Keresd a nőt! Hamarosan övék lesz a kassza kulcsa

Ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, több mint 200 évre lesz szükség ahhoz, hogy a férfiak épp annyi időt töltsenek a házimunkával mint a nők – derül ki Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss kutatásából. A fizetetlen házimunka azért fontos kérdés, mert még mindig ez a fő forrása a nemi alapú hátrányos megkülönböztetésnek. Ezen a téren csigalassúságú a haladás: az utóbbi húsz évben alig csökkent az az idő, amit a nők töltenek a háztartással, míg

a férfiak naponta mindössze nyolc perccel többet áldoznak a házimunkára, mint korábban.

Alig csökken a foglalkoztatási különbség

Emiatt csak kis lépésekben javul a nők helyzete az ILO adatai szerint: az utóbbi 27 évben kevesebb mint két százalékponttal csökkent a két nem foglalkoztatási aránya közötti különbség. Globálisan mintegy 1,3 millió nőnek volt munkája 2018-ban, szemben a dolgozó férfiak kétmillárdos számával, ami 45,3 illetve 71,4 foglalkoztatási rátának felelt meg. Vagyis a nők – miközben 70 százalékuk választaná a fizetett munkát az otthon maradás helyett –  még mindig 26 százalékponttal kisebb eséllyel jutnak munkához, mint az erősebb nem képviselői.

Az Európai Unióban biztatóbban alakultak a számok: tavaly a nők foglalkoztatási aránya 66,5, a férfiaké 78 százalék volt a 20-64 évesek körében. Az Eurostat adataiból viszont az is kiderül, hogy Magyarország nem áll túl jól: a két nem foglalkoztatási rátájának különbsége 15,3 százalékpontra rúgott, ami elmarad a 11,5 százalékpontos uniós átlagtól és a vizsgált európai országok sorában a hatodik legrosszabb helyre volt elég.

Lassan szűkül a bérszakadék

Ami a globális színteret illeti, nemcsak a férfi és nő közti diszkriminációt, hanem a gyengébb nemen belüli megkülönböztetést sem sikerült felszámolni: 2005 és 2015 között a hat év alatti gyereket nevelő és a kisgyermek nélküli felnőtt nők közötti foglalkoztatási különbség 38 százalékra nőtt, a kisgyerekes anyák hátrányára. Nem igazán változott a cégvezetők megoszlása sem: akárcsak harminc éve, manapság is

a menedzserek kevesebb, mint egyharmada kerül ki a gyengébb nem köréből,

igaz, ők viszont nagy valószínűséggel képzettebbek, mint férfi társaik. Ugyanakkor az anyaság itt sem kifizetődő: a menedzsereknek csak 25 százaléka kisgyerekes anya.

Ezek után azon sem kell csodálkozni, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség a fizetésekben is megnyilvánul, és a szakadék nem csökken:

globálisan a nők fizetése átlagosan csaknem 20 százalékkal marad el a férfiakétól.

Az EU – ahol már 1975-ben uniós irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést a nemek között – megint valamivel jobban szerepel ilyen szempontból: a nők 2016-ban Európa-szerte átlagosan 16,1 százalékkal kerestek kevesebbet a férfiaknál, ami csökkenést jelentett a 2011-ben 16,8 százalékhoz képest. Hazánk ezen a téren kifejezetten jól állt: a 2011-es 18,0 százalékról 14,0 százalékra mérséklődött a bérszakadék.

A vegyes páros a nyerő

Ez azonban nem annak tulajdonítható, hogy idehaza nagyon előretörnének a cégvezetésben a nők: a kizárólag nő által irányított vállalat (mintegy 122 ezer) kevesebb mint a fele a kizárólag férfi által vezetettnek (több mint 270 ezer) – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. (A női tulajdonosok illetve cégjegyzésre jogosultak száma egyébként valamivel meghaladta a 323 ezret, míg a férfiaké csaknem 487 ezer volt.)  Az Opten adatai azt mutatják, hogy a nők vállalkozási hajlandósága messze elmarad a férfiakétól, és a nagyvállalati felsővezetők körében is mélyen alulreprezentált a női nem. A nők illetve férfiak által vezetett cégek pénzügyi adatait elemezve viszont jól látszik, hogy a nők irányítása alatt álló cégek nem hoznak rosszabb eredményeket, mint az erősebbik nem által vezetettek – fejtegeti Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Az is feltűnő, hogy két egyforma méretű cég kockázati besorolása jellemzően a nők által vezetett cégeknél kedvezőbb. Mint Pertics Richárd céginformációs vezetőtől megtudtuk, az Optennél a cégek átlagos kockázati besorolása jelenleg  2,5225 ( egy 1--től 4-ig terjedő skálán, ahol az 1-es érték a legjobb), míg a legalább egy nő által vezetett cégek átlagos kockázati besorolása kevesebb, 2,4149-es értékű. Ami a legérdekesebb, hogy

a vegyes vezetésű cégek tűnnek a legeredményesebbnek: csődkockázatuk jelentősen elmarad nem csak a férfi, hanem a tisztán női vezetésű cégekétől is.

Az ilyen cégek felszámolás alá kerülésének esélye 40 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Ráadásul e cégek háromnegyede tudja megtartani vagy növelni árbevételét évről évre, ami teljes hazai viszonylatban csak a cégek kétharmadának sikerül.  

Akié a pénz, azé a hatalom

Nehéz megmondani, idehaza mekkora vagyonnal rendelkeznek a nők, de a Növekedés.hunak korábban Karagich István a Blochamps Capital tulajdonos ügyvezetője elmondta: ami a privátbanki ügyfeleket illeti, a férfi-nő közötti szakadék óriási. Világszerte a férfiak több mint 50 százalékkal nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint a nők, a milliárdosok között is 10:1 az arány. Igaz, tavaly már rekordot ért el a női milliárdosok száma: 256-an voltak, összesen több mint ezer milliárd dolláros vagyonnal.

A Visualcapitalist összegzése szerint is látványosan törnek előre e téren a nők. Ez különösen Észak-Amerikára jellemző, ahol 2014-ben még 14 ezer milliárd dollárnyi vagyon volt a nők kezében, 2020-ra viszont ez már 22 ezer milliárdra duzzadhat. Bármily meglepő,

az Egyesült Államokban a lakossági vagyon 51 százalékát már most is a nők ellenőrzése alatt áll.

És ez még csak a kezdet, mert a következő 40 évben – öröklés útján – további 28,7 ezer milliárd dollárnyi vagyon kerülhet hozzájuk. Ráadásul már a családi kassza kulcsa is az övék, hiszen a felmérések azt mutatják, hogy a nők 96 százalékban teljes mértékben vagy részben kezelik a háztartás pénzügyeit, mint ahogyan a vásárlások 70-80 százalékát is nők döntik el.  

Az amerikai háztartások 40 százalékában a nők a fő kenyérkeresők, ami négyszeres növekedést jelent az 1960-as évekhez képest. A magánvállalkozások 30 százaléka is a gyengébb nem tulajdonában áll. Tanulásban, végzettségben se maradnak le férfitársaik mögött: ma már az egyetemi alapképzést megszerzők 57 százaléka nő, a mesterképzés esetében ez az arány 60, a doktori diplomásoknál pedig 52 százalék.

Befektetési aggályok 

Mindez komoly fejtörést okoz a befektetési tanácsadók, vagyonkezelők számára is, hiszen kutatások bizonyítják, hogy a nők másképpen gondolkodnak a vagyonról és a pénzről, mint a férfiak. Mindenekelőtt takarékosabbak, fizetésük 9 százalékát félreteszik, míg a férfiak csak keresetük 8,6 százalékát. Ugyanakkor a nők pénzügyi ismeretei még mindig hiányosabbak, és kevésbé szívesen fektetik be a pénzt.

Elgondolkoztató ez a jelenség, amellyel a vagyonkezelőknek is számolniuk kell, hiszen egyre több pénz összpontosul a gyengébb nem kezében. Felmérések szerint a befektetésektől való idegenkedésnek nemcsak az az oka, hogy a pénzügyi szakemberek nem adtak elég jó tanácsot.

A megkérdezett nők 62 százaléka érezte úgy, hogy másképp kezelték őket, atyáskodók voltak velük vagy türelmetlenek, vagyis nem voltak hajlandók rászánni az időt a női aggályok megértésére.

Jellemző volt még a pénzügyi tanácsadókra az is, hogy nem vették komolyan a nők ötleteit, sőt, öntudatlanul ugyan, de kifejezetten arra törekedtek, hogy kizárják őket a szigorúan szakmai részek megvitatásából. A pénzügyi tanácsadás amúgy is egy férfiak uralta világnak tűnik, ezért a nők 29 százaléka érzi úgy, hogy jobban járna egy női tanácsadóval, aki jobban megérti a gondolkodását. Jelentős akadályokat kell tehát még legyőzni ahhoz, hogy a nők egyenlő elbánásban részesüljenek a befektetések világában is.