlegi forint árfolyam mellett 800 eurónak adódik, ami kicsit több mint a fejlett nyugat-európai országok szintjének harmada, vagyis hozzájuk képest még mindig jelentős a lemaradás. Van azonban két ország, akiket úgy tűnik, rövidesen utolérünk és le is hagyunk: Görögország és Portugália.

A görög helyzet

Görögország, noha 1981 óta már az EU tagja, az eurózónához való csatlakozást követően túlzott költekezésbe kezdett, eközben az országban a bérek és a nyugdíjak irreális mértékben elszabadultak, olyan magas szintre jutottak, melyek köszönőviszonyban sem voltak a gazdaság teljesítményével. Ezért aztán óhatatlanul válság következett, és az ország hatalmas mentőhiteleket kapott, de végül egyensúlyba kellett hozni termelését és fogyasztását.

Erre is sor is került, az ország gazdasága stabil, viszont az átlagos nettó keresetek 900 euró alatt stabilizálódtak, az utolsó adat szerint 890 euró az érték. Lehet, hogy szép lassan emelkedésnek is fognak indulni, de az országra nehezedő jelentős adósságtörlesztés és az ország gazdaságának szerkezete miatt gyors növekedés nem várható, miközben nálunk dübörög a gazdaság és gyorsan emelkednek a bérek.

Jövőre biztosan előzünk

Ennek alapján vélelmezhető, hogy a görög bérszint éves szinten 2-3 százaléknál nem fog gyorsabban nőni a következő 1-2 évben, ezzel szemben nálunk, ha feltételezzük, hogy a forint árfolyam stabil marad, a bérnövekedés pedig idén 8-11, jövőre 8-9 százalék lehet, már számítható, hogy mikor érjük el, sőt hagyjuk el ezt a szintet.

A legkorábbi időpont, amikor ez bekövetkezhet, idén november, mivel ez az egyik olyan hónap, amikor a KSH statisztikája szerint nagyot ugranak a bérek. Ha a görög bérek szerényen növekszenek, mi pedig meghaladjuk a 10 százalékot, esetleg erősödik a forint, akkor ez még idén összejöhet, de nagyobb a valószínűsége, hogy erre csak a jövő év elején kerül sor, azt viszont biztosra vesszük, hogy jövő novemberre már jócskán meghaladjuk a 900 eurót (920-970 közt lehetünk), ekkor már biztosan bekövetkezik a helycsere.

Két előzés után senki a láthatáron

A következő előzés Portugália esetében lesz, ahol most 930 euró az átlagbér. Ezt jövő év végére elérhetjük, de a portugál bérek is növekedhetnek közben, ezért lehet, hogy 2021-re csúszik a második előzésünk. Azonban, ha ezt a két országot megelőzzük, még gyors bérnövekedésünk fennmaradása esetén is hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy újabb országot érjünk utol, ugyanis a sorban következő a legalább egymillió lakosú országok közül Spanyolország 1750 euróval.